vasárnap, november 18, 2018
Civil Hírügynökség

Közösséget teremtett az együtt művelt kert

kozossegikert-180628

Csupán néhány száz méterre a Duna parttól, a békásmegyeri lakótelepen már öt éve működik a közösségi kert. Ez az együtt művelt kert levegőt tisztít, vegyszermentes zöldségeket ad, és közösséget is teremt.

2013-ban, amikor Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata és a Városi Kertek Egyesületének együttműködésében megnyílt a kert, a közösségteremtő ereje mellett az egészség és környezettudatosságra való ösztönzés is elsődleges szempont volt. A kertben csak bio növényvédő szereket szabad használni.

Nagyné Neczpál Ágnes, a békási közösségi kert kertvezetője a Kék bolygó magazin stábjának elmondta, természetes az, hogy bio módszerekkel védekeznek és küzdenek a kártevők ellen. Ha kell, akkor kézzel szedik össze a poloskát, de csalánlevelet is rohasztanak permetezés céljából, sőt még a fokhagymát is bevetik a levéltetvek ellen. Így legalább valamennyi termelő tudja, hogy abban a zöldségben és gyümölcsben, amit elfogyaszt, abban nincs semmi vegyi anyag.

Kocsis Jánosné, az egyik ágyás tulajdonosa megjegyezte, nagyon jó lenne, hogyha mindenkiben tudatosulna, hogy mit eszik, és az lehetőség szerint vegyszermentes lenne. A kártevők kiirtása sokszor kihívást jelent, de mindig megtalálják azokat a módszereket, amelyekkel ez sikerül.

A paradicsom, a paprika, az újhagyma, a cukkini és a saláta is egyaránt „jól érzik” magukat itt. Éppen annyi zöldség és gyümölcs terem meg, amennyi a parcellatulajdonosok és családjaik számára elegendő.
Azonban nem ez az egyetlen előnye a közösségi kerteknek. Javítják a városi mikroklímát, mivel a növények nagy mennyiségű szén-dioxidot kötnek meg miközben friss oxigént termelnek. A környezeti nevelés szempontjából ugyancsak fontos helyszínek. Másrészt zöldhulladék is kevesebb termelődik így.

A kert vezetője megjegyezte, hogy saját komposztálójuk is van a kert végében, ahová a levágott füvet, valamint a zöld- és háztartási hulladékot is elhelyezik. Van egy komposztfelelősük is, akinek az útmutatásai alapján a háztartási hulladékból a komposztálhatóakat lehozzák, forgatják. Így egy éven belül, a következő szezonra már olyan minőségű komposztot tudnak előállítani, amellyel javítani tudják az ágyások földminőségét – magyarázta.

A klímaváltozás hatásai itt épp úgy érezhetők, mint az ország más pontjain. A szárazság vagy a hirtelen lezúduló, nagy mennyiségű csapadék egyre nagyobb fejtörést okoz az ágyástulajdonosoknak is. Nap, mint nap le kell járniuk locsolni, mivel a magasított ágyásban hamarabb kiszárad a föld. Az időjárás viszontagságai pedig az ágyások lassú romlását okozzák: a szélvihar, a hirtelen lehűlés vagy a jégeső egyaránt megviseli a növényeket.

A békásmegyeri közösségi kertben amellett, hogy mindenki a saját ágyásáért felel, köteles a kert közös területeit is gondozni. Nagyné Neczpál Ágnes beszélt arról is, hogy a kerítésen belül haszonnövényekkel ültették körbe a kertet. Található itt málna, ribizli, cukkini, saláta, de igyekeznek különlegességeket is behozni.

Egy sikeres pályázatnak köszönhetően hamarosan napelemes szivattyú könnyíti majd meg az öntözést az eddig is szépen zöldellő békásmegyeri közösségi kertben.

 

Forrás: hirado.hu

Friss műsorok

  • Cím: 20. A felkorbácsolt gyűlöletbeszéd – új politikai korszak?
  • Hossz: 29:42
  • Vendég: Setét Jenő, Polyák Gábor, Juhász Attila, Lendvai Ildikó, Hargitai Miklós

A sorozat utolsó darabja, a 20. adás vázlatosan összefoglalja a gyűlöletbeszéd elterjedtségét, fokozatait, megjelenési formáit a társadalmi párbeszédekben és a médiában – súllyal a magyarországi viszonyok között. Szó esik a gyűlöletbeszéd történelmi gyökereiről-előzményeiről és aktuális hazai, valamint határon túli érvényesüléséről és politikai eszközként történő felhasználásáról. (Minden megszólaló elemzi a legutóbbi magyar választásokban a gyűlöletbeszéd szerepét) A tartalmas és sokszínű záró adás megszólalói: Setét Jenő polgári aktivista, Polyák Gábor és Juhász Attila elemzők, Lendvai Ildikó politikus, Hargitai Miklós újságíró.

Letöltés
  • Cím: 19. A gyűlöletbeszéd és a nők elleni erőszak – összefüggések és okok
  • Hossz: 29:44
  • Vendég: Acsády Judit, Antoni Rita, Vicsek Ferenc

Tágabb helyzetképpel nyit a műsor – különös tekintettel a hazai helyzetre. Acsády Judit az MTA Szociológiai Intézetének főmunkatársa a nők szerepének változásában, mind előbbre kerülésében látja a nőellenes beszéd rasszizmusba is átcsapó gyakori és aktuális fel-felbukkanását.(Említi Madách Imre akadémiai dolgozatát és Vörösmarty Mihály negatív, megkülönböztető megnyilvánulását – nagy költők elmaradott nézetei) Antoni Rita a Nőkért szervezet vezetője az Isztambuli egyezmény jelentőségét hazai viszonyok közötti elemzi, sőt a szexizmus jelenségét is megmagyarázza. Vicsek Ferenc informatív és sokszínű műsora még a nőellenes mozgalmakat is említi és jellemzi.

Letöltés
  • Cím: 18. Gyűlöletbeszéd a közbeszédben
  • Hossz: 29:32
  • Vendég: Garai László, Márky-Zay Péter, Kapperner Zoltán, Görög Mása

– a szakértő Garai László szociálpszichológus külföldi és hazai  megnyilvánulásokról beszél. (Plakátkampány és rongálás, ellenfél és ellenség dichotómiája) A tanulságok egyszerre általánosak és közösségfüggőek. Eltűntetésük illetve visszaszorításuk lehetőségei vagy pl. a spirál elvágása – a lehetséges megoldások. Megszólal és saját politikai ars poeticáját mondja el a hazai politika új csillaga Márky-Zay Péter. Elveinek összefoglalása meggyőző. Kapperner Zoltán filozófus a józan emberi beszéd és kapcsolatok végső győzelmét reméli – a jelenlegi markáns példák ellenére – Görög Mása szerkesztő műsorában.

Letöltés
  • Cím: 17. A gyűlöletbeszéd jelentősége a politikában
  • Hossz: 29:53
  • Vendég: Galgóczi Eszter, Tóth Mónika

A sorozat mai adásának témája a gyűlöletbeszéd jelentősége a politikában és a tudomány megközelítése szerepének, használatának történelmi vagy éppen  aktuális, magyarországi okairól (Pl. plakátkampány). A vendég, Galgóczi Eszter a szakdolgozatát e témáról írta, ebben még egyetemi kísérleteiről is beszámol. A magyar politikatörténet utolsó 30 évéből sokszínű hangdokumentum összeállítást hallunk a műsor elején, majd – egyebek között – az ellenségkép és a “mi” dichotómiájának összetevőit és az eszközeit veszi sorba a vendég – Tóth Mónika szerkesztő tartalmas félórájában.

Letöltés

Comments are closed.