A kilakoltatás elkerülhető lett volna, de... - Civil Hírügynökség
vasárnap, augusztus 19, 2018
Civil Hírügynökség

A kilakoltatás elkerülhető lett volna, de…

kilakolt-170317

2017. március 14-én délután az Újpesti Önkormányzat kilakoltatta azt a nőt (F. E.), akinek ügyével kapcsolatban nyílt levélben fordultunk Wintermantel Zsolt kerületi polgármesterhez és Nagy István alpolgármesterhez. A kilakoltatást annak ellenére hajtották végre, hogy a bérlőnek sikerült adományokból összegyűjtenie az önkormányzat felé fennálló tartozásának a teljes összegét, és az utolsó pillanatig megegyezést keresett az önkormányzattal.

A kilakoltatás annyira fontos és sürgős volt az önkormányzatnak, hogy ahelyett, hogy adtak volna egy utolsó esélyt a megegyezésnek, karhatalom igénybevételével bontották fel az önkormányzat volt bérlőjét védő aktivisták élőláncát. Ennek során, a rendőrség gondatlansága miatt az egyik aktivista alkarja elrepedt.

A kilakoltatást követően az Újpesti Önkormányzat jegyzője közleményt adott ki az ügyben, amire röviden indokolt reagálnunk.

1. Felháborítónak tartjuk, hogy az Önkormányzat ily módon nyilvánosságra hozott a kilakoltatott bérlővel kapcsolatba hozható személyes adatokat. Az Önkormányzatnak a vonatkozó törvények vagy az érintett felhatalmazásának hiányában ehhez nem volt joga. Az ügyben a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz és bírósághoz fogunk fordulni.

2. A jegyzői közlemény nem vitatja, hogy az Önkormányzatnak lehetősége lett volna leállítani – vagy legalább elhalasztani – a kilakoltatást. Ez alátámasztja azt a fő állításunkat, hogy a kilakoltatás, ha az Önkormányzat nem ragaszkodik hozzá, elkerülhető lett volna. Különösen arra tekintettel – amiről a jegyző közleménye sokatmondóan hallgat – hogy a kilakoltatott anya az utolsó forintig, egy összegben rendezni tudta volna a tartozását

3. A jegyző kifogásolja, hogy a nyilvánossághoz fordultunk. Ezzel kapcsolatban csak azt tartjuk indokoltnak elmondani, hogy mint általában, most is csak azt követően fordultunk a nyilvánossághoz, miután a korábbi próbálkozásaink (amikor találkozót vagy méltányosságot kértünk az önkormányzattól) elutasításra kerültek.

4. A jegyző azt hangsúlyozza, hogy a kilakoltatás jogszerű volt. A Város Mindenkié csoport nem azt állította, hogy a kilakoltatás ne felelt volna meg az egyébként súlyos problémáktól terhelt magyarországi szabályozásnak, hanem azt, hogy a kilakoltatás elkerülhető lett volna, ha az Önkormányzat nem ragaszkodik hozzá. A kilakoltatást emiatt tartjuk indokolatlannak és igazságtalannak.

5. A jegyző “kikéri magának”, hogy szerinte “személyükben” támadjuk a munkatársait. A jegyző úrnak nincs mit kikérnie magának: mi alapvetően a társadalmi igazságtalanságot és az igazságtalan intézkedéseket támadjuk. A számonkérhetőség demokratikus alapértékére tekintettel ez alkalmanként valóban magába foglalja azoknak a döntéshozóknak a megnevezését, akiket az igazságtalan intézkedésekért viselt felelősség terhel. Az AVM azonban nem él személyes vagy személyeskedő támadásokkal, és az esetről való kommunikáció során végig a kerület vezetőinek a politikai felelősségét, nem pedig a hivatal munkatársainak a személyes felelősségét hangsúlyoztuk.

6. Ezzel együtt, az Önkormányzat cinikus, méltánytalan eljárása a jegyző által nyilvánosságra hozott jegyzőkönyvből is kiderül: az, hogy a kilakoltatott bérlővel tárgyaló főosztályvezető a kilakoltatás előtti napig végig elzárkózott a kilakoltatás elhalasztásától, attól függetlenül, hogy F. E. be tudta volna-e fizetni a tartozását vagy sem, majd a kilakoltatás előtti napon azt mondta neki, hogy ha aznapra befizette volna, talán a lakásban maradhatott volna. (Ez az ajánlat azonban másnapra már érvényét vesztette, hiszen, ahogyan azt már a végrehajtás kezdete előtt jeleztük az Önkormányzatnak, az önkormányzat által kilakoltatott nő teljes egészében, egy összegben be tudta volna fizetni az adósságát.)

Úgy gondoljuk, hogy a néhány tízezer forintos tartozás, vagy a hasonló nagyságrendű korábban kiutalt szociális támogatások kérdésénél sokkal fontosabb, hogy egy közel két évtizede a kerületben élő és dolgozó, a lakhatási helyzetének megoldása érdekében hatalmas erőfeszítéseket tevő nőt a helyi önkormányzat támogat, vagy pedig újabb létbizonytalansági spirálba lök. Hiszen mi másra lennének valóak az önkormányzati bérlakások, mint hogy a kerületben élő rászorulók lakhassanak bennük? Erről a kilakoltatott bérlő az AVM honlapján ír: http://avarosmindenkie.blog.hu/2017/03/17/a_lakhatasomat_elvesztettem_de_nyertem_szolidaritast

F. E. az önkormányzat inkorrekt eljárása, az egymásnak ellentmondó tájékoztatások, a sorozatos visszautasítások és a fenti visszásságok ellenére is szívesen együttműködne az önkormányzattal, hogy rendezhesse lakhatási helyzetét.

———

A Város Mindenkié hajléktalan aktivisták és szövetségeseik csoportja, melynek célja a hajléktalan emberek jog- és érdekvédelme, valamint társadalmi változások elindítása a hajléktalanság felszámolása érdekében.

 

Forrás: beküldött hír

Friss műsorok

  • Cím: 20. A felkorbácsolt gyűlöletbeszéd – új politikai korszak?
  • Hossz: 29:42
  • Vendég: Setét Jenő, Polyák Gábor, Juhász Attila, Lendvai Ildikó, Hargitai Miklós

A sorozat utolsó darabja, a 20. adás vázlatosan összefoglalja a gyűlöletbeszéd elterjedtségét, fokozatait, megjelenési formáit a társadalmi párbeszédekben és a médiában – súllyal a magyarországi viszonyok között. Szó esik a gyűlöletbeszéd történelmi gyökereiről-előzményeiről és aktuális hazai, valamint határon túli érvényesüléséről és politikai eszközként történő felhasználásáról. (Minden megszólaló elemzi a legutóbbi magyar választásokban a gyűlöletbeszéd szerepét) A tartalmas és sokszínű záró adás megszólalói: Setét Jenő polgári aktivista, Polyák Gábor és Juhász Attila elemzők, Lendvai Ildikó politikus, Hargitai Miklós újságíró.

Letöltés
  • Cím: 19. A gyűlöletbeszéd és a nők elleni erőszak – összefüggések és okok
  • Hossz: 29:44
  • Vendég: Acsády Judit, Antoni Rita, Vicsek Ferenc

Tágabb helyzetképpel nyit a műsor – különös tekintettel a hazai helyzetre. Acsády Judit az MTA Szociológiai Intézetének főmunkatársa a nők szerepének változásában, mind előbbre kerülésében látja a nőellenes beszéd rasszizmusba is átcsapó gyakori és aktuális fel-felbukkanását.(Említi Madách Imre akadémiai dolgozatát és Vörösmarty Mihály negatív, megkülönböztető megnyilvánulását – nagy költők elmaradott nézetei) Antoni Rita a Nőkért szervezet vezetője az Isztambuli egyezmény jelentőségét hazai viszonyok közötti elemzi, sőt a szexizmus jelenségét is megmagyarázza. Vicsek Ferenc informatív és sokszínű műsora még a nőellenes mozgalmakat is említi és jellemzi.

Letöltés
  • Cím: 18. Gyűlöletbeszéd a közbeszédben
  • Hossz: 29:32
  • Vendég: Garai László, Márky-Zay Péter, Kapperner Zoltán, Görög Mása

– a szakértő Garai László szociálpszichológus külföldi és hazai  megnyilvánulásokról beszél. (Plakátkampány és rongálás, ellenfél és ellenség dichotómiája) A tanulságok egyszerre általánosak és közösségfüggőek. Eltűntetésük illetve visszaszorításuk lehetőségei vagy pl. a spirál elvágása – a lehetséges megoldások. Megszólal és saját politikai ars poeticáját mondja el a hazai politika új csillaga Márky-Zay Péter. Elveinek összefoglalása meggyőző. Kapperner Zoltán filozófus a józan emberi beszéd és kapcsolatok végső győzelmét reméli – a jelenlegi markáns példák ellenére – Görög Mása szerkesztő műsorában.

Letöltés
  • Cím: 17. A gyűlöletbeszéd jelentősége a politikában
  • Hossz: 29:53
  • Vendég: Galgóczi Eszter, Tóth Mónika

A sorozat mai adásának témája a gyűlöletbeszéd jelentősége a politikában és a tudomány megközelítése szerepének, használatának történelmi vagy éppen  aktuális, magyarországi okairól (Pl. plakátkampány). A vendég, Galgóczi Eszter a szakdolgozatát e témáról írta, ebben még egyetemi kísérleteiről is beszámol. A magyar politikatörténet utolsó 30 évéből sokszínű hangdokumentum összeállítást hallunk a műsor elején, majd – egyebek között – az ellenségkép és a “mi” dichotómiájának összetevőit és az eszközeit veszi sorba a vendég – Tóth Mónika szerkesztő tartalmas félórájában.

Letöltés

Comments are closed.