péntek, július 20, 2018
Civil Hírügynökség

Kétoldali érzékenyítés a Strázsa Otthonban

strazsa-170207

Csörömpölő kanalak, jóízű nevetés, porszívó zúgása – szokványosak ezek a kiszűrődő hangok egy olyan házból, ahol hat fiatal felnőtt lakik együtt. Mégis miben különbözik a szabadszállási Strázsa Otthon a többi környékbeli háztól?

Liza, Rita, Roli, Zsolti, Sanyi és Zsolesz egy hosszú út gyümölcseként költözhetett be 2017. január 8-án a gyönyörű kertes házba, hogy próbát tegyenek az önálló élet színterén, függetlenedő, dolgozó, értelmi fogyatékkal élő fiatalként. Az adaptált lakhatási lehetőség alapja a Strázsa Tanya, amely 2012 óta szervez programokat értelmi sérültek számára. A közel kéthetes Strázsapróbák során részt vettek olyan tematikus foglalkozásokon, amely segítséget nyújt a mindennapi teendők rendszerszerű megismeréséhez, elvégzéséhez. Ez a mostani védett, de nem steril mikrokörnyezet igyekszik teljes mértekben modellezni egy „átlagos” felnőtt mindennapjait. És itt mindenképpen megállnék a FELNŐTT szónál, mivel sokszor hajlamosak vagyunk örök gyereknek tekinteni ezeket a fiatalokat.

Az értelmi sérültek sorsának megoldatlanságából adódóan sokszor idős, egyedülálló szülőkkel élnek, óvott körülmények között, így nincs esélyük megtapasztalni az önállóságot, amelynek fő alappillérei a különélés és az önfenntartást biztosító munka. A Strázsa Otthonbéli együttélés pontosan ezt a hétköznapi valódiságot adja, rengeteg élménnyel, összetartó közösséggel és jövőképpel. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma pályázati támogatásával a projekt négy hónapra biztosított. A folyamatosan gyűlő tapasztalatokat workshop-ok keretei belül lesz lehetőségünk továbbadni az érdeklődőknek: a szervezeteknek és érintett családoknak egyaránt. Emellett február 11-én is tervezünk egy nyílt napot, amikor a ház kapui minden érdeklődő számára nyitva állnak, hogy még sokoldalúbb legyen a megismerés. Fontos, hogy a Strázsa Otthonban élő fiatalok számára is egyértelmű legyen, hogy a projekt során nem nyaralásról van szó, elvárásokkal forduljunk feléjük, és ezzel párhuzamosan természetesen az ő igényeiket is szem előtt tartsuk.

Kulcsfontosságú, hogy ők is érezzék, egyénként vannak jelen, nem pedig értelmi fogyatékkal élő fiatalok halmazaként. Hogy a teremtő munka igenis ugyanolyan fontos számukra, mint bárki másnak, csak meg kell találni azt az elfoglaltságot, ami a képességeiknek megfelelő, így segítség nélkül – vagy minimális segítségnyújtással – el tudnak végezni, ezzel biztosítani a társadalmi szerepvállalásukat. Ha a többségi társadalom nézőpontjából tekintünk rájuk, akkor valóban rendhagyó lehet az önálló életre való nevelés e formája. Az értelmi sérültek integrációja azonban nem működhet egyoldali energia befektetéssel. A beköltözött fiatalok nyitottak a társadalomra, a társadalom részéről viszont elengedhetetlen, hogy ne idegenkedve forduljanak feléjük. A projekt ezt a szabadszállási mindennapi életben való részvétellel kívánja megvalósítani. A piacra, színházba, kiállításokra járás mindkét fél felzárkóztatását segíti – mert bizony az élet számos terültén tudnak ők is számunkra irányt mutatni.

https://www.facebook.com/strazsaotthon/?fref=ts

Írta: Lövei-Somogyi Gréta

 

Forrás: beküldött hír

Friss műsorok

  • Cím: 20. A felkorbácsolt gyűlöletbeszéd – új politikai korszak?
  • Hossz: 29:42
  • Vendég: Setét Jenő, Polyák Gábor, Juhász Attila, Lendvai Ildikó, Hargitai Miklós

A sorozat utolsó darabja, a 20. adás vázlatosan összefoglalja a gyűlöletbeszéd elterjedtségét, fokozatait, megjelenési formáit a társadalmi párbeszédekben és a médiában – súllyal a magyarországi viszonyok között. Szó esik a gyűlöletbeszéd történelmi gyökereiről-előzményeiről és aktuális hazai, valamint határon túli érvényesüléséről és politikai eszközként történő felhasználásáról. (Minden megszólaló elemzi a legutóbbi magyar választásokban a gyűlöletbeszéd szerepét) A tartalmas és sokszínű záró adás megszólalói: Setét Jenő polgári aktivista, Polyák Gábor és Juhász Attila elemzők, Lendvai Ildikó politikus, Hargitai Miklós újságíró.

Letöltés
  • Cím: 19. A gyűlöletbeszéd és a nők elleni erőszak – összefüggések és okok
  • Hossz: 29:44
  • Vendég: Acsády Judit, Antoni Rita, Vicsek Ferenc

Tágabb helyzetképpel nyit a műsor – különös tekintettel a hazai helyzetre. Acsády Judit az MTA Szociológiai Intézetének főmunkatársa a nők szerepének változásában, mind előbbre kerülésében látja a nőellenes beszéd rasszizmusba is átcsapó gyakori és aktuális fel-felbukkanását.(Említi Madách Imre akadémiai dolgozatát és Vörösmarty Mihály negatív, megkülönböztető megnyilvánulását – nagy költők elmaradott nézetei) Antoni Rita a Nőkért szervezet vezetője az Isztambuli egyezmény jelentőségét hazai viszonyok közötti elemzi, sőt a szexizmus jelenségét is megmagyarázza. Vicsek Ferenc informatív és sokszínű műsora még a nőellenes mozgalmakat is említi és jellemzi.

Letöltés
  • Cím: 18. Gyűlöletbeszéd a közbeszédben
  • Hossz: 29:32
  • Vendég: Garai László, Márky-Zay Péter, Kapperner Zoltán, Görög Mása

– a szakértő Garai László szociálpszichológus külföldi és hazai  megnyilvánulásokról beszél. (Plakátkampány és rongálás, ellenfél és ellenség dichotómiája) A tanulságok egyszerre általánosak és közösségfüggőek. Eltűntetésük illetve visszaszorításuk lehetőségei vagy pl. a spirál elvágása – a lehetséges megoldások. Megszólal és saját politikai ars poeticáját mondja el a hazai politika új csillaga Márky-Zay Péter. Elveinek összefoglalása meggyőző. Kapperner Zoltán filozófus a józan emberi beszéd és kapcsolatok végső győzelmét reméli – a jelenlegi markáns példák ellenére – Görög Mása szerkesztő műsorában.

Letöltés
  • Cím: 17. A gyűlöletbeszéd jelentősége a politikában
  • Hossz: 29:53
  • Vendég: Galgóczi Eszter, Tóth Mónika

A sorozat mai adásának témája a gyűlöletbeszéd jelentősége a politikában és a tudomány megközelítése szerepének, használatának történelmi vagy éppen  aktuális, magyarországi okairól (Pl. plakátkampány). A vendég, Galgóczi Eszter a szakdolgozatát e témáról írta, ebben még egyetemi kísérleteiről is beszámol. A magyar politikatörténet utolsó 30 évéből sokszínű hangdokumentum összeállítást hallunk a műsor elején, majd – egyebek között – az ellenségkép és a “mi” dichotómiájának összetevőit és az eszközeit veszi sorba a vendég – Tóth Mónika szerkesztő tartalmas félórájában.

Letöltés

Comments are closed.