szombat, november 17, 2018
Civil Hírügynökség

Kétezren tüntettek a lakhatásért Budapesten

lakasmenetTunt-171015

A Város Mindenkié idén 7. alkalommal szervezte meg a Lakásmenetet, ahol kétezren vonultak fel a lakhatáshoz való jogért. A rendezvény az egyre szélesebb tömegeket elérő lakhatási válságra hívta fel a figyelmet, rámutatott a kormány és az önkormányzatok felelősségére, és bemutatta a válság megoldását jelentő szakpolitikai válaszokat.

A Fidesz-KDNP kormány az állami költségvetésből évente közel 200 milliárd forintot fordít lakhatási célokra, de ennek csak elenyésző része megy a lakhatási szegénység csökkentésére. A támogatások 80%-a a tehetősebbek lakáscéljait támogatja, szinte kizárólag a tulajdonszerzést és az eladósodást. A lakosság jelentős része egyre rosszabb lakhatási körülmények közé kerül.

Becslések szerint csak 2017-ben összesen közel négyezer kilakoltatásra fog sor kerülni. Az elmúlt öt évben Budapesten kétszeresére nőtt az albérletek ára, miközben a bérek alig észrevehetően nőttek. Egy átlagos fizetésből nem lehet súlyos eladósodás nélkül lakást venni vagy albérletet fizetni. 140 ezer háztartás nem tudja fizetni jelzáloghitele törlesztőrészletét és több, mint másfél millió embernek a rezsi rendszeres fizetése is gondot okoz. Több, mint 100 ezer embernek nincs lakcíme, számukra nem elérhető az alapvető egészségügyi és szociális ellátás, és szavazni sem tudnak. 200 ezer gyerek nő fel Magyarországon fürdőszoba nélkül, a gyerekek egyharmada penészes lakásban él.

A menet négy olyan állami intézményt érintett, amelynek felelőssége van a lakhatási válság megszüntetésében. A Fővárosi Önkormányzattól budapesti szintű lakbérszabályozást, fővárosi rezsitámogatást és szociális bérlakás-programot követeltek. A Belügyminisztériumon a lakásmutyi felszámolását és a lakcímhez való jog biztosítását kérték számon. Az EMMI-től országos lakásfenntartási támogatást és annak biztosítását követelték, hogy ne lehessen gyerekeket anyagi okok miatti elválasztani a családjuktól. A Kossuth téren pedig az Országgyűléstől követelték a felvonulók az elhelyezés nélküli kilakoltatások leállítását, számonkérhető lakáspolitikai stratégia kidolgozását és azt, hogy a lakhatás ügyének is legyen felelős kormányzati tisztségviselője.

A felvonulás a Mozgalmas ősz része volt, amely során kirekesztett csoportok közösen lépnek fel a jogaikért. A lakhatás kérdése különösen érzékenyen érinti a sérülékeny társadalmi csoportok tagjait, így a roma, a fogyatékkal élő, az LMBT* állampolgárokat és mindenkit, aki szegénységben él.

A Város Mindenkié részletes lakáspolitikai javaslatait elküldi az illetékes állami szerveknek, a felvonulás előtt néhány nappal pedig elértük, hogy 6 párt (a DK, az Együtt, az LMP, az MSZP, a Momentum és a Párbeszéd) elköteleződött az AVM követelései mellett és vállalták, hogy ha a jövő évi választásokon bekerülnek a Parlamentbe, akkor alkotmányba foglalják a lakhatáshoz való jogot, újraszabályozzák és jelentősen bővítik a támogatott bérlakás-szektort, országos lakásfenntartási és adósságcsökkentési támogatást vezetnek be, biztonságosabbá és megfizethetővé teszik a magánbérleti szektort, intézményi szinten biztosítják a gyerekes családok lakhatáshoz való jogát, és azonnal hatályon kívül helyezik a hajléktalanság és az „önkényes lakásfoglalás” büntethetőségét szóló jogszabályokat.

——

Kik vagyunk? A Város Mindenkié hajléktalan és lakásszegénységben élő aktivisták és szövetségeseik csoportja, melynek célja a lakhatási válságra adott rendszerszintű változások elindítása.

Kapcsolat: www.avarosmindenkie.blog.hu, avarosmindenkie@gmail.com, 0670-509-8510 (Dósa Mariann)

 

Forrás: beküldött hír

Friss műsorok

  • Cím: 20. A felkorbácsolt gyűlöletbeszéd – új politikai korszak?
  • Hossz: 29:42
  • Vendég: Setét Jenő, Polyák Gábor, Juhász Attila, Lendvai Ildikó, Hargitai Miklós

A sorozat utolsó darabja, a 20. adás vázlatosan összefoglalja a gyűlöletbeszéd elterjedtségét, fokozatait, megjelenési formáit a társadalmi párbeszédekben és a médiában – súllyal a magyarországi viszonyok között. Szó esik a gyűlöletbeszéd történelmi gyökereiről-előzményeiről és aktuális hazai, valamint határon túli érvényesüléséről és politikai eszközként történő felhasználásáról. (Minden megszólaló elemzi a legutóbbi magyar választásokban a gyűlöletbeszéd szerepét) A tartalmas és sokszínű záró adás megszólalói: Setét Jenő polgári aktivista, Polyák Gábor és Juhász Attila elemzők, Lendvai Ildikó politikus, Hargitai Miklós újságíró.

Letöltés
  • Cím: 19. A gyűlöletbeszéd és a nők elleni erőszak – összefüggések és okok
  • Hossz: 29:44
  • Vendég: Acsády Judit, Antoni Rita, Vicsek Ferenc

Tágabb helyzetképpel nyit a műsor – különös tekintettel a hazai helyzetre. Acsády Judit az MTA Szociológiai Intézetének főmunkatársa a nők szerepének változásában, mind előbbre kerülésében látja a nőellenes beszéd rasszizmusba is átcsapó gyakori és aktuális fel-felbukkanását.(Említi Madách Imre akadémiai dolgozatát és Vörösmarty Mihály negatív, megkülönböztető megnyilvánulását – nagy költők elmaradott nézetei) Antoni Rita a Nőkért szervezet vezetője az Isztambuli egyezmény jelentőségét hazai viszonyok közötti elemzi, sőt a szexizmus jelenségét is megmagyarázza. Vicsek Ferenc informatív és sokszínű műsora még a nőellenes mozgalmakat is említi és jellemzi.

Letöltés
  • Cím: 18. Gyűlöletbeszéd a közbeszédben
  • Hossz: 29:32
  • Vendég: Garai László, Márky-Zay Péter, Kapperner Zoltán, Görög Mása

– a szakértő Garai László szociálpszichológus külföldi és hazai  megnyilvánulásokról beszél. (Plakátkampány és rongálás, ellenfél és ellenség dichotómiája) A tanulságok egyszerre általánosak és közösségfüggőek. Eltűntetésük illetve visszaszorításuk lehetőségei vagy pl. a spirál elvágása – a lehetséges megoldások. Megszólal és saját politikai ars poeticáját mondja el a hazai politika új csillaga Márky-Zay Péter. Elveinek összefoglalása meggyőző. Kapperner Zoltán filozófus a józan emberi beszéd és kapcsolatok végső győzelmét reméli – a jelenlegi markáns példák ellenére – Görög Mása szerkesztő műsorában.

Letöltés
  • Cím: 17. A gyűlöletbeszéd jelentősége a politikában
  • Hossz: 29:53
  • Vendég: Galgóczi Eszter, Tóth Mónika

A sorozat mai adásának témája a gyűlöletbeszéd jelentősége a politikában és a tudomány megközelítése szerepének, használatának történelmi vagy éppen  aktuális, magyarországi okairól (Pl. plakátkampány). A vendég, Galgóczi Eszter a szakdolgozatát e témáról írta, ebben még egyetemi kísérleteiről is beszámol. A magyar politikatörténet utolsó 30 évéből sokszínű hangdokumentum összeállítást hallunk a műsor elején, majd – egyebek között – az ellenségkép és a “mi” dichotómiájának összetevőit és az eszközeit veszi sorba a vendég – Tóth Mónika szerkesztő tartalmas félórájában.

Letöltés

Comments are closed.