Kegyelmi kérvénye elbírálására vár Geréb Ágnes - Civil Hírügynökség
szerda, augusztus 15, 2018
Civil Hírügynökség

Kegyelmi kérvénye elbírálására vár Geréb Ágnes

GerebAgnes-180209

Dr. Geréb Ágnes pszichológus szülész-nőgyógyásznak hamarosan, 2018. március 6-án meg kell kezdenie kétéves fogházbüntetését. A doktornő az értesítés kézbevétele után beadta az illetékes hatósághoz a büntetés végrehajtásának elhalasztása iránti kérelmét, melyben azt kéri: a kegyelmi kérvényének elbírálásáig ne kelljen bevonulnia.

Az elkövetkező időszak sorsfordító lesz a szülész szakember ügyében: a kegyelmi kérvényt dr. Áder János köztársasági elnök és dr. Trócsányi László igazságügyi miniszter fogja elbírálni. Az ő belátásukon múlik, hogy a szülés szabadságáért és a nők önrendelkezési jogáért elhivatottan kiálló orvosnőnek meg kell-e kezdenie szabadságvesztését a büntetés-végrehajtás rendszerében, vagy mentesül az ítélet alól.

Dr. Geréb Ágnes szülész-nőgyógyász élete egyetlen dologról szól: a nők jogainak elismertetéséről, a női szabadság kiteljesítéséről. Úttörő és hiánypótló tevékenysége járatlan utakat tett a magyar anyák százezrei számára járhatóvá. Közel 40 éves munkássága során jelentős és széleskörű társadalmi szintű változásokat ért el, amelynek kapcsán három tényt külön is ki kell emelni:

Az apás szülés bevezetése Magyarországon
Dr. Geréb Ágnes 1977-ben gyakornok szülész orvosként Magyarországon legelőször engedett be édesapákat a szülőszobára. Ez a lépés forradalmasította a hazai szülészeti gyakorlatot (akkoriban a férjeknek még tilos volt a feleségük mellett lenni, gyermekük születésének élményét megtapasztalni).

A nők jogainak elismertetése, a szülési módok szabad megválasztása
Dr. Geréb Ágnes – az országban nem egyedüliként, de meghatározó személyként – már a ’80-as évek óta küzd annak elismertetéséért, hogy a szülés anyaközpontú élmény legyen. Ennek egyik fontos eleme, hogy a nők nem akarnak kiszolgáltatottan, a hátukra fektetve, kikötözött lábbal, egyedül, szeretteik nélkül szülni – merthogy akkoriban ez volt a jellemző.

A dúlaság bevezetése
Dr. Geréb Ágnes nevéhez kötődik a dúla (a szüléseknél segédkező, laikus asszonytársi segítő) bevezetése Magyarországon. 1994-től járt dúlákkal szülésekhez, és munkatársaival rendszeresen indított dúlaképzőt. Mára Magyarországon a dúla elfogadott, támogatott, elismert segítség mind a kórházi, mind az otthoni szüléseknél.

Nemcsak a magyar anyák százezrei, de a statisztikai adatok is dr. Geréb Ágnes mellett állnak: a nemzetközi szakirodalmi mutatók azt bizonyítják, hogy amennyiben a várandósság kis kockázatú, a tervezett, bábával kísért otthonszülés ugyanolyan biztonságos, mint a szakorvosi felügyelettel zajló kórházi szülés. A születés körüli halálozás előfordulási gyakoriságában sincs különbség. A kórházban azonban a műszeres beavatkozások és ennek következtében a szövődmények előfordulási gyakorisága statisztikailag jelentősen nagyobb.

Számok és statisztikák:
gerebAgiStatiszt-180209
Hazai csecsemőhalandóság 1989-2009 között (forrás: KSH)

Dr. Geréb Ágnes 17 évet dolgozott kórházban szülész-nőgyógyász szakorvosként. Az ő nevéhez fűződik annak a feltételrendszernek a kidolgozása, hogy férjek hogyan vehetnek részt a szülésnél. Aktívan részt vett annak elfogadtatásában is, hogy az újszülöttek a szülés után az édesanyjukkal maradhassanak (rooming in; ma már elterjedt módszer Magyarországon). Dr. Geréb Ágnes a ’80-as években újabb, pszichológus diplomát szerzett, mert szükségesnek látta a szülészet és a pszichológia határterületén való munkát. A doktornő 1989-től, az első otthonszülés kísérésétől kezdődően próbálta elérni, hogy elfogadott legyen a szülésnek ez a módja is. Bába munkacsoportot hozott létre, többek között azzal a céllal, hogy megalkossák az intézeten kívüli szülés törvényi kereteit is, ami később – elsősorban az ő eredményeikre építve – meg is született. Dr. Geréb Ágnes munkássága hatással volt a kórházon belüli szülészet színvonalának jelentős javulására is. Jelentős mértékben neki köszönhetjük, hogy a hazai szülés körüli szakemberek egy része felismerte és munkájával is támogatja a magyar nők egyéni, szülésükkel kapcsolatos igényeit.

 

Forrás: beküldött hír

Friss műsorok

  • Cím: 20. A felkorbácsolt gyűlöletbeszéd – új politikai korszak?
  • Hossz: 29:42
  • Vendég: Setét Jenő, Polyák Gábor, Juhász Attila, Lendvai Ildikó, Hargitai Miklós

A sorozat utolsó darabja, a 20. adás vázlatosan összefoglalja a gyűlöletbeszéd elterjedtségét, fokozatait, megjelenési formáit a társadalmi párbeszédekben és a médiában – súllyal a magyarországi viszonyok között. Szó esik a gyűlöletbeszéd történelmi gyökereiről-előzményeiről és aktuális hazai, valamint határon túli érvényesüléséről és politikai eszközként történő felhasználásáról. (Minden megszólaló elemzi a legutóbbi magyar választásokban a gyűlöletbeszéd szerepét) A tartalmas és sokszínű záró adás megszólalói: Setét Jenő polgári aktivista, Polyák Gábor és Juhász Attila elemzők, Lendvai Ildikó politikus, Hargitai Miklós újságíró.

Letöltés
  • Cím: 19. A gyűlöletbeszéd és a nők elleni erőszak – összefüggések és okok
  • Hossz: 29:44
  • Vendég: Acsády Judit, Antoni Rita, Vicsek Ferenc

Tágabb helyzetképpel nyit a műsor – különös tekintettel a hazai helyzetre. Acsády Judit az MTA Szociológiai Intézetének főmunkatársa a nők szerepének változásában, mind előbbre kerülésében látja a nőellenes beszéd rasszizmusba is átcsapó gyakori és aktuális fel-felbukkanását.(Említi Madách Imre akadémiai dolgozatát és Vörösmarty Mihály negatív, megkülönböztető megnyilvánulását – nagy költők elmaradott nézetei) Antoni Rita a Nőkért szervezet vezetője az Isztambuli egyezmény jelentőségét hazai viszonyok közötti elemzi, sőt a szexizmus jelenségét is megmagyarázza. Vicsek Ferenc informatív és sokszínű műsora még a nőellenes mozgalmakat is említi és jellemzi.

Letöltés
  • Cím: 18. Gyűlöletbeszéd a közbeszédben
  • Hossz: 29:32
  • Vendég: Garai László, Márky-Zay Péter, Kapperner Zoltán, Görög Mása

– a szakértő Garai László szociálpszichológus külföldi és hazai  megnyilvánulásokról beszél. (Plakátkampány és rongálás, ellenfél és ellenség dichotómiája) A tanulságok egyszerre általánosak és közösségfüggőek. Eltűntetésük illetve visszaszorításuk lehetőségei vagy pl. a spirál elvágása – a lehetséges megoldások. Megszólal és saját politikai ars poeticáját mondja el a hazai politika új csillaga Márky-Zay Péter. Elveinek összefoglalása meggyőző. Kapperner Zoltán filozófus a józan emberi beszéd és kapcsolatok végső győzelmét reméli – a jelenlegi markáns példák ellenére – Görög Mása szerkesztő műsorában.

Letöltés
  • Cím: 17. A gyűlöletbeszéd jelentősége a politikában
  • Hossz: 29:53
  • Vendég: Galgóczi Eszter, Tóth Mónika

A sorozat mai adásának témája a gyűlöletbeszéd jelentősége a politikában és a tudomány megközelítése szerepének, használatának történelmi vagy éppen  aktuális, magyarországi okairól (Pl. plakátkampány). A vendég, Galgóczi Eszter a szakdolgozatát e témáról írta, ebben még egyetemi kísérleteiről is beszámol. A magyar politikatörténet utolsó 30 évéből sokszínű hangdokumentum összeállítást hallunk a műsor elején, majd – egyebek között – az ellenségkép és a “mi” dichotómiájának összetevőit és az eszközeit veszi sorba a vendég – Tóth Mónika szerkesztő tartalmas félórájában.

Letöltés

Comments are closed.