Káosz van a fejekben - Civil Hírügynökség
szerda, augusztus 15, 2018
Civil Hírügynökség

Káosz van a fejekben

sosLili-171114

Mindenki örökbe akarja fogadni Lilit, az SOS Gyermekfalvak nevelőszülő toborzó kampányának arcát, miközben továbbra sincs elég nevelőszülő az országban, az örökbefogadáshoz pedig éves várólista van.

Az SOS FB oldalán hirdetés nélkül is pár nap alatt több mint 1 millió elérést hozott az alapítvány posztja, amelyben nevelőszülőket keresnek. A posztot kísérő fotón szereplő kislány és a hozzá tartozó felirat nyomán (Lili vagyok, 5 éves. SOS anyukát keresek!) megdöbbentően sokan jelentkeztek, hogy örökbe fogadnák Lilit.

“Teljes káosz van a fejekben a nevelőszülőséget illetően. Sokan azt gondolják, hogy a gyermekvédelmi gondoskodásban élő gyerekeket bármikor örökbe lehet fogadni, kölcsön lehet kérni egy hétvégére. Pedig a gyerekek többségéről nem mondtak le a szüleik, a cél éppen az, hogy visszakerüljenek a vér szerinti családjukba” – mondja Szlankó Viola, az SOS Gyermekfalvak gyermekjogi tanácsadója.

Az SOS nem örökbefogadásokat közvetít, hanem nevelőszülőket keres. A nevelőszülő átmenetileg gondoskodik a gyerekről, hiszen ritkán bár, de előfordul, hogy a gyerek visszakerül a vér szerinti szüleihez, vagy örökbe adhatóvá válik. Az esetek többségében azonban a gyerekek nevelőszülőnél maradnak felnőtt korukig.

2014 óta minden 12 évesnél fiatalabb gyermeket nevelőszülőnél kellene elhelyezni. Hiába azonban a jogszabály, országosan több száz nevelőszülőre lenne szükség, ha be akarnánk tartani, hiszen közel 23 ezer gyermek nem a vér szerinti szüleivel él, akiknek közel fele 12 évnél fiatalabb.

Amellett, hogy folyamatos nevelőszülő hiány van az országban, az örökbefogadás intézménye sem működik jól. Az örökbeadás procedúrája lassú, akár több év is eltelhet, mire örökbefogadó szülőkhöz kerülhet a gyerek. Emellett az örökbefogadó szülők igényei gyakran nem találkoznak a valós lehetőségekkel: csecsemőt vagy 3 év alatti, világos bőrű gyereket szeretnének leginkább. Az örökbe adható gyerekek nagy része így marad nevelőszülőnél, esetleg sikerül örökbe adni külföldre, ahol rugalmasabbak a szülők igényei, akár idősebb gyereket, testvéreket vagy sérült gyereket is szívesen fogadnak.

Az SOS Gyermekfalvak nevelőszülő toborzó kampánya egy harmadik problémát is felvet. Etikus-e kiskorú gyerekekkel kampányolni?

“A gyerekek személyiségi jogainak védelme érdekében kampányaink során nagykorú fiatalok fényképeit az ő belegyezésükkel tesszük csak közzé, kisebb gyerekek esetében pedig stockfotókat használunk a szervezet saját szabályainak értelmében. Sok esetben ugyanis a társadalom pusztán állami gondozott múltjuk miatt előítélettel viszonyul hozzájuk” – mondja Romet-Balla Ágnes, az SOS adománygyűjtési és kommunikációs igazgatója.

Lili fotója is elindított egy lavinát. Van, aki örökbe akarta fogadni, valaki “csak” kölcsönkérte pár napra, mások nem odaillő, bántó módon viszonyultak a kislányhoz.

“Kiskorúak képeit azért nem használjuk adománygyűjtésre, toborzásra, mert meg kell adni az esélyt, hogy saját maguk dönthessék el, felvállalják-e múltjukat. Történeteink minden esetben a valóságra épülnek, de kampányainkban a gyerekek fel nem ismerhető módon szerepelnek, vagy reklámarcok” – tette hozzá.

Az SOS jelenleg is nevelőszülőket keres Kecskemétre, Orosházára és Kőszegre, illetve azok 60 kilométeres körzetében.

A nevelőszülők otthont biztosítanak a családjukból kiemelt gyerekeknek. Többségüket elhanyagolás, bántalmazás, a szülők szenvedélybetegsége, betegsége miatt emelték ki a családból. Az SOS Gyermekfalvakban 400 gyerekről gondoskodnak nevelőszülők.

Az alapítvány a jelentkezéseket a NEVELOSZULO@SOS.HU címen várja.

 

Forrás: SOS-Gyermekfalu Magyarországi Alapítványa

Friss műsorok

  • Cím: 20. A felkorbácsolt gyűlöletbeszéd – új politikai korszak?
  • Hossz: 29:42
  • Vendég: Setét Jenő, Polyák Gábor, Juhász Attila, Lendvai Ildikó, Hargitai Miklós

A sorozat utolsó darabja, a 20. adás vázlatosan összefoglalja a gyűlöletbeszéd elterjedtségét, fokozatait, megjelenési formáit a társadalmi párbeszédekben és a médiában – súllyal a magyarországi viszonyok között. Szó esik a gyűlöletbeszéd történelmi gyökereiről-előzményeiről és aktuális hazai, valamint határon túli érvényesüléséről és politikai eszközként történő felhasználásáról. (Minden megszólaló elemzi a legutóbbi magyar választásokban a gyűlöletbeszéd szerepét) A tartalmas és sokszínű záró adás megszólalói: Setét Jenő polgári aktivista, Polyák Gábor és Juhász Attila elemzők, Lendvai Ildikó politikus, Hargitai Miklós újságíró.

Letöltés
  • Cím: 19. A gyűlöletbeszéd és a nők elleni erőszak – összefüggések és okok
  • Hossz: 29:44
  • Vendég: Acsády Judit, Antoni Rita, Vicsek Ferenc

Tágabb helyzetképpel nyit a műsor – különös tekintettel a hazai helyzetre. Acsády Judit az MTA Szociológiai Intézetének főmunkatársa a nők szerepének változásában, mind előbbre kerülésében látja a nőellenes beszéd rasszizmusba is átcsapó gyakori és aktuális fel-felbukkanását.(Említi Madách Imre akadémiai dolgozatát és Vörösmarty Mihály negatív, megkülönböztető megnyilvánulását – nagy költők elmaradott nézetei) Antoni Rita a Nőkért szervezet vezetője az Isztambuli egyezmény jelentőségét hazai viszonyok közötti elemzi, sőt a szexizmus jelenségét is megmagyarázza. Vicsek Ferenc informatív és sokszínű műsora még a nőellenes mozgalmakat is említi és jellemzi.

Letöltés
  • Cím: 18. Gyűlöletbeszéd a közbeszédben
  • Hossz: 29:32
  • Vendég: Garai László, Márky-Zay Péter, Kapperner Zoltán, Görög Mása

– a szakértő Garai László szociálpszichológus külföldi és hazai  megnyilvánulásokról beszél. (Plakátkampány és rongálás, ellenfél és ellenség dichotómiája) A tanulságok egyszerre általánosak és közösségfüggőek. Eltűntetésük illetve visszaszorításuk lehetőségei vagy pl. a spirál elvágása – a lehetséges megoldások. Megszólal és saját politikai ars poeticáját mondja el a hazai politika új csillaga Márky-Zay Péter. Elveinek összefoglalása meggyőző. Kapperner Zoltán filozófus a józan emberi beszéd és kapcsolatok végső győzelmét reméli – a jelenlegi markáns példák ellenére – Görög Mása szerkesztő műsorában.

Letöltés
  • Cím: 17. A gyűlöletbeszéd jelentősége a politikában
  • Hossz: 29:53
  • Vendég: Galgóczi Eszter, Tóth Mónika

A sorozat mai adásának témája a gyűlöletbeszéd jelentősége a politikában és a tudomány megközelítése szerepének, használatának történelmi vagy éppen  aktuális, magyarországi okairól (Pl. plakátkampány). A vendég, Galgóczi Eszter a szakdolgozatát e témáról írta, ebben még egyetemi kísérleteiről is beszámol. A magyar politikatörténet utolsó 30 évéből sokszínű hangdokumentum összeállítást hallunk a műsor elején, majd – egyebek között – az ellenségkép és a “mi” dichotómiájának összetevőit és az eszközeit veszi sorba a vendég – Tóth Mónika szerkesztő tartalmas félórájában.

Letöltés

Comments are closed.