csütörtök, július 19, 2018
Civil Hírügynökség

A jövő nemzedékek szószólója és a földikutyák

foldikutya-160915

Bándi Gyula, a jövő nemzedékek szószólója köszönetet mond mindazoknak akik munkájukkal hozzájárultak ahhoz, hogy a délvidéki földikutya bajai élőhelye országos jelentőségű védett természeti területté válhatott. A szószóló e nemzeti kincs fennmaradása érdekében a természetvédelmi kezelési terv következetes végrehajtását kéri.

A Kárpát-medencében kétmillió év óta élő, mára csak a bácskai füves pusztákon fennmaradt délvidéki földikutya egyedülálló nemzeti kincsünk, egyben kritikusan veszélyeztetett, a kihalástól fenyegetett természeti értékünk, amelynek fennmaradása a kutatások szerint kizárólag hazánkban biztosítható. Védelme és élőhelyeinek megőrzése kiemelkedő jelentőséggel bír nem csupán a hazai, de az európai és a globális biológiai sokféleség megőrzése szempontjából is.

A védetté nyilvánítás folyamata előremutató példája annak, hogyan kell és lehet is érvényre juttatni a gyakorlatban az Alaptörvény azon előírását, amely szerint a természeti erőforrások, köztük a honos növény- és állatfajok, valamint a biológiai sokféleség védelme az állam és mindenki kötelessége.

A civil szervezetek és a kutatók a nyilvánosság segítségével hívták fel a figyelmet a délvidéki földikutya veszélyeztetett helyzetére, egyszersmind megmutatva a védelem lehetőségét is. A néhány éve felfedezett, jelenleg mintegy kétszázötven egyedből álló bajai populáció élőhelyének védetté nyilvánítása reményt ad az állomány stabilizálására, különösen annak fényében, hogy ezt a területet korábban gazdasági hasznosításra, beépítésre szánták, ami akut veszélyt jelentett az élőhelyre, és az állomány megsemmisülésével fenyegetett.

Szabó Marcel, a jövő nemzedékek előző szószólója 2015 őszén elvi állásfoglalásban hívta fel a figyelmet a délvidéki földikutya faj egyedülálló értékére, az állomány megőrzését veszélyeztető tényezőkre, és tett ajánlásokat megmentésének fontosságára, lehetséges módszereire. A szószóló párbeszédet kezdeményezett valamennyi érintett féllel, és számos egyeztetés során járult hozzá a megoldáshoz, ami a biológus szakértők, természetvédő civil és szakmai szervezetek, a kormányzatban a természetvédelemért felelős szervek, valamint Baja város vezetői konstruktív hozzáállásának köszönhetően mára megszülethetett.

Bándi Gyula, a jövő nemzedékek nemrég hivatalba lépett szószólója a terület védetté nyilvánításának hírére nemcsak örömét fejezi ki, de arra is felhívja a figyelmet, hogy a délvidéki földikutya faj fennmaradásának biztosításához komplex és összehangolt intézkedéscsomag szükséges, amely alkalmas a Bácskai-síkvidékre jellemző táji adottságok megőrzésére, lehetőség szerinti rekonstrukciójára, nem feledkezve meg az országhatárhoz közeli, Kelebia-Ásotthalom térségében található másik élőhely, az ottani gyepterületek rekonstrukciójáról sem.

 

Forrás: Alapvető Jogok Biztosának Hivatala

Friss műsorok

  • Cím: 20. A felkorbácsolt gyűlöletbeszéd – új politikai korszak?
  • Hossz: 29:42
  • Vendég: Setét Jenő, Polyák Gábor, Juhász Attila, Lendvai Ildikó, Hargitai Miklós

A sorozat utolsó darabja, a 20. adás vázlatosan összefoglalja a gyűlöletbeszéd elterjedtségét, fokozatait, megjelenési formáit a társadalmi párbeszédekben és a médiában – súllyal a magyarországi viszonyok között. Szó esik a gyűlöletbeszéd történelmi gyökereiről-előzményeiről és aktuális hazai, valamint határon túli érvényesüléséről és politikai eszközként történő felhasználásáról. (Minden megszólaló elemzi a legutóbbi magyar választásokban a gyűlöletbeszéd szerepét) A tartalmas és sokszínű záró adás megszólalói: Setét Jenő polgári aktivista, Polyák Gábor és Juhász Attila elemzők, Lendvai Ildikó politikus, Hargitai Miklós újságíró.

Letöltés
  • Cím: 19. A gyűlöletbeszéd és a nők elleni erőszak – összefüggések és okok
  • Hossz: 29:44
  • Vendég: Acsády Judit, Antoni Rita, Vicsek Ferenc

Tágabb helyzetképpel nyit a műsor – különös tekintettel a hazai helyzetre. Acsády Judit az MTA Szociológiai Intézetének főmunkatársa a nők szerepének változásában, mind előbbre kerülésében látja a nőellenes beszéd rasszizmusba is átcsapó gyakori és aktuális fel-felbukkanását.(Említi Madách Imre akadémiai dolgozatát és Vörösmarty Mihály negatív, megkülönböztető megnyilvánulását – nagy költők elmaradott nézetei) Antoni Rita a Nőkért szervezet vezetője az Isztambuli egyezmény jelentőségét hazai viszonyok közötti elemzi, sőt a szexizmus jelenségét is megmagyarázza. Vicsek Ferenc informatív és sokszínű műsora még a nőellenes mozgalmakat is említi és jellemzi.

Letöltés
  • Cím: 18. Gyűlöletbeszéd a közbeszédben
  • Hossz: 29:32
  • Vendég: Garai László, Márky-Zay Péter, Kapperner Zoltán, Görög Mása

– a szakértő Garai László szociálpszichológus külföldi és hazai  megnyilvánulásokról beszél. (Plakátkampány és rongálás, ellenfél és ellenség dichotómiája) A tanulságok egyszerre általánosak és közösségfüggőek. Eltűntetésük illetve visszaszorításuk lehetőségei vagy pl. a spirál elvágása – a lehetséges megoldások. Megszólal és saját politikai ars poeticáját mondja el a hazai politika új csillaga Márky-Zay Péter. Elveinek összefoglalása meggyőző. Kapperner Zoltán filozófus a józan emberi beszéd és kapcsolatok végső győzelmét reméli – a jelenlegi markáns példák ellenére – Görög Mása szerkesztő műsorában.

Letöltés
  • Cím: 17. A gyűlöletbeszéd jelentősége a politikában
  • Hossz: 29:53
  • Vendég: Galgóczi Eszter, Tóth Mónika

A sorozat mai adásának témája a gyűlöletbeszéd jelentősége a politikában és a tudomány megközelítése szerepének, használatának történelmi vagy éppen  aktuális, magyarországi okairól (Pl. plakátkampány). A vendég, Galgóczi Eszter a szakdolgozatát e témáról írta, ebben még egyetemi kísérleteiről is beszámol. A magyar politikatörténet utolsó 30 évéből sokszínű hangdokumentum összeállítást hallunk a műsor elején, majd – egyebek között – az ellenségkép és a “mi” dichotómiájának összetevőit és az eszközeit veszi sorba a vendég – Tóth Mónika szerkesztő tartalmas félórájában.

Letöltés

Comments are closed.