hétfő, december 17, 2018
Civil Hírügynökség

IFAT 2018– új kezdeményezések

ifat-180404

Számos újdonsággal rukkol elő az idén Münchenben a környezetvédelem világvására. Május 14. és 18. között tartják a víz-, szennyvíz-, hulladék- és nyersanyag-gazdálkodás nemzetközi kiállítását, amely minden eddiginél nagyobb területen, új elrendezésben és újabb témákat felkarolva várja a látogatókat. Az idei IFAT-hoz kapcsolódva új projektbe is belevágtak a szervezők: az öt ország összesen ötezer lakosa kikérdezésén alapuló IFAT Környezetvédelmi Index megalkotásába.

Mindezt január második felében, Münchenben jelentették be a vásár szervezői azon a sajtótájékoztatón, amellyel elindult a 2018-as IFAT hivatalos programsorozata. A meghívott újságíróknak és a májusi vásáron résztvevő cégek közül közel száz képviselőinek a találkozását is lehetővé tevő médiadialógus keretében tartották a tájékoztatót, kiegészítve egy, a felméréshez és az abból készült tanulmányhoz kapcsolódó panelbeszélgetéssel.

Stefan Rummel, az IFAT-ot szervező Messe München ügyvezető igazgatója számolt be az idei újdonságokról, bejelentve, hogy befejeződött a müncheni vásárváros kiépítése, s az IFAT lesz az első olyan esemény, amely már kihasználja a két új csarnok kínálta lehetőséget. Húsz évig tartott a fejlesztés, amelynek végén a vásárvárosban mostantól 18 csarnok várja a kiállítókat és a látogatókat, összesen 36 futballpálya nagyságú fedett területen. Ennek megfelelően az eddigi legnagyobb területet elfoglaló vásárt rendezik az idén, amelyen 3100 kiállító mutatja be szerte a világból legújabb termékeit, szolgáltatásait. Egyelőre egyébként nincsenek végleges statisztikai adatok, hiszen a vásárig még hátravan pár hónap, de a szervezők arra számítanak, hogy minden tekintetben rekordokat fog majd hozni. Emlékeztetésként: a legutolsó, 2016-os IFAT-on 59 országból jöttek a kiállítók, akik a 168 országból érkezett közel 137 ezer (47 százalékban nem német) látogató előtt mutatkozhattak be, több mint 230 ezer négyzetméternyi területen.

Az idén – hangzott el a tájékoztatón – az új kiállítói terek kínálta alkalmat kihasználva optimalizálták, látogatóbarátibbá tették az egyes szakterületek bemutatási tereinek elosztását. Ahogy Rummel fogalmazott: ezzel is optimalizálni kívánták a látogatók számára a bemutató megtekintését. Fontos az is, hogy új tematikákkal bővült a vásár: először kínálnak központi platformot az oktatás és képzés, a tudomány és kutatás, a munkahely és karrier, valamint a startupok részére.

Szorosan az IFAT-hoz tartozik az is, hogy az idén másodszor adják át – a világvásár mentén – a legrangosabb környezetipari díjat, a „Green Tec Award”-ot. A május 13-án megrendezendő ünnepélyes díjkiosztóval is a környezetvédelem és a zöld életmód fontosságára igyekeznek felhívni a figyelmet.

A tájékoztatón mutatták be az első ízben elkészített „IFAT Environment Index”-et, amely – a klímavédelem fontosságával és aktualitásával összhangban – a szélsőséges időjárás témájában kérte ki az emberek véleményét. Ez nem véletlen, hiszen egyre gyakoribbak a szélsőséges időjárási események – szárazságoktól a vízözönön és az áradásokon keresztül a hurrikánokig –, amelyek szoros összefüggésben vannak azzal, ahogy kizsákmányoljuk a természetet. 2017 pedig a szélsőséges időjárási események kiugró éve volt – hangzott a témaválasztás indoklása. Öt ország – Németország mellett Kína, Franciaország, Nagy-Britannia és Olaszország – összesen ötezer lakosát kérdezték arról, hogyan élik meg ezeket a szélsőséges eseményeket, mitől félnek, szerintük ki a felelős, illetve mit és kinek kellene tenni a megelőzésért és a védelemért. A felmérést egy független kutatóintézet készítette tavaly novemberben.

Kifejezetten kedvezőnek mondható, hogy az emberek többsége – az adott országtól persze függő számban, arányban – tisztában van azzal, hogy nekünk, állampolgároknak is van felelősségünk a helyzet kezelésében. A feltett kérdésre a németek 56 százaléka azt válaszolta, hogy a környezettel kapcsolatos városi projekteket a helyi önkormányzatoknak kell megvalósítaniuk, s ami kifejezetten érdekes, hogy a viszonylag centralizáltan működő Franciaország lakosainak 62 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a településeknek maguknak kell vezető szerepet játszaniuk az ilyen projektekben. Egyébként a németek 53 százaléka szerint a lakosságnak több gyakorlati segítséget kell ebben nyújtania. Az is igen előremutató a jövőre nézve, hogy az emberek 62 százaléka – legalábbis Németországban – elsősorban a megelőzést tartja fontosnak, s nem a kármentést. Nagy problémának tartják az extrém időjárást, annak hatásait: minden második német komolyan tart ezektől, de a franciáknak már 68, s a kínaiaknak is 57 százaléka nyilatkozott így. A megoldást a németek 45 százaléka az okos környezeti települési projektekben látja, a kínaiak körében ez az arány 59 százalék. A németek fele ehhez a digitális technológiákat hívná segítségül.

Borús kép – optimista szakértők

A felméréshez kapcsolódott a négy szakértő részvételével tartott panelbeszélgetés, amely az extrém időjárás kérdéskörének négy megközelítésben történő taglalására kínált így alkalmat. Dr. Stefan Rahmstorf klímakutató, dr. Eberhard Faust kockázatkutató, dr. Markus Lade, a Siemens szakértője, és Gerhard Hauber tájmérnök a saját szakterületének feladatait, kihívásait és eredményeit mutatta be, nem egy konkrét, pozitív példával illusztrálva a mondandóját. Bár utóbb mind a négyen optimistának vallották magukat, azért a rövid bevezető előadásukból, illetve az azt követő vitából, majd kérdésekre adott válaszaikból igen sötét kép rajzolódott ki.

A tavalyi volt az eddigi második legmelegebb év azóta, hogy a 19. század elején elkezdték regisztrálni az adatokat. Az elmúlt három évben 1 százalékkal melegedett a klímánk, egyre több és súlyosabb az extrém trópusi vihar vagy éppen az extrém szárazság, s egyre nagyobbak az úgynevezett klímakockázatok. Az emberi áldozat mellett egyre nagyobbak az anyagi károk is: 2016-ban rögzítették az eddigi legnagyobb, időjárással összefüggő anyagi kárt, derült ki. S hogy ez megfoghatóbb legyen, konkrét példákon is szemléltették az előadók ezek nagyságát: például a szárazság okozta kaliforniai tüzek tavaly 10,5 milliárd dolláros kárt okoztak csak az ottani szőlőtermesztőknek, a dél-európai szárazság 3,8 milliárdos kárt hagyott maga után, az indiai monszun 3,5 a kínai pedig 6 milliárdnyi kárt okozott.

A megoldás részeként a természethez kell fordulnunk – a természettől sokat lehet ugyanis tanulni, például annak rugalmasságát. Erre kiváló példa Koppenhága vagy Szingapúr, ahol olyan megoldásokat keresnek, amelyek a mai gyakorlattól eltérően kezelik az extrém időjárási körülményeket. Például az ázsiai városállamban nagy esőzések idején elárasztják a nagy parkokat, így nem szabadul rá a felesleges víz a csatornarendszerre, ami amúgy sem bírná. A dán fővárosban szintén a minél több természetes védelemre helyezik a hangsúlyt, ami ugyan akár egy egész generációt is felölelő idő alatt változtatja meg a város képét, de megoldást kínál a továbblépésre is.

Amire szükség van, az az idő, a türelem, az, hogy megértsük, nem egyik napról a másikra javul majd a helyzet, s ebben a folyamatban mindenkinek szerepet kell játszania – az egyéntől kezdve a civil szervezeteken át a helyi és az országos kormányzatig bezárólag. Első lépésként a szemléletet kell megváltoztatni, ehhez kell rendelni az innovációs, technológiai eredményeket. Lépésenként kell haladni, de halogatni nem szabad – holisztikus megközelítésre van szükség, s mindenkinek együtt kell dolgoznia, együtt kell működnie – ez a kulcskérdés.

(Részletes, aktuális információ a vásárról a www.ifat.de honlapon található.)

 

Forrás: zip.hu

Friss műsorok

  • Cím: Fogyasztóvédelem – Igazságügyi szakértés – könnyűipari termékek
  • Hossz: 56:30
  • Vendég: Dr. Csanádi Károly a Pest megyei Békéltető Testület vezetője és Hoffer Ferenc igazságügyi szakértő

1/7. Mikor és hogyan forduljunk igazságügyi szakértőhöz, ha panaszunk van? Hogyan válasszunk szakértőt? Ki fizeti és mire jó a szakértői vélemény?

Letöltés
  • Cím: Fogyasztóvédelem – Gázkészülékek javítása és karbantartása
  • Hossz: 56:56
  • Vendég: Dr. Csanádi Károly a Pest megyei Békéltető Testület vezetője és Horváth Zoltán gázkészülék szervízvezető

1/6. Háztartásokban használatos gázkészülékek karbantartásával, javításával és vásárlásával kapcsolatos panaszok és azok elkerülése érdekében való felkészülés és teendők.

 

Letöltés
  • Cím: Fogyasztóvédelem – Közlekedés, autós panaszkezelés 2.rész
  • Hossz: 56:55
  • Vendég: Dr. Csanádi Károly a Pest megyei Békéltető Testület vezetője és Wendler András mérnök és szervízvezető

1/ 5. Az autós fogyasztók panaszai és azok kezelése. Fogyasztói jogviták rendezési módjai. Téli és őszi közlekedési felkészülés. Számlaviták és elkerülésük.

Letöltés
  • Cím: Fogyasztóvédelem – Közlekedés, autós panaszkezelés
  • Hossz: 56:55
  • Vendég: Dr. Csanádi Károly a Pest megyei Békéltető Testület vezetője és Wendler András mérnök, szervízvezető

1.4  Az autós fogyasztók panaszai és azok kezelése. Fogyasztói jogviták rendezési módjai. Téli és őszi közlekedési felkészülés. Számlaviták és elkerülésük.

Letöltés

Comments are closed.