hétfő, július 16, 2018
Civil Hírügynökség

Hogyan adóznánk mi, magyarok?

demnetLogo-170127

A DemNet Alapítvány 2016. novemberében országos reprezentatív közvélemény-kutatással vizsgálta, hogy mit gondolnak a magyar polgárok az adóelkerülés kérdéséről, a multinacionális vállalatok szerepéről, a fejlett országok, hazai intézmények és a politikusok felelősségéről, hogyan képzelik el az igazságos adórendszert, és kinek és miért adnának adókedvezményeket.

A kutatás telefonos kérdőíves adatfelvétel segítségével zajlott, melyet a Publicus Intézet végzett 2016. novemberében. Az 1000 fős minta korcsoportok, nemek és iskolai végzettség mentén jól reprezentálja az ország felnőtt lakosságát.

A kutatás során megkérdezettek 77%-a válaszolta azt, hogy legalább valamennyire érdeklődik a közügyek iránt, a pénzügyi/gazdasági hírek pedig 70 százalékukat érdeklik valamennyire. Az érdeklődésre erősen hat a válaszadók életkora és iskolai végzettsége: minél magasabban iskolázott valaki, annál nagyobb valószínűséggel érdeklődő a közélet és a pénzügyi/gazdasági hírek iránt. Életkor szerint nézve viszont árnyaltabb a kép: a 18-44 éveseket sokkal kevésbé érdeklik a gazdasági/pénzügyi hírek, mint a közügyek, míg a 45 évnél idősebbek körében a gazdasági hírek iránti érdeklődés gyakorlatilag egybeesik az általános érdeklődéssel.

Ami az adóelkerülés kérdését illeti, a megkérdezettek fele szerint az adóelkerülők többsége illegális eszközökkel él, amikor valamilyen módon nem fizeti meg (az összes) adóterhét, és csak a negyedük véli úgy, hogy az adóelkerülők többsége “csupán” legális jogi furfangokkal él. Mindazonáltal a válaszadók 55% gondolja úgy, hogy attól, hogy az adóelkerülés gyakran legális csatornákon zajlik, az még tisztességtelen.

A konkrét adóelkerülési botrányok azonban alig jutnak át a közvélemény ingerküszöbén. Mindössze a megkérdezettek tizede tudott legalább egy adóelkerülési ügyet említeni a közelmúltból. Adóparadicsomokat viszont a megkérdezettek 23%-a említett (a legismertebbeknek Ciprus és a Kajmán szigetek bizonyultak).

A válaszadók nagyon nagy többsége (92%) azonban egyetért azzal, hogy a multinacionális vállalatoknak ott kéne adózniuk ahol megtermelik a profitjukat, illetve hogy általában véve is jobban ki kéne venniük a részüket a közteherviselésből, mint a kisvállalkozásoknak (87%).

A válaszadók 85%-a inkább egyetértett azzal az állítással is, hogy tudnunk kellene, hogy kik, milyen magánszemélyek állnak az offshore cégek mögött, mert így hatékonyabban fel lehetne lépni az adóelkerülés ellen, és 80%-uk vélekedik úgy, hogy erkölcstelen az, hogy egyesek külföldi offshore cégek mögé bújtatnak nagy vagyonokat, és nem adóznak utána. Szintén a válaszadók nagy többsége értett egyet azzal az állítással is, hogy az adóelkerülések visszaszorítása érdekében az országoknak össze kellene hangolniuk az adózásra vonatkozó jogszabályaikat (91%).

A közvélemény a „politikusokat” érzi elsődlegesen adóelkerülőnek, de viszonylag sokan választották a listáról, a „multikat” és a „gazdasági háttérembereket” is. Előbbieket elsősorban a kormánypárt(ok) támogatói, utóbbiakat a diplomások.

A megkérdezettek elsődlegesen úgy vélik, hogy az adóelkerülőknek azért van lehetőségük az adóelkerülésre, mert azt „senki sem kéri számon rajtuk”. Érdekesség ugyanakkor, hogy a válaszadók erősen megosztottak az ún. közérdekű bejelentőkhöz való hozzáállásban: 47%-uk inkább vagy teljesen egyetért azzal az állítással, hogy akik segítenek feltárni a nagy cégek adóelkerülését, akkor sem lenne szabad megbüntetni, ha eközben esetleg megsértenek valamilyen szabályt, míg 45%-uk elutasítja ezt.

Elgondolkodtató továbbá, hogy a válaszadók több mint fele (55%) szerint nem lenne jó itthon is bevezetni azt a például Norvégiában elfogadott gyakorlatot, hogy bárki megnézhesse bárkiről, hogy mennyi adót fizet. Az ötletet csupán a válaszadók 42%-a támogatná.

Az megkérdezettek nagyjából minden társadalmi csoportja egységes véleményt alkotott arról is, hogy mekkora mértékű adóterheket tartanának igazságosnak: a válaszok átlagait nézve a közvélemény 100 forintból 14 forint elvonását érezné igazságosnak a saját jövedelméből, 17 forintét a kkv szektortól, és 21 forintot a multiktól.

A kutatás arra is rákérdezett, hogy a válaszadók kiknek adnának adókedvezményeket. Az adatok alapján a hazai kkv szektor fejlődését a megkérdezettek 52 százaléka támogatná valamilyen adókedvezménnyel, a multiknak viszont csak 4% adna adókedvezményt a kormány helyében. Utóbbi esetben azonban a válaszadók hajlanak a kompromisszumokra: a megkérdezettek háromnegyede inkább úgy gondolja, hogy az ország számára nem az a legfontosabb, hogy egy nagyvállalat mennyi adót fizet, hanem az, hogy mennyi munkahelyet teremt.

A kutatás érdekessége továbbá, hogy nagyon kevés egyedi kérdésnél találtunk szignifikáns különbségeket a válaszadók pártpreferenciáját illetően, azaz az adózással kapcsolatos véleményeknek hazánkban alig van hatása a pártválasztásokra.

——

A kutatás az “Európai polgárok mobilizációja annak érdekében, hogy az egyenlőtlenség és a méltányos adózás az európai fejlesztési kérdések központi témájává váljon a 2015-ös európai fejlesztési évben és utána” c., az Európai Unió által támogatott projekt keretében jött létre (EuropeAid/134863/C/ACT/MULTI). A projekt vezető partnere az ActionAid UK, hazai partnere a DemNet Alapítvány. A projektről bővebb információ itt:
https://europa.eu/eyd2015/en/tax-justice-together

 

Forrás: beküldött hír

Friss műsorok

  • Cím: 20. A felkorbácsolt gyűlöletbeszéd – új politikai korszak?
  • Hossz: 29:42
  • Vendég: Setét Jenő, Polyák Gábor, Juhász Attila, Lendvai Ildikó, Hargitai Miklós

A sorozat utolsó darabja, a 20. adás vázlatosan összefoglalja a gyűlöletbeszéd elterjedtségét, fokozatait, megjelenési formáit a társadalmi párbeszédekben és a médiában – súllyal a magyarországi viszonyok között. Szó esik a gyűlöletbeszéd történelmi gyökereiről-előzményeiről és aktuális hazai, valamint határon túli érvényesüléséről és politikai eszközként történő felhasználásáról. (Minden megszólaló elemzi a legutóbbi magyar választásokban a gyűlöletbeszéd szerepét) A tartalmas és sokszínű záró adás megszólalói: Setét Jenő polgári aktivista, Polyák Gábor és Juhász Attila elemzők, Lendvai Ildikó politikus, Hargitai Miklós újságíró.

Letöltés
  • Cím: 19. A gyűlöletbeszéd és a nők elleni erőszak – összefüggések és okok
  • Hossz: 29:44
  • Vendég: Acsády Judit, Antoni Rita, Vicsek Ferenc

Tágabb helyzetképpel nyit a műsor – különös tekintettel a hazai helyzetre. Acsády Judit az MTA Szociológiai Intézetének főmunkatársa a nők szerepének változásában, mind előbbre kerülésében látja a nőellenes beszéd rasszizmusba is átcsapó gyakori és aktuális fel-felbukkanását.(Említi Madách Imre akadémiai dolgozatát és Vörösmarty Mihály negatív, megkülönböztető megnyilvánulását – nagy költők elmaradott nézetei) Antoni Rita a Nőkért szervezet vezetője az Isztambuli egyezmény jelentőségét hazai viszonyok közötti elemzi, sőt a szexizmus jelenségét is megmagyarázza. Vicsek Ferenc informatív és sokszínű műsora még a nőellenes mozgalmakat is említi és jellemzi.

Letöltés
  • Cím: 18. Gyűlöletbeszéd a közbeszédben
  • Hossz: 29:32
  • Vendég: Garai László, Márky-Zay Péter, Kapperner Zoltán, Görög Mása

– a szakértő Garai László szociálpszichológus külföldi és hazai  megnyilvánulásokról beszél. (Plakátkampány és rongálás, ellenfél és ellenség dichotómiája) A tanulságok egyszerre általánosak és közösségfüggőek. Eltűntetésük illetve visszaszorításuk lehetőségei vagy pl. a spirál elvágása – a lehetséges megoldások. Megszólal és saját politikai ars poeticáját mondja el a hazai politika új csillaga Márky-Zay Péter. Elveinek összefoglalása meggyőző. Kapperner Zoltán filozófus a józan emberi beszéd és kapcsolatok végső győzelmét reméli – a jelenlegi markáns példák ellenére – Görög Mása szerkesztő műsorában.

Letöltés
  • Cím: 17. A gyűlöletbeszéd jelentősége a politikában
  • Hossz: 29:53
  • Vendég: Galgóczi Eszter, Tóth Mónika

A sorozat mai adásának témája a gyűlöletbeszéd jelentősége a politikában és a tudomány megközelítése szerepének, használatának történelmi vagy éppen  aktuális, magyarországi okairól (Pl. plakátkampány). A vendég, Galgóczi Eszter a szakdolgozatát e témáról írta, ebben még egyetemi kísérleteiről is beszámol. A magyar politikatörténet utolsó 30 évéből sokszínű hangdokumentum összeállítást hallunk a műsor elején, majd – egyebek között – az ellenségkép és a “mi” dichotómiájának összetevőit és az eszközeit veszi sorba a vendég – Tóth Mónika szerkesztő tartalmas félórájában.

Letöltés

Comments are closed.