Hihetetlen utazás és komoly veszélyek - Civil Hírügynökség
kedd, augusztus 21, 2018
Civil Hírügynökség

Hihetetlen utazás és komoly veszélyek

halak-180429

Április 21-én, a Halvándorlás Világnapján ünnepeltük azokat a halfajokat, amelyek hatalmas utat tesznek meg a folyókban azért, hogy szaporodjanak, ezzel is életben tartva fajukat. Sokan azonban nem érik el végső céljukat: több tízezer duzzasztógát rombolja ugyanis Európa folyóinak természetes állapotát, és blokkolja a halak vonulási útvonalát.

Sőt, a helyzet ennél is súlyosabb: jelenleg is több ezer duzzasztót terveznek építeni kontinensünk folyóin.

“A halak és egyéb édesvízi fajok egyedszámának jelentős csökkenése nagymértékben annak tudható be, hogy folyóinkat duzzasztógátakkal daraboljuk fel – mondta Sergiy Moroz, az Európai Környezetvédelmi Iroda szakértője. – A régi vagy elavult gátak eltávolítása hozzájárulna ahhoz, hogy visszaállítsuk vizeink szabad folyását, ami olyan vándorló halak számára nyújtaná a fennmaradás esélyét, mint a lazac, az angolna vagy a tokfélék. Ez egyúttal hatékony módja annak, hogy a tagállamok megfeleljenek az európai uniós Víz Keretirányelvben foglalt kötelezettségvállalásuknak” – tette hozzá.

Annak ellenére, hogy rendkívül romboló hatással vannak a folyókra, még most is több ezer gát és vízerőmű megépítése van napirenden. Kelet-Európa és a Balkán térség, ahol a kontinens néhány legtisztább és utolsó szabadfolyású vizei találhatók, különösen sérülékeny terület ebből a szempontból. A folyókat az elmúlt évszázadokban Európa-szerte szabályozták, ami állapotuk és környezetük romlásához vezetett – ez ma jelentősen érezteti hatását. A szabályozást sok helyen duzzasztógátak és vízerőművek építése kísérte. Csak Ausztriában jelenleg is mintegy 200 vízerőmű építését tervezik.

“A duzzasztógátak ideje lejárt Európában: mostantól arra kell fókuszálnunk, hogy visszahozzuk az életet folyóinkba – nyilatkozta Andreas Baumüller, a WWF Európai Irodájának szakértője. – Rendkívül fontos, hogy az uniós tagállamok kormányai teljes mértékben kötelezettséget vállaljanak arra, hogy teljesítik a Víz Keretirányelvben foglalt jogi kötelezettségeiket. Itt az ideje, hogy komolyan vegyék a gátak eltávolításának kérdését, és nemet mondjanak a folyamatban lévő romboló projektek kivitelezésére.”

Európa lassan elkezd lépést tartani ezzel a problémával: körülbelül 4500 különböző méretű “akadályt” már eltávolítottak Európában, tavaly pedig Franciaország kormánya bejelentette a kontinens legnagyobb gáteltávolítását. Emellett a spanyolországi Yecla de Yeltes nevű duzzasztógát elbontását is megkezdték, és hasonló munkák kezdődnek hamarosan Finnországban és Hollandiában is.

 

Forrás: beküldött hír

Friss műsorok

  • Cím: 20. A felkorbácsolt gyűlöletbeszéd – új politikai korszak?
  • Hossz: 29:42
  • Vendég: Setét Jenő, Polyák Gábor, Juhász Attila, Lendvai Ildikó, Hargitai Miklós

A sorozat utolsó darabja, a 20. adás vázlatosan összefoglalja a gyűlöletbeszéd elterjedtségét, fokozatait, megjelenési formáit a társadalmi párbeszédekben és a médiában – súllyal a magyarországi viszonyok között. Szó esik a gyűlöletbeszéd történelmi gyökereiről-előzményeiről és aktuális hazai, valamint határon túli érvényesüléséről és politikai eszközként történő felhasználásáról. (Minden megszólaló elemzi a legutóbbi magyar választásokban a gyűlöletbeszéd szerepét) A tartalmas és sokszínű záró adás megszólalói: Setét Jenő polgári aktivista, Polyák Gábor és Juhász Attila elemzők, Lendvai Ildikó politikus, Hargitai Miklós újságíró.

Letöltés
  • Cím: 19. A gyűlöletbeszéd és a nők elleni erőszak – összefüggések és okok
  • Hossz: 29:44
  • Vendég: Acsády Judit, Antoni Rita, Vicsek Ferenc

Tágabb helyzetképpel nyit a műsor – különös tekintettel a hazai helyzetre. Acsády Judit az MTA Szociológiai Intézetének főmunkatársa a nők szerepének változásában, mind előbbre kerülésében látja a nőellenes beszéd rasszizmusba is átcsapó gyakori és aktuális fel-felbukkanását.(Említi Madách Imre akadémiai dolgozatát és Vörösmarty Mihály negatív, megkülönböztető megnyilvánulását – nagy költők elmaradott nézetei) Antoni Rita a Nőkért szervezet vezetője az Isztambuli egyezmény jelentőségét hazai viszonyok közötti elemzi, sőt a szexizmus jelenségét is megmagyarázza. Vicsek Ferenc informatív és sokszínű műsora még a nőellenes mozgalmakat is említi és jellemzi.

Letöltés
  • Cím: 18. Gyűlöletbeszéd a közbeszédben
  • Hossz: 29:32
  • Vendég: Garai László, Márky-Zay Péter, Kapperner Zoltán, Görög Mása

– a szakértő Garai László szociálpszichológus külföldi és hazai  megnyilvánulásokról beszél. (Plakátkampány és rongálás, ellenfél és ellenség dichotómiája) A tanulságok egyszerre általánosak és közösségfüggőek. Eltűntetésük illetve visszaszorításuk lehetőségei vagy pl. a spirál elvágása – a lehetséges megoldások. Megszólal és saját politikai ars poeticáját mondja el a hazai politika új csillaga Márky-Zay Péter. Elveinek összefoglalása meggyőző. Kapperner Zoltán filozófus a józan emberi beszéd és kapcsolatok végső győzelmét reméli – a jelenlegi markáns példák ellenére – Görög Mása szerkesztő műsorában.

Letöltés
  • Cím: 17. A gyűlöletbeszéd jelentősége a politikában
  • Hossz: 29:53
  • Vendég: Galgóczi Eszter, Tóth Mónika

A sorozat mai adásának témája a gyűlöletbeszéd jelentősége a politikában és a tudomány megközelítése szerepének, használatának történelmi vagy éppen  aktuális, magyarországi okairól (Pl. plakátkampány). A vendég, Galgóczi Eszter a szakdolgozatát e témáról írta, ebben még egyetemi kísérleteiről is beszámol. A magyar politikatörténet utolsó 30 évéből sokszínű hangdokumentum összeállítást hallunk a műsor elején, majd – egyebek között – az ellenségkép és a “mi” dichotómiájának összetevőit és az eszközeit veszi sorba a vendég – Tóth Mónika szerkesztő tartalmas félórájában.

Letöltés

Comments are closed.