péntek, július 20, 2018
Civil Hírügynökség

Hihetetlen mértékben és drasztikusan fogynak

csimpanz-180710

Számos állatvédő, és környezetvédelemmel foglalkozó szervezet, és a Jane Goodall Intézetek világszerte július 14-én ünneplik idén először a “World Chimpanzee Day”-t, vagyis a Csimpánzok Világnapját.

1960 július 14-én Dr.Jane Goodall ezen a napon lépett a tanzániai Gombe Nemzeti Park partjára, és kezdte meg az ott élő csimpánzok kutatását, ami azóta is folyamatosan zajlik.

Miért tartjuk fontosnak megtartani ezt a napot?

Az 1900-as évek kezdetekor még 3.000.000 csimpánz élt Afrika trópusi dzsungeleiben, ami mára már töredékére fogyatkozott, az ott élő állatokkal egyetemben. Jelenleg kevesebb mint 150.000 csimpánz él a szabadban. Hihetetlen mértékű, és drasztikus ez a fogyatkozás.
Az emberen kívül egyik főemlős faj egyedszáma sem növekedett az elmúlt 50 év alatt.

A csimpánzokat az erdőírtások, a bozóthús kereskedelem, és az illegális vadállat kereskedelem veszélyezteti napjainkban is.

Éppen ezért indították el a Jane Goodall Intézetek a csimpánz védelmi programjaikat Afrikában. Egyik legnagyobb, és leghíresebb ezek közül a Kongói Köztársaságban lévő Tchimpounga Csimpánz-árvaház, és Rehabilitációs Központ, ahova az árván maradt, és kereskedőktől, állatkertektől, cirkuszoktól elkobzott állatok kerülnek, és kapnak egy második esélyt tőlünk emberektől.

A Központ fenntartását a Jane Goodall Intézetek vállalták magukra, amit virtuális örökbefogadási, támogatási programmal finanszíroznak. A magyarországi intézet a Csimpánzok Világnapja alkalmából, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, és a Szemlő-hegyi-barlang támogatásával vendégül látja a magyaroszági örökbefogadó szülőket.

Dr.Jane Goodall így vall erről a napról:

Boldog Csimpánzok Világnapját kívánunk mindenkinek!

 

Forrás: Jane Goodall Intézet Természet- és Környezetvédelmi Egyesület

Friss műsorok

  • Cím: 20. A felkorbácsolt gyűlöletbeszéd – új politikai korszak?
  • Hossz: 29:42
  • Vendég: Setét Jenő, Polyák Gábor, Juhász Attila, Lendvai Ildikó, Hargitai Miklós

A sorozat utolsó darabja, a 20. adás vázlatosan összefoglalja a gyűlöletbeszéd elterjedtségét, fokozatait, megjelenési formáit a társadalmi párbeszédekben és a médiában – súllyal a magyarországi viszonyok között. Szó esik a gyűlöletbeszéd történelmi gyökereiről-előzményeiről és aktuális hazai, valamint határon túli érvényesüléséről és politikai eszközként történő felhasználásáról. (Minden megszólaló elemzi a legutóbbi magyar választásokban a gyűlöletbeszéd szerepét) A tartalmas és sokszínű záró adás megszólalói: Setét Jenő polgári aktivista, Polyák Gábor és Juhász Attila elemzők, Lendvai Ildikó politikus, Hargitai Miklós újságíró.

Letöltés
  • Cím: 19. A gyűlöletbeszéd és a nők elleni erőszak – összefüggések és okok
  • Hossz: 29:44
  • Vendég: Acsády Judit, Antoni Rita, Vicsek Ferenc

Tágabb helyzetképpel nyit a műsor – különös tekintettel a hazai helyzetre. Acsády Judit az MTA Szociológiai Intézetének főmunkatársa a nők szerepének változásában, mind előbbre kerülésében látja a nőellenes beszéd rasszizmusba is átcsapó gyakori és aktuális fel-felbukkanását.(Említi Madách Imre akadémiai dolgozatát és Vörösmarty Mihály negatív, megkülönböztető megnyilvánulását – nagy költők elmaradott nézetei) Antoni Rita a Nőkért szervezet vezetője az Isztambuli egyezmény jelentőségét hazai viszonyok közötti elemzi, sőt a szexizmus jelenségét is megmagyarázza. Vicsek Ferenc informatív és sokszínű műsora még a nőellenes mozgalmakat is említi és jellemzi.

Letöltés
  • Cím: 18. Gyűlöletbeszéd a közbeszédben
  • Hossz: 29:32
  • Vendég: Garai László, Márky-Zay Péter, Kapperner Zoltán, Görög Mása

– a szakértő Garai László szociálpszichológus külföldi és hazai  megnyilvánulásokról beszél. (Plakátkampány és rongálás, ellenfél és ellenség dichotómiája) A tanulságok egyszerre általánosak és közösségfüggőek. Eltűntetésük illetve visszaszorításuk lehetőségei vagy pl. a spirál elvágása – a lehetséges megoldások. Megszólal és saját politikai ars poeticáját mondja el a hazai politika új csillaga Márky-Zay Péter. Elveinek összefoglalása meggyőző. Kapperner Zoltán filozófus a józan emberi beszéd és kapcsolatok végső győzelmét reméli – a jelenlegi markáns példák ellenére – Görög Mása szerkesztő műsorában.

Letöltés
  • Cím: 17. A gyűlöletbeszéd jelentősége a politikában
  • Hossz: 29:53
  • Vendég: Galgóczi Eszter, Tóth Mónika

A sorozat mai adásának témája a gyűlöletbeszéd jelentősége a politikában és a tudomány megközelítése szerepének, használatának történelmi vagy éppen  aktuális, magyarországi okairól (Pl. plakátkampány). A vendég, Galgóczi Eszter a szakdolgozatát e témáról írta, ebben még egyetemi kísérleteiről is beszámol. A magyar politikatörténet utolsó 30 évéből sokszínű hangdokumentum összeállítást hallunk a műsor elején, majd – egyebek között – az ellenségkép és a “mi” dichotómiájának összetevőit és az eszközeit veszi sorba a vendég – Tóth Mónika szerkesztő tartalmas félórájában.

Letöltés

Comments are closed.