Hibás és megbélyegző az EMMI tervezete - Civil Hírügynökség
szerda, augusztus 15, 2018
Civil Hírügynökség

Hibás és megbélyegző az EMMI tervezete

avarosMind-170628

Ma Magyarországon 60 ezer embernek – köztük több mint 4000 gyereknek – nincs érvényes lakcíme. Hiába kérte 2500 ember és több civil szervezet az Emberi Erőforrások Minisztériumát, hogy érdemben rendezze a lakcím nélküli családok helyzetét, egy olyan tervezet született, ami nemcsak jogszabályellenes, de nagyon messze van a valódi megoldástól.

A Város Mindenkié és az Utcajogász 2016 őszén nyílt levélben jelezte az EMMI-nek, hogy baj van: a lakcím nélküli vagy érvénytelen lakcímmel rendelkező gyerekek és szüleik nem, vagy csak nagyon nehezen jutnak hozzá olyan alapvető szolgáltatásokhoz, mint az oktatás, az egészségügy és a szociális ellátások. A lakcím nélküli családok érdekében folytatott kampányunk során részt vettünk szakmai egyeztetésen, petícióval fordultunk a minisztériumhoz, és a probléma megoldásával kapcsolatos javaslatainkat is megosztottuk az EMMI-vel, de úgy tűnik, hiába.

A minisztérium nemrég nyilvánosságra hozott egy kormányrendelet-tervezetet, ami a helyzetet inkább rontja, mint javítja, ráadásul még a hatályos jogszabálynak is ellentmond. A tervezet lényege, hogy minden olyan család, amely nem tud bejelentkezni oda, ahol ténylegesen lakik, létesítsen ún. település szintű lakcímet és emellett nyilatkozzon arról, hogy valójában hol lakik. Ezzel együtt, a jegyzőnek kötelessége lesz minden olyan gyerekről értesíteni a gyermekjóléti szolgálatot, aki elveszíti a lakcímét vagy település szintű lakcíme lesz. Ezzel a megoldással négy fő probléma van:

1. A település szintű lakcímet a hatályos jogszabályok szerint csak közterületen élő hajléktalan emberek igényelhetik. Vagyis az, aki lakásban él, nem jogosult ilyen lakcímet igényelni. Ráadásul ma Magyarországon gyerek nem élhet közterületen, így ezt a lakcímet ők biztosan nem igényelhetnék jogszerűen.

2. A település szintű lakcím nem alkalmas arra, hogy egyenlő jogokat biztosítson a családoknak. Ezzel a lakcímmel az állampolgárokat diszkrimináció éri a munkaerőpiacon, az egészségügyben és a hatósági intézkedések során, hiszen azonnal hajléktalanként kezelik őket. Település szintű lakcímmel nagyon nehéz bankszámlát nyitni, mobiltelefont vásárolni vagy akár jogosítványt kiváltani. Az ilyen lakcímmel rendelkező embereknek nincs kijelölt iskolai körzete és háziorvosa sem, vagyis sehol sem kötelező őket ellátni.

3. Azok a családok, akiknek nincsen lakcíme, eleve félnek attól, hogy a gyerekeiket elveszik, és sokszor rejtőzködve próbálnak élni. Ha egy ilyen lakcím bejelentésekor kötelező lesz jelzést leadni a gyermekvédelmi rendszernek, ezek a családok még kevésbé fognak merni segítséget kérni és igénybe venni a nekik járó ellátásokat.

4. A tervezet egyáltalán nem foglalkozik a lakcím-problémák átfogó rendezésével, vagyis azzal, hogy mindenkinek ott lehessen a lakcíme, ahol valójában lakik, csupán néhány részkérdést próbál rendezni, de ez csak toldozás-foldozás, ezért alkalmatlan arra, hogy a családok érdekét szolgálja.

Az AVM többször kereste a minisztériumot, hogy véleményezhessük a készülő javaslatot, hiszen már az első egyeztetés során kiderült, hogy ez a téma szinte teljesen ismeretlen a hivatalok számára. Mivel csoportunk évente több száz, lakcím problémával küzdő emberrel áll kapcsolatban, pontosan tudjuk, mik a problémák, és milyen megoldásokkal lehetne ezeket orvosolni. Ennek ellenére a minisztérium megtagadta azt, hogy az érintettek beleszólhassanak a helyzetük kezelésére irányuló javaslat kidolgozásába.

Álláspontunk szerint a lakcím nélküli családok helyzetének megoldására nem a település szintű lakcím egyre szélesebb körű használata a megoldás, hanem az, ha minden ember élni tud a lakcímhez való jogával. Ehhez a kormánynak a következő lépések megtételére van szükség:

1. Kötelezzék a lakcímbejelentést intéző járási hivatalokat arra, hogy tartsák be a törvényt és engedjék, hogy az albérlők élhessenek a lakcímhez való jogukkal. A hatályos törvény szerint, ha egy albérlő rendelkezik egy két tanú által aláírt vagy ügyvéd által ellenjegyzett lakásbérleti szerződéssel, nincs szükség a szállásadó külön hozzájárulására a bejelentkezéshez.

2. A hajléktalanellátó intézményekhez hasonlóan törvényben kötelezzék a családok átmeneti otthonait és a mukásszállókat, hogy 10 nap ott tartózkodás után jelentsék be a náluk lakó személyeket és családokat.

3. Tegyék kötelezővé a szállásnyújtással foglalkozó cégeknek és magánszemélyeknek, hogy a tulajdonukban lévő lakások bérlőknek biztosítsák a bejelentkezési lehetőséget.

4. Utcán élő emberek esetében tegyék lehetővé, hogy bejelentkezhessenek abba a szociális intézménybe, amely az ellátásukat végzi (pl. nappali melegedő).

5. Módosítsák a családok és gyermekek ellátására vonatkozó jogszabályokat úgy, hogy lakcím hiányában a család vagy egy szociális szakember nyilatkozattal igazolhassa, valójában hol élnek.

Ezek az intézkedések a hivatali ellenőrzéssel szemben a gyerekek és a családok valódi szükségleteit tartják szem előtt és a probléma gyökerét orvosolják, ezért arra kérjük az Emberi Erőforrások Minisztériumát, és különösen Balog Zoltán Minisztert, hogy vizsgálják felül a jelenlegi hibás és megbélyegző tervezetüket és nyújtsanak valódi megoldást a lakcím nélküliség problémájára.

A Város Mindenkié hajléktalan és lakásszegénységben élő aktivisták és szövetségeseik csoportja, melynek célja a lakhatási válságra adott rendszerszintű változások elindítása. Kapcsolat: http://avarosmindenkie.blog.hu/, avarosmindenkie@gmail.com, 0670-509-8510 (Dósa Mariann)

Az Utcajogász Egyesület hajléktalan és lakhatási szegénységben élő embereknek nyújt ingyenes jogi segítséget, és küzd a lakhatáshoz való jog érvényesítéséért. Kapcsolat: http://utcajogasz.hu, utcajogasz@gmail.com, Átal Dóri (0620-974-0362)

 

Forrás: beküldött hír

Friss műsorok

  • Cím: 20. A felkorbácsolt gyűlöletbeszéd – új politikai korszak?
  • Hossz: 29:42
  • Vendég: Setét Jenő, Polyák Gábor, Juhász Attila, Lendvai Ildikó, Hargitai Miklós

A sorozat utolsó darabja, a 20. adás vázlatosan összefoglalja a gyűlöletbeszéd elterjedtségét, fokozatait, megjelenési formáit a társadalmi párbeszédekben és a médiában – súllyal a magyarországi viszonyok között. Szó esik a gyűlöletbeszéd történelmi gyökereiről-előzményeiről és aktuális hazai, valamint határon túli érvényesüléséről és politikai eszközként történő felhasználásáról. (Minden megszólaló elemzi a legutóbbi magyar választásokban a gyűlöletbeszéd szerepét) A tartalmas és sokszínű záró adás megszólalói: Setét Jenő polgári aktivista, Polyák Gábor és Juhász Attila elemzők, Lendvai Ildikó politikus, Hargitai Miklós újságíró.

Letöltés
  • Cím: 19. A gyűlöletbeszéd és a nők elleni erőszak – összefüggések és okok
  • Hossz: 29:44
  • Vendég: Acsády Judit, Antoni Rita, Vicsek Ferenc

Tágabb helyzetképpel nyit a műsor – különös tekintettel a hazai helyzetre. Acsády Judit az MTA Szociológiai Intézetének főmunkatársa a nők szerepének változásában, mind előbbre kerülésében látja a nőellenes beszéd rasszizmusba is átcsapó gyakori és aktuális fel-felbukkanását.(Említi Madách Imre akadémiai dolgozatát és Vörösmarty Mihály negatív, megkülönböztető megnyilvánulását – nagy költők elmaradott nézetei) Antoni Rita a Nőkért szervezet vezetője az Isztambuli egyezmény jelentőségét hazai viszonyok közötti elemzi, sőt a szexizmus jelenségét is megmagyarázza. Vicsek Ferenc informatív és sokszínű műsora még a nőellenes mozgalmakat is említi és jellemzi.

Letöltés
  • Cím: 18. Gyűlöletbeszéd a közbeszédben
  • Hossz: 29:32
  • Vendég: Garai László, Márky-Zay Péter, Kapperner Zoltán, Görög Mása

– a szakértő Garai László szociálpszichológus külföldi és hazai  megnyilvánulásokról beszél. (Plakátkampány és rongálás, ellenfél és ellenség dichotómiája) A tanulságok egyszerre általánosak és közösségfüggőek. Eltűntetésük illetve visszaszorításuk lehetőségei vagy pl. a spirál elvágása – a lehetséges megoldások. Megszólal és saját politikai ars poeticáját mondja el a hazai politika új csillaga Márky-Zay Péter. Elveinek összefoglalása meggyőző. Kapperner Zoltán filozófus a józan emberi beszéd és kapcsolatok végső győzelmét reméli – a jelenlegi markáns példák ellenére – Görög Mása szerkesztő műsorában.

Letöltés
  • Cím: 17. A gyűlöletbeszéd jelentősége a politikában
  • Hossz: 29:53
  • Vendég: Galgóczi Eszter, Tóth Mónika

A sorozat mai adásának témája a gyűlöletbeszéd jelentősége a politikában és a tudomány megközelítése szerepének, használatának történelmi vagy éppen  aktuális, magyarországi okairól (Pl. plakátkampány). A vendég, Galgóczi Eszter a szakdolgozatát e témáról írta, ebben még egyetemi kísérleteiről is beszámol. A magyar politikatörténet utolsó 30 évéből sokszínű hangdokumentum összeállítást hallunk a műsor elején, majd – egyebek között – az ellenségkép és a “mi” dichotómiájának összetevőit és az eszközeit veszi sorba a vendég – Tóth Mónika szerkesztő tartalmas félórájában.

Letöltés

Comments are closed.