vasárnap, november 18, 2018
Civil Hírügynökség

Hiába követelik, nem kell befizetni

iskolakezdes2-180904

A legtöbb iskolában, sőt már az óvodákban is szednek osztálypénzt, illetve csoportpénzt az évközben felmerülő költségek fedezésére. Néhol csak pár száz forintot kell befizetni havonta, de akad olyan intézmény is, ahol 10 ezer forintot kérnek egy gyermek után minden hónapban. De vajon jogszerű-e ez így, és mi történik azzal a szülővel, aki ellenáll, és úgy dönt, nem fizet egyben?

Nem elég az iskolakezdéskor felmerülő költségek, ami miatt sok család egész hónapban nélkülözni fog, ezen felül számíthatunk rá, hogy az első héten szembejönnek még “extra igények” a tanárok részéről, és az első, szeptemberi szülőértekezleten tudjuk meg azt is, hogy mennyi lesz az osztálypénz idén.

Van olyan iskola, ahol 500, 1000 forint az osztálypénz egy hónapban, de a különböző fórumokon olvashatunk olyan bejegyzést, melyben arra panaszkodnak a szülők, hogy 5 ezer, sőt 10 ezer forintot is be kell fizetniük.

Mire kell ennyi pénz?

Ez egy gyereknél is sok, de akinek három iskolása van, az ilyenkor foghatja a fejét. Az iskolák rendszerint ezt a pénzt már az év végi kirándulásokra teszik félre, kisebb nagyobb ajándékokra, amit a mikulásünnepségeken, farsangkor kapnak meg. De az sem ritka, hogy valahol tisztasági csomagra gyűjtene, vagy “fénymásolópénzt” szednek, 600 forintot.

Egy budapesti gimnáziumban 10 ezer forintot gyűjt félévenként az Szülői Közösség, melyet azonban egy külön az osztály nevére nyitott bankszámlára kell utalni: “Nálunk 10 ezer év elején adtuk be, de év vége felé megint 10-et elkértek ebből mennek a kirándulások, karácsony, mikulás, farsang, színház ilyenek. Mindig elszámoltak számlával. Én mondjuk kicsit soknak találom nem értem miért kell a tanárnak karácsonykor meg évvégén 20-30 ezerért ajándékot venni” – írta egy szülő a fórumba.

A jogi háttér

“A törvényesen és etikusan működő állami fenntartású iskolában, kollégiumokban és az önkormányzati fenntartású óvodákban semmilyen pénzt nem lehet követelni, sem kérni a szülőktől” – olvasható Keszei László, A Fővárosi Szülők Egyesülete a Gyermekekért (FŐSZEGY) elnökének nyilatkozatában. A szülők akkor is fizetnek osztálypénzt (csoportpénzt), ha tilos vagy meghaladja anyagi teherbíró képességüket, vagy nem látják át, mire fordítják a beszedett összegeket! De mivel az osztálypénz, óvodai csoportpénz szedése több évtizedes hagyomány Magyarországon, éppen ezért a szülők fejében meg sem fordul, hogy esetleg ne fizessék ki – folytatja az elnök, majd kifejti:
A számviteli jogszabályok értelmében az oktatási intézményeknek a szülőktől, tanulóktól beszedett minden forintról hivatalos elismervényt, kérésre számlát kell kiadni, be kell vételezni a pénzeket a házipénztárba, könyvelni kell, vagyis el kell számolni minden forinttal.

Ez nagyon gyakran elmarad, legtöbbször borítékok cserélnek gazdát mindenféle hivatalos elismervény vagy későbbi elszámolás nélkül. A legtöbb helyen ma már nem is a pedagógus, hanem a szülői közösség egy tagja, vagy egy önkéntes pénztáros gyűjti be az osztálypénzt, de ahogy Keszei Sándor nyilatkozatából kiderül, az óvoda, iskola területén a szülők sem szedhetnének pénzt szülőtársaiktól.

Tapasztalatai szerint gyakran az okoz problémát, hogy a nemfizetőket megalázó módon, esetleg nyilvánosan figyelmeztetik, ha nem tudják havi rendszerességgel odaadni a megszavazott összeget. Éppen ezért a szülő szervezet mindenkit arra buzdít, hogy ne fizessék be az osztálypénzt, csoportpénzt és még csak véletlenül se vállalják el a szedédsét.

Van még bátor szülő

Egy hónapja futott körbe a Facebookon az a poszt, melyben egy édesanya elmondja, hogy évközben megtagadta a rendszeres osztálypénz befizetését, úgy döntött, ha kell valamire, azt majd viszi a gyerek akkor. Cserébe év végén a tanárnő azzal fenyegetőzött, hogy nem viszi el kirándulni a kislányt.

Rengeteg felháborodott komment érkezett a bejegyzésre, érdekes módon legtöbbenazonban nem az anyuka, hanem az intézmény mellet állnak ki, úgy gondolják, hogy direkt húzta ki magát a kötelesség alól.

Már az óvodában kezdődik

Ma már nem csak az iskolákban, de az óvodákban is szednek csoportpénzt, egy pesti intézményben ez 6000 forint, igaz az egész nevelési évre. 14 gyerek így összesen 84 ezer forinttal járul hozzá a kiadásokhoz: ebből kétezer forint a kulturális hozzájárulás, melyből az oviba meghívott előadókat, a bohócot fizetik. De ebből a pénzből kerülnek kis ajándékok az adventi naptárba, a mikulás- és húsvéti csomagba, valamint ebből a pénzből veszik meg anyák napján a virágot és az óvónők év végi ajándékát.

“Az egyedüli, ami nekem furcsa az, hogy a csoport Facebook csoportjában van egy rögzített poszt, amelyben minden gyerek neve mellett ott van, mennyi pénz fizettek be eddig ebből a 6000 forintból a szülők”
– meséli egy anyuka, akinek oda jár a gyermeke. “Persze nem az intézmény hozta létre és kezeli ezt a csoportot, hanem a Szülői Közösség, és önkéntes a belépés, de természetesen mindenki csatlakozik, aki értesülni szeretne a legfrissebb információkról. Olyan kellemetlen látni a gyerekek neve mellett a hiányos összegeket.”

 

Forrás: penzcentrum.hu

Friss műsorok

  • Cím: 20. A felkorbácsolt gyűlöletbeszéd – új politikai korszak?
  • Hossz: 29:42
  • Vendég: Setét Jenő, Polyák Gábor, Juhász Attila, Lendvai Ildikó, Hargitai Miklós

A sorozat utolsó darabja, a 20. adás vázlatosan összefoglalja a gyűlöletbeszéd elterjedtségét, fokozatait, megjelenési formáit a társadalmi párbeszédekben és a médiában – súllyal a magyarországi viszonyok között. Szó esik a gyűlöletbeszéd történelmi gyökereiről-előzményeiről és aktuális hazai, valamint határon túli érvényesüléséről és politikai eszközként történő felhasználásáról. (Minden megszólaló elemzi a legutóbbi magyar választásokban a gyűlöletbeszéd szerepét) A tartalmas és sokszínű záró adás megszólalói: Setét Jenő polgári aktivista, Polyák Gábor és Juhász Attila elemzők, Lendvai Ildikó politikus, Hargitai Miklós újságíró.

Letöltés
  • Cím: 19. A gyűlöletbeszéd és a nők elleni erőszak – összefüggések és okok
  • Hossz: 29:44
  • Vendég: Acsády Judit, Antoni Rita, Vicsek Ferenc

Tágabb helyzetképpel nyit a műsor – különös tekintettel a hazai helyzetre. Acsády Judit az MTA Szociológiai Intézetének főmunkatársa a nők szerepének változásában, mind előbbre kerülésében látja a nőellenes beszéd rasszizmusba is átcsapó gyakori és aktuális fel-felbukkanását.(Említi Madách Imre akadémiai dolgozatát és Vörösmarty Mihály negatív, megkülönböztető megnyilvánulását – nagy költők elmaradott nézetei) Antoni Rita a Nőkért szervezet vezetője az Isztambuli egyezmény jelentőségét hazai viszonyok közötti elemzi, sőt a szexizmus jelenségét is megmagyarázza. Vicsek Ferenc informatív és sokszínű műsora még a nőellenes mozgalmakat is említi és jellemzi.

Letöltés
  • Cím: 18. Gyűlöletbeszéd a közbeszédben
  • Hossz: 29:32
  • Vendég: Garai László, Márky-Zay Péter, Kapperner Zoltán, Görög Mása

– a szakértő Garai László szociálpszichológus külföldi és hazai  megnyilvánulásokról beszél. (Plakátkampány és rongálás, ellenfél és ellenség dichotómiája) A tanulságok egyszerre általánosak és közösségfüggőek. Eltűntetésük illetve visszaszorításuk lehetőségei vagy pl. a spirál elvágása – a lehetséges megoldások. Megszólal és saját politikai ars poeticáját mondja el a hazai politika új csillaga Márky-Zay Péter. Elveinek összefoglalása meggyőző. Kapperner Zoltán filozófus a józan emberi beszéd és kapcsolatok végső győzelmét reméli – a jelenlegi markáns példák ellenére – Görög Mása szerkesztő műsorában.

Letöltés
  • Cím: 17. A gyűlöletbeszéd jelentősége a politikában
  • Hossz: 29:53
  • Vendég: Galgóczi Eszter, Tóth Mónika

A sorozat mai adásának témája a gyűlöletbeszéd jelentősége a politikában és a tudomány megközelítése szerepének, használatának történelmi vagy éppen  aktuális, magyarországi okairól (Pl. plakátkampány). A vendég, Galgóczi Eszter a szakdolgozatát e témáról írta, ebben még egyetemi kísérleteiről is beszámol. A magyar politikatörténet utolsó 30 évéből sokszínű hangdokumentum összeállítást hallunk a műsor elején, majd – egyebek között – az ellenségkép és a “mi” dichotómiájának összetevőit és az eszközeit veszi sorba a vendég – Tóth Mónika szerkesztő tartalmas félórájában.

Letöltés

Comments are closed.