hétfő, július 16, 2018
Civil Hírügynökség

Három nap alatt 1200 zsák szemetet gyűjtöttek

petpalackHajon-180312

Legújabb akciójában a PET Kupa 4 hektáros Natura 2000-es ártéri erdőterületet tisztított meg a főként pillepalack hulladéktól. A Vásárosnamény és Tiszaszalka határában levő területen 3 nap alatt 1200 zsák szemetet gyűjtöttek össze, melyet egy ipari bálázógéppel 21 bálába préseltek össze.

A kemény téli idő ellenére ötven önkéntes és vízügyi szakember dolgozott napokon keresztül a Tisza 678 és 679-es folyamkilométer közötti szakaszán, a Vásárosnamény és Tiszaszalka közötti területen, hogy felszámolják az ártérben felhalmozódott szennyeződést.

A PET Kupa a nyári szemétszedő versenyen túl, év közben is szervez hulladékgyűjtő és terepfelmérő akciókat. Tapasztalataik alapján az ilyen típusú munkára a legalkalmasabb időszak, amikor még nincs zöld lombkorona és aljnövényzet a természetben, ezért is került sor ilyen korán a mostani bevetésre.

A PET Kupa eddig 180 fkm-t monitorozott végig a Tiszán, hogy feltárja a folyón és árterében lerakodott pillepalack és hulladékszennyezést. A Tiszaszalka közelében levő ártéri erdő a Felső-Tiszán eddig legszennyezettebbnek bizonyult terület.

A hulladékmentesítő munkához a PET Kupa jelentős segítséget kapott a Földművelésügyi Minisztériumtól, valamint az országos és területi vízügyi igazgatóságoktól. A négy hektáros Natura 2000-es ártéri erdőterületen összesen 1200 zsák szemetet szedtek össze.

„A PET Kupa hagyományaihoz híven a takarítás során a szelektív gyűjtés, a válogatás és a tömörítés az egyik fő szempont. A megtisztított területről a hasznosítható anyagok – a közszolgáltató segítségével – a hulladékhasznosítókhoz kerülnek. Az összegyűjtött és gondosan átválogatott hulladék fele újrahasznosításra alkalmas” – mondta el a tapasztalatokról Hankó Gergely, a PET Kupa hulladékgazdálkodási szakembere és projektvezetője. Ennek megfelelően a területen összesen 60 m3 hasznosítható hulladék gyűlt össze.

A Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság jóvoltából egy ipari méretű bálázógép is bevetésre került. Ezzel 12.000 db újrahasznosítható pillepalackot sikerült összepréselni 21 bálába. Előrelépés és újdonság a hulladékhelyzet felmérésének irányába, hogy a takarítás alatt lévő erdőben egy 10×25 méteres vizsgálati terület került kijelölésre. Itt a szakemberek megvizsgálták a terület szennyezettségét, a hulladékok összetételét és darabszámát. A felmérés eredményeitől a szakemberek azt várják, hogy összehasonlíthatóak lesznek a tengerparti és óceánparti eredményekkel, mert hasonló módszerrel zajlott a mérés.

Az erdőtakarítással párhuzamosan a PET Kupa szakemberei a Felső-Tisza 70 folyamkilométeres szakaszát térképezték fel újra, megvizsgálva az ottani szeméthelyzetet. Tapasztalatuk szerint ezen a részen az ártér egyes helyei állandó szennyezésnek vannak kitéve, míg mások megtisztulnak az áradások alkalmával.

A Szatmárcseke és Tiszamogyorós közötti szakaszon frissítésre került az online térkép, augusztus elején ez alapján találják meg a PET Kupa versenyzői a hulladékszigeteket.

A projekt a Földművelésügyi Minisztérium támogatásával valósult meg. További közreműködők: Országos Vízügyi Főigazgatóság, Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság, Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt., Észak-Alföldi Környezetgazdálkodási Kft., Vásárosnamény Város Önkormányzata, K3&S Kft., Tisza Ortofém Kft.

 

Forrás: greenfo.hu

Friss műsorok

  • Cím: 20. A felkorbácsolt gyűlöletbeszéd – új politikai korszak?
  • Hossz: 29:42
  • Vendég: Setét Jenő, Polyák Gábor, Juhász Attila, Lendvai Ildikó, Hargitai Miklós

A sorozat utolsó darabja, a 20. adás vázlatosan összefoglalja a gyűlöletbeszéd elterjedtségét, fokozatait, megjelenési formáit a társadalmi párbeszédekben és a médiában – súllyal a magyarországi viszonyok között. Szó esik a gyűlöletbeszéd történelmi gyökereiről-előzményeiről és aktuális hazai, valamint határon túli érvényesüléséről és politikai eszközként történő felhasználásáról. (Minden megszólaló elemzi a legutóbbi magyar választásokban a gyűlöletbeszéd szerepét) A tartalmas és sokszínű záró adás megszólalói: Setét Jenő polgári aktivista, Polyák Gábor és Juhász Attila elemzők, Lendvai Ildikó politikus, Hargitai Miklós újságíró.

Letöltés
  • Cím: 19. A gyűlöletbeszéd és a nők elleni erőszak – összefüggések és okok
  • Hossz: 29:44
  • Vendég: Acsády Judit, Antoni Rita, Vicsek Ferenc

Tágabb helyzetképpel nyit a műsor – különös tekintettel a hazai helyzetre. Acsády Judit az MTA Szociológiai Intézetének főmunkatársa a nők szerepének változásában, mind előbbre kerülésében látja a nőellenes beszéd rasszizmusba is átcsapó gyakori és aktuális fel-felbukkanását.(Említi Madách Imre akadémiai dolgozatát és Vörösmarty Mihály negatív, megkülönböztető megnyilvánulását – nagy költők elmaradott nézetei) Antoni Rita a Nőkért szervezet vezetője az Isztambuli egyezmény jelentőségét hazai viszonyok közötti elemzi, sőt a szexizmus jelenségét is megmagyarázza. Vicsek Ferenc informatív és sokszínű műsora még a nőellenes mozgalmakat is említi és jellemzi.

Letöltés
  • Cím: 18. Gyűlöletbeszéd a közbeszédben
  • Hossz: 29:32
  • Vendég: Garai László, Márky-Zay Péter, Kapperner Zoltán, Görög Mása

– a szakértő Garai László szociálpszichológus külföldi és hazai  megnyilvánulásokról beszél. (Plakátkampány és rongálás, ellenfél és ellenség dichotómiája) A tanulságok egyszerre általánosak és közösségfüggőek. Eltűntetésük illetve visszaszorításuk lehetőségei vagy pl. a spirál elvágása – a lehetséges megoldások. Megszólal és saját politikai ars poeticáját mondja el a hazai politika új csillaga Márky-Zay Péter. Elveinek összefoglalása meggyőző. Kapperner Zoltán filozófus a józan emberi beszéd és kapcsolatok végső győzelmét reméli – a jelenlegi markáns példák ellenére – Görög Mása szerkesztő műsorában.

Letöltés
  • Cím: 17. A gyűlöletbeszéd jelentősége a politikában
  • Hossz: 29:53
  • Vendég: Galgóczi Eszter, Tóth Mónika

A sorozat mai adásának témája a gyűlöletbeszéd jelentősége a politikában és a tudomány megközelítése szerepének, használatának történelmi vagy éppen  aktuális, magyarországi okairól (Pl. plakátkampány). A vendég, Galgóczi Eszter a szakdolgozatát e témáról írta, ebben még egyetemi kísérleteiről is beszámol. A magyar politikatörténet utolsó 30 évéből sokszínű hangdokumentum összeállítást hallunk a műsor elején, majd – egyebek között – az ellenségkép és a “mi” dichotómiájának összetevőit és az eszközeit veszi sorba a vendég – Tóth Mónika szerkesztő tartalmas félórájában.

Letöltés

Comments are closed.