csütörtök, július 19, 2018
Civil Hírügynökség

Halálozás szociális és gyermekvédelmi intézményekben

szocialisOtthon-170823

Az alapvető jogok biztosa szerint az állam nem tesz teljeskörűen eleget kötelezettségének, mert a bentlakásos intézményekben bekövetkezett haláleseteket nem automatikusan követi objektív, szakmai vizsgálat, amely független az elhunyt életkorától és az intézmény fenntartójától. Székely László ombudsman jelentésében az emberi erőforrások miniszterének mielőbbi intézkedését kérte.

Egy nemzetközi jogvédő szervezet, az MDAC (Mental Disability Advocacy Centre – Központ a Mentális Sérültek Jogaiért Alapítvány) az ombudsmannak küldött beadványában azt sérelmezte, hogy nem minden esetben vizsgálja ki független szerv az állami fenntartású szociális, valamint gyermekvédelmi intézményekben, a fogyatékos személyek otthonaiban, pszichiátriai betegek intézményeiben bekövetkezett haláleseteket.

Székely László ombudsman vizsgálatában összegezte, hogy jelenleg többféle eljárásrend is érvényesül a gyermekvédelmi és a szociális bentlakásos intézményekben bekövetkezett halálesetek kapcsán. Hogy melyik, az attól függ, hogy az ellátást nyújtó intézmény állami fenntartású-e, a szociális törvény vagy a gyermekvédelmi törvény hatálya alá tartozik-e, valamint, hogy az elhunyt ellátott 18 év alatti volt-e.

Esetleges, hogy a vizsgálatra hatáskörrel rendelkező állami szervek mely esetekben és milyen szempontok alapján tartják indokoltnak további intézkedés megtételét, további információk bekérését, az intézmény hatósági ellenőrzését – emeli ki a jelentés.

Az ombudsman megállapította, hogy ezen a területen sem hagyható figyelmen kívül az állam alapjogvédelmi kötelezettsége. A biztos álláspontja szerint a tartós, illetve bentlakásos ellátást, szolgáltatást nyújtó intézményben bekövetkezett valamennyi haláleset kapcsán szükséges egy objektív, a szociális ellátórendszer szereplőitől független vizsgálat. A halálesetek számának csökkenése, vagyis megelőző funkciója is lehet annak, hogyha a hatóságok szakmai alapon vizsgálják ki a halálhoz vezető okokat és azt, hogy ezekkel összefüggésben szükséges-e bárkit felelősségre vonni vagy más intézkedéseket bevezetni. Az állam objektív élet- és egészségvédelmi kötelezettségének lényegi eleme kell legyen a preventív és egységes jogvédelmi mechanizmus kialakítása és fenntartása az ellátott személyek körében. Az államnak ugyanis az emberi életet intézményesen is védenie kell, és ez valódi felelősséget jelent.

A közelmúltban több olyan ombudsmani jelentés is született, amely rámutatott, hogy több nagy létszámú bentlakásos intézményben hiányosak a személyi és tárgyi feltételek, sőt volt, hogy a fenntartói vizsgálatok jegyzőkönyvei is életveszélyes körülményeket rögzítettek.

Mindez indokolja, hogy – az ellátottak és az őket ápoló, gondozó személyzet érdekében – objektív módon vizsgálják ki a bentlakásos intézményekben bekövetkezett halálesetek okait. A biztos emellett megállapította, hogy a bentlakásos, szakellátást nyújtó intézmények jellegüket tekintve fogvatartási helyek, a hatályos jogszabályok alapján pedig egy fogvatartott elhalálozása mindig rendkívüli halálesetnek minősül. Az ombudsman álláspontja szerint aggályos, hogy az eljárásmódokat a fenntartók kiléte alapján határozzák meg, mert ez a gyakorlat nem biztosítja az objektív életvédelmi kötelezettségből következő működési kereteket.

Székely László ombudsman rámutatott, hogy a hatályos jogszabályi környezet és a jogalkalmazási gyakorlat nem egyeztethető össze az állam objektív életvédelmi kötelezettségével, a jogbiztonság és az egyenlő bánásmód követelményével és nem felel meg sem a Gyermekjogi Egyezmény, sem a Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló Egyezményben vállalt kötelezettségeknek. A biztos az emberi erőforrások miniszterétől kérte, hogy az érintett szakemberek bevonásával állítson fel egy olyan munkacsoportot, amely kidolgozza az állami és nem állami fenntartású szociális és gyermekvédelmi intézményekben bekövetkezett halálesetek objektív kivizsgálását biztosító jogszabályi kereteket és szakmai protokollokat.

 

Forrás: Alapvető Jogok Biztosának Hivatala

Friss műsorok

  • Cím: 20. A felkorbácsolt gyűlöletbeszéd – új politikai korszak?
  • Hossz: 29:42
  • Vendég: Setét Jenő, Polyák Gábor, Juhász Attila, Lendvai Ildikó, Hargitai Miklós

A sorozat utolsó darabja, a 20. adás vázlatosan összefoglalja a gyűlöletbeszéd elterjedtségét, fokozatait, megjelenési formáit a társadalmi párbeszédekben és a médiában – súllyal a magyarországi viszonyok között. Szó esik a gyűlöletbeszéd történelmi gyökereiről-előzményeiről és aktuális hazai, valamint határon túli érvényesüléséről és politikai eszközként történő felhasználásáról. (Minden megszólaló elemzi a legutóbbi magyar választásokban a gyűlöletbeszéd szerepét) A tartalmas és sokszínű záró adás megszólalói: Setét Jenő polgári aktivista, Polyák Gábor és Juhász Attila elemzők, Lendvai Ildikó politikus, Hargitai Miklós újságíró.

Letöltés
  • Cím: 19. A gyűlöletbeszéd és a nők elleni erőszak – összefüggések és okok
  • Hossz: 29:44
  • Vendég: Acsády Judit, Antoni Rita, Vicsek Ferenc

Tágabb helyzetképpel nyit a műsor – különös tekintettel a hazai helyzetre. Acsády Judit az MTA Szociológiai Intézetének főmunkatársa a nők szerepének változásában, mind előbbre kerülésében látja a nőellenes beszéd rasszizmusba is átcsapó gyakori és aktuális fel-felbukkanását.(Említi Madách Imre akadémiai dolgozatát és Vörösmarty Mihály negatív, megkülönböztető megnyilvánulását – nagy költők elmaradott nézetei) Antoni Rita a Nőkért szervezet vezetője az Isztambuli egyezmény jelentőségét hazai viszonyok közötti elemzi, sőt a szexizmus jelenségét is megmagyarázza. Vicsek Ferenc informatív és sokszínű műsora még a nőellenes mozgalmakat is említi és jellemzi.

Letöltés
  • Cím: 18. Gyűlöletbeszéd a közbeszédben
  • Hossz: 29:32
  • Vendég: Garai László, Márky-Zay Péter, Kapperner Zoltán, Görög Mása

– a szakértő Garai László szociálpszichológus külföldi és hazai  megnyilvánulásokról beszél. (Plakátkampány és rongálás, ellenfél és ellenség dichotómiája) A tanulságok egyszerre általánosak és közösségfüggőek. Eltűntetésük illetve visszaszorításuk lehetőségei vagy pl. a spirál elvágása – a lehetséges megoldások. Megszólal és saját politikai ars poeticáját mondja el a hazai politika új csillaga Márky-Zay Péter. Elveinek összefoglalása meggyőző. Kapperner Zoltán filozófus a józan emberi beszéd és kapcsolatok végső győzelmét reméli – a jelenlegi markáns példák ellenére – Görög Mása szerkesztő műsorában.

Letöltés
  • Cím: 17. A gyűlöletbeszéd jelentősége a politikában
  • Hossz: 29:53
  • Vendég: Galgóczi Eszter, Tóth Mónika

A sorozat mai adásának témája a gyűlöletbeszéd jelentősége a politikában és a tudomány megközelítése szerepének, használatának történelmi vagy éppen  aktuális, magyarországi okairól (Pl. plakátkampány). A vendég, Galgóczi Eszter a szakdolgozatát e témáról írta, ebben még egyetemi kísérleteiről is beszámol. A magyar politikatörténet utolsó 30 évéből sokszínű hangdokumentum összeállítást hallunk a műsor elején, majd – egyebek között – az ellenségkép és a “mi” dichotómiájának összetevőit és az eszközeit veszi sorba a vendég – Tóth Mónika szerkesztő tartalmas félórájában.

Letöltés

Comments are closed.