szerda, november 14, 2018
Civil Hírügynökség

A hajléktalanok nem bűnözők!

targyaloteremHajlektalan-181021

Az első, gödöllői bírósági tárgyalás után Budapesten is sor került az első olyan bírósági ítéletekre, amelyeket a közterületi hajléktalanság hatósági üldözéséről szóló új szabályozás alapján hoztak.

Október 15-én lépett hatályba az a szabálysértési törvénybe foglalt rendelkezés, amely az ország minden településén, minden közterületen elzárással büntethető szabálysértéssé nyilvánítja a közterületi hajléktalanságot. Budapesten az elmúlt héten került sor az első olyan bírósági tárgyalásokra, amelyeket a rendőrség már az új szabályozás alapján indított hajléktalan emberek ellen.

Az első bíróság elé állított hajléktalan embert a Fővárosi Törvényszék figyelmeztette és a kirendelt védő díjának, 6350 forintnak a megfizetésére kötelezte. A második ügyben az „eljárás alá vont személy” egy 61 éves, tartós beteg nő volt, aki élettársa halála után vesztette el a lakhatását. Őt az Utcajogász Egyesület ügyvédei védték a tárgyalás során.

Az Utcajogász ügyvédei szerint az alkalmazott jogszabály a magyar állam által elvben elismert nemzetközi jogi egyezményekbe, valamint az Alaptörvény rendelkezéseibe ütközik. Ezért indítványozták, hogy az ügyben eljáró bírósági titkár a döntés előtt forduljon az Alkotmánybírósághoz, ami felülvizsgálhatná a vonatkozó szabályozást. A bíróság azonban egyaránt elutasította ezt, és az eljárás megszüntetésére vonatkozó indítványukat.

A bíróság nem engedélyezte, hogy az „eljárás alá vont” hajléktalan nő személyesen jelen lehessen a tárgyalóteremben. Abszurd módon ugyanabban az épületben kellett egy kamera és egy képernyő előtt ülnie – a közvetítést csak nehezen tudta követni, a bírósági titkár kérdéseit több alkalommal nem hallotta, illetve nem értette. Az őt védő ügyvédekkel is csak telefonon egyeztethetett. Az Utcajogász álláspontja szerint mindezek miatt sérültek a tisztességes eljáráshoz fűződő jogai, valamint a védelemhez való joga. Szintén sértette a tisztességes eljárás követelményeit, hogy a bíróság arra hivatkozva nem hallgatta meg a védelem tanúját (egy közeli lakót, aki ismeri az „eljárás alá vont” hajléktalan nőt), hogy ő „enyhítő körülményeket” tárna a bíróság elé.

A bíróság végül annak ellenére állapította meg a szabálysértést, hogy a szabálysértési törvénybe foglalt tényállást a hajléktalan nő nyilvánvalóan nem merítette ki: nem „egyéb szállásra való visszatérés szándéka nélkül” élt közterületen. A rendőrség „közérdekű munka” (vagyis fizetés nélküli kényszermunka) kiszabását kérte. A bíróság végül „figyelmeztetés” mellett döntött. Az ítélettel szemben az ártatlanul elítélt hajléktalan nő fellebbezett – az ügy így másodfokra kerül. Ha pedig ott is jogsértő ítélet születik, az Utcajogász Egyesület kész a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága elé vinni az ügyet.

2018. október 21-én tartották meg Zoltán bírósági tárgyalását, akit két nappal korábban, pénteken vett őrizetbe a rendőrség a Móricz Zsigmond körtéren. A tárgyalás gyorsan véget ért. Miután a bíró feltette az érintett egészségügyi állapotára vonatkozó kérdést és Zoltán elmondta, hogy érelzáródása, gerinctörése, csuklótörése és bordatörése is van, a bíró szünetet rendelt el és vélhetően emiatt be is fejezte a tárgyalást. Zoltánt szabadon bocsátották és az eljárást a rendes szabályok szerint folytatják egy később kijelölt időpontban. Ha a bíró valóban Zoltán egészségügyi állapota miatt fejezte be a mai gyorsított eljárást, akkor felmerül annak a gyanúja, hogy már az őrizetbe vétel sem volt jogszerű. A hajléktalan férfit az Utcajogász képviselte.

A Város Mindenkié csoport „A hajléktalanok nem bűnözők!” címmel nyílt levelet intézett az Országos Rendőrfőkapitánysághoz, amelyhez a Szabad aHang honlapon (https://szabad.ahang.hu/petitions/a-hajlektalan-emberek-nem-bunozok ) bárki tud csatlakozni. A levél arra kéri a rendőrséget, hogy ne kezeljék bűnözőknek a fedél nélkül élő embereket, a hajléktalanság kezelését hagyják az utcai gondozó szolgálatokra, és csak abban az esetben foglalkozzanak ezzel a problémával, ha azt a rendőrség életvédelmi kötelezettségei indokolják.

A levél elküldésén kívül A Város Mindenkié csoport mindenkit arra kér, hogy segítsen az Utcajogász Egyesület által összeállított jogi tájékoztató hajléktalan emberekhez való eljuttatásában, illetve jelentkezzen be a kunyhóban élő emberek védelmére szervezett riadóláncba.

>> Nyílt levél és petíció az Országos Rendőr-főkapitányságnak
http://utcajogasz.hu/2018/10/kisokos-az-eletvitelszeru-kozteruleti-tartozkodas-szabalyairol/
További információ: www.avarosmindenkie.hu
A Város Mindenkié blogja: www.avarosmindenkie.blog.hu
A Város Mindenkié a Facebookon: https://www.facebook.com/AVarosMindenkie

 

Forrás: beküldött hír

Friss műsorok

  • Cím: 20. A felkorbácsolt gyűlöletbeszéd – új politikai korszak?
  • Hossz: 29:42
  • Vendég: Setét Jenő, Polyák Gábor, Juhász Attila, Lendvai Ildikó, Hargitai Miklós

A sorozat utolsó darabja, a 20. adás vázlatosan összefoglalja a gyűlöletbeszéd elterjedtségét, fokozatait, megjelenési formáit a társadalmi párbeszédekben és a médiában – súllyal a magyarországi viszonyok között. Szó esik a gyűlöletbeszéd történelmi gyökereiről-előzményeiről és aktuális hazai, valamint határon túli érvényesüléséről és politikai eszközként történő felhasználásáról. (Minden megszólaló elemzi a legutóbbi magyar választásokban a gyűlöletbeszéd szerepét) A tartalmas és sokszínű záró adás megszólalói: Setét Jenő polgári aktivista, Polyák Gábor és Juhász Attila elemzők, Lendvai Ildikó politikus, Hargitai Miklós újságíró.

Letöltés
  • Cím: 19. A gyűlöletbeszéd és a nők elleni erőszak – összefüggések és okok
  • Hossz: 29:44
  • Vendég: Acsády Judit, Antoni Rita, Vicsek Ferenc

Tágabb helyzetképpel nyit a műsor – különös tekintettel a hazai helyzetre. Acsády Judit az MTA Szociológiai Intézetének főmunkatársa a nők szerepének változásában, mind előbbre kerülésében látja a nőellenes beszéd rasszizmusba is átcsapó gyakori és aktuális fel-felbukkanását.(Említi Madách Imre akadémiai dolgozatát és Vörösmarty Mihály negatív, megkülönböztető megnyilvánulását – nagy költők elmaradott nézetei) Antoni Rita a Nőkért szervezet vezetője az Isztambuli egyezmény jelentőségét hazai viszonyok közötti elemzi, sőt a szexizmus jelenségét is megmagyarázza. Vicsek Ferenc informatív és sokszínű műsora még a nőellenes mozgalmakat is említi és jellemzi.

Letöltés
  • Cím: 18. Gyűlöletbeszéd a közbeszédben
  • Hossz: 29:32
  • Vendég: Garai László, Márky-Zay Péter, Kapperner Zoltán, Görög Mása

– a szakértő Garai László szociálpszichológus külföldi és hazai  megnyilvánulásokról beszél. (Plakátkampány és rongálás, ellenfél és ellenség dichotómiája) A tanulságok egyszerre általánosak és közösségfüggőek. Eltűntetésük illetve visszaszorításuk lehetőségei vagy pl. a spirál elvágása – a lehetséges megoldások. Megszólal és saját politikai ars poeticáját mondja el a hazai politika új csillaga Márky-Zay Péter. Elveinek összefoglalása meggyőző. Kapperner Zoltán filozófus a józan emberi beszéd és kapcsolatok végső győzelmét reméli – a jelenlegi markáns példák ellenére – Görög Mása szerkesztő műsorában.

Letöltés
  • Cím: 17. A gyűlöletbeszéd jelentősége a politikában
  • Hossz: 29:53
  • Vendég: Galgóczi Eszter, Tóth Mónika

A sorozat mai adásának témája a gyűlöletbeszéd jelentősége a politikában és a tudomány megközelítése szerepének, használatának történelmi vagy éppen  aktuális, magyarországi okairól (Pl. plakátkampány). A vendég, Galgóczi Eszter a szakdolgozatát e témáról írta, ebben még egyetemi kísérleteiről is beszámol. A magyar politikatörténet utolsó 30 évéből sokszínű hangdokumentum összeállítást hallunk a műsor elején, majd – egyebek között – az ellenségkép és a “mi” dichotómiájának összetevőit és az eszközeit veszi sorba a vendég – Tóth Mónika szerkesztő tartalmas félórájában.

Letöltés

Comments are closed.