szombat, március 25, 2017
Civil Hírügynökség

„Ha nem lenne alapítványi pénz, azonnal fejreállnánk”

penz-170304

A magyar állampolgárok és cégek nagyon szívesen támogatják pénzzel a nyomozó vagy független újságírást, csak ne derüljön ki.

Nem festett túl biztató képet a közéleti érdeklődés ellen nem beoltott magyarok bátorságfaktoráról az a beszélgetés, amelyen a közösségi finanszírozás szerepéről osztottak meg tapasztalatokat a többi között olyan nyomozó újságírást folytató oldalak, mint az Átlátszó és a Direkt36 vezetői. (Az eseményt a Független Médiaközpont szervezte.)

Arányaiban az Átlátszó áll a legjobban: az oldalnál már a bevételek több mint fele származik közösségi finanszírozásból. Az 1%-os felajánlások tavaly 18 milliót, a kisadományok 44 milliót tettek ki, és csak 20-30 százalék érkezett Soros „Elvisz, ha rossz gyerek voltál” György alapítványaitól.

A fiatalabb Direkt36 mintegy 50 milliós költségvetésének még fele származik alapítványi finanszírozásból (ejtsd: külföldi érdekek), az 1200 donor 30 százalékot ad össze, és folyik be pénz a cikkeket közlő lapoktól, kutatásokból, külföldi újságírók magyarországi munkájának segítéséből is.

A 30 százaléknyi közösségi forráshoz az is kell, hogy amikor fut egy-egy adományozói kampány, olyankor a szerkesztők teljes munkaidőben arra fordítsák a figyelmüket, és így sem automatizmus, hogy bejön a pénz. „Ha valaki ideges típus, ne csináljon crowdfunding kampányt” – jegyezte meg a direktes Pethő András.

Inkább hirdetnek, nehogy támogatók legyenek

A növekvő közösségi finanszírozási arány jól hangzik, de a lapvezetők tapasztalatai szerint csak addig működik a dolog, amíg a támogatás titokban maradhat. Pethő beszélgetett egy hasonló svéd oldal újságírójával, akiket egy ottani gazdag jelentősebb összeggel dobott meg. „Azt szeretném, hogy olyan emberek után nyomozzatok, mint én vagyok” – idézte fel a magyarázatot, amitől Mikszáthországban elég messze vagyunk. A direktesek is kerestek meg direktben (haha!) tehetősebb embereket, de hiába választottak eleve olyanokat, akiknek nincs vaj a füle mögött, így sem mert senki hasonló mutatványt bevállalni.

A beszélgetésben szintén résztvevő szombathelyi – nem elsősorban nyomozó profilú, de független – Nyugat.hu-t vezető. Roznár Gyöngyi azt a példát hozta, hogy az oldalon van olyan hirdető, amely nem kereskedelmi okokból reklámoz, hanem hogy így juttasson pénzt az oldalnak, anélkül, hogy a neve felkerülne a támogatók listájára. A körzeti rogánantalok így is megkérdezik a céget, hogy biztosan jó ötlet-e reklámozgatni, de legalább tudnak azzal takarózni, hogy a Nyugaté a legnagyobb elérés a megyében.

Az Átlátszónál az ilyesmi nem okoz problémát, hiszen a kormánytagok hátsó kertjében sűrűn kotorászó oldalon nemigen mer senki hirdetni, „inkább a cégvezető küld pénzt a saját zsebéből” – fogalmazott Bodoky Tamás főszerkesztő. A donorok itt annyira igyekeznek rejtve maradni, hogy az 50 ezer forintos anonim adományozási limitet 500 ezerre kellett emelni, korábban ugyanis sokan kicentizték és 49 ezer forintot adtak.

Ugyanemiatt népszerű a sárga csekk is, amelynél 200 ezer forint alatt nem ellenőrzik a feltüntetett személyes adatokat. „De ha hoznának egy törvényt, hogy nem lehet többé külföldi alapítványi pénzt elfogadni, azért azonnal fejreállnánk” – tett óvatlan kijelentéseket a végén Bodoky.

 

Forrás: kreativ.hu

Friss műsorok

Comments are closed.