vasárnap, október 21, 2018
Civil Hírügynökség

A gyermek az első, nem az örökbefogadók szexuális irányultsága

csecsemo-171212

A Gyermekjogi Civil Koalíció tagjaiként azon álláspontunknak adunk hangot, hogy az örökbefogadásról szóló döntések meghozatala során az örökbefogadásra váró gyermek legfőbb érdekének megfelelően kell eljárni, ezt pedig az szolgálja legjobban, ha a hatóságok az érintett gyermek szükségleteit és alapvető jogait szem előtt tartva csak az örökbefogadásra való alkalmasságot vizsgálják, és nem diszkriminálnak az örökbefogadó szülők között szexuális irányultságuk vagy nemi identitásuk alapján.

Szervezeteink megdöbbenéssel értesültek róla, hogy 2016 tavaszán egy jól indult örökbefogadási eljárás szakadt meg azért, mert a hatóságok – felülírva a szakemberek korábbi döntését, mely szerint az örökbefogadásra jelentkező nő és élettársa alkalmasak a gyermek örökbefogadására – visszaléptek az örökbefogadás jóváhagyásától, felmérhetetlen károkat okozva ezzel az örökbefogadásra váró, új szüleihez már kötődő gyermeknek.

Az alapvető jogok biztosa 2017. november 20-án hozta nyilvánosságra az ügyhöz kapcsolódó átfogó vizsgálata alapján készült jelentését. A jelentés az üggyel kapcsolatban feltárt tények alapján egyebek között megállapítja, hogy az eljáró gyámhatóságok eljárása hatásában alkalmas volt arra, hogy az érintett gyermeknek a védelemhez és gondoskodáshoz való jogával összefüggő visszásságot okozzon; hogy figyelmen kívül hagyta az érintett gyermek érdekeinek fokozott figyelembevételére vonatkozó eljárási alapelvet; továbbá az eljárás során nem érvényesült a gyermek legjobb érdekét figyelembe vevő eljárás követelménye sem; hogy a gyámhatósági eljárás és döntés összességében alkalmas volt arra, hogy a panaszos szexuális irányultságán mint védett tulajdonságon alapuló hátrányos megkülönböztetés tilalmába ütközzön; hogy a tényleges családi kapcsolatok azonos szintű védelmet érdemelnek a szülő-gyermek kapcsolaton vagy házasságon alapuló családdal; és hogy az örökbefogadásra irányuló eljárás középpontjában a gyermek, a gyermek családban való nevelkedésének joga, illetve a gyermek legjobb érdekének védelme áll.

Támogatjuk tehát, hogy az azonos nemű párjukkal élő, a Tegyesz, az alkalmasságot vizsgáló pszichológus és a Gyámhatóság egyetértésével örökbefogadásra alkalmasnak nyilvánított örökbefogadni szándékozókat ne érje hátrányos megkülönböztetés a többi hasonló helyzetben levő örökbefogadni szándékozóhoz képest,

• mert az örökbefogadásra váró gyermekek legjobb érdeke az, hogy őket arra alkalmasnak talált, családjukba örömmel fogadó szülők neveljék;
• mert minden olyan megkülönböztetés, amely nem a gyermek szükségletei szerint értékeli az örökbefogadni kívánó szülőket, hátrányos a gyermekre nézve;
• mert tanulmányok sora bizonyítja, hogy az azonos nemű szülők által nevelt gyermekek semmilyen hátrányt nem szenvednek a heteroszexuális szülők által nevelt gyermekekhez képest,
• mert a megkülönböztetés tilalmát támogatja az Emberi Jogok Európai Bíróságának állandó gyakorlata is, és mindennek megfelelően egyre több európai országban nyílik meg az azonos nemű szülők előtt a közös örökbefogadás lehetősége is.

A Gyermekjogi Civil Koalíció részéről:

Család, Gyermek, Ifjúság Egyesület
Európai Szülők Magyarországi Egyesülete
European Roma Rights Centre
Gyerekesély Közhasznú Egyesület
Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány
Igazgyöngy Alapítvány
Magyar LMBT Szövetség
Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség
Magyar Pedagógiai Társaság Gyermekérdekek Szakosztálya – Korczak Munkabizottság
Pressley Ridge Magyarország Alapítvány
valamint Bíró Dalma és dr. Lux Ágnes egyéni szakértők

 

Forrás: beküldött hír

Friss műsorok

  • Cím: 20. A felkorbácsolt gyűlöletbeszéd – új politikai korszak?
  • Hossz: 29:42
  • Vendég: Setét Jenő, Polyák Gábor, Juhász Attila, Lendvai Ildikó, Hargitai Miklós

A sorozat utolsó darabja, a 20. adás vázlatosan összefoglalja a gyűlöletbeszéd elterjedtségét, fokozatait, megjelenési formáit a társadalmi párbeszédekben és a médiában – súllyal a magyarországi viszonyok között. Szó esik a gyűlöletbeszéd történelmi gyökereiről-előzményeiről és aktuális hazai, valamint határon túli érvényesüléséről és politikai eszközként történő felhasználásáról. (Minden megszólaló elemzi a legutóbbi magyar választásokban a gyűlöletbeszéd szerepét) A tartalmas és sokszínű záró adás megszólalói: Setét Jenő polgári aktivista, Polyák Gábor és Juhász Attila elemzők, Lendvai Ildikó politikus, Hargitai Miklós újságíró.

Letöltés
  • Cím: 19. A gyűlöletbeszéd és a nők elleni erőszak – összefüggések és okok
  • Hossz: 29:44
  • Vendég: Acsády Judit, Antoni Rita, Vicsek Ferenc

Tágabb helyzetképpel nyit a műsor – különös tekintettel a hazai helyzetre. Acsády Judit az MTA Szociológiai Intézetének főmunkatársa a nők szerepének változásában, mind előbbre kerülésében látja a nőellenes beszéd rasszizmusba is átcsapó gyakori és aktuális fel-felbukkanását.(Említi Madách Imre akadémiai dolgozatát és Vörösmarty Mihály negatív, megkülönböztető megnyilvánulását – nagy költők elmaradott nézetei) Antoni Rita a Nőkért szervezet vezetője az Isztambuli egyezmény jelentőségét hazai viszonyok közötti elemzi, sőt a szexizmus jelenségét is megmagyarázza. Vicsek Ferenc informatív és sokszínű műsora még a nőellenes mozgalmakat is említi és jellemzi.

Letöltés
  • Cím: 18. Gyűlöletbeszéd a közbeszédben
  • Hossz: 29:32
  • Vendég: Garai László, Márky-Zay Péter, Kapperner Zoltán, Görög Mása

– a szakértő Garai László szociálpszichológus külföldi és hazai  megnyilvánulásokról beszél. (Plakátkampány és rongálás, ellenfél és ellenség dichotómiája) A tanulságok egyszerre általánosak és közösségfüggőek. Eltűntetésük illetve visszaszorításuk lehetőségei vagy pl. a spirál elvágása – a lehetséges megoldások. Megszólal és saját politikai ars poeticáját mondja el a hazai politika új csillaga Márky-Zay Péter. Elveinek összefoglalása meggyőző. Kapperner Zoltán filozófus a józan emberi beszéd és kapcsolatok végső győzelmét reméli – a jelenlegi markáns példák ellenére – Görög Mása szerkesztő műsorában.

Letöltés
  • Cím: 17. A gyűlöletbeszéd jelentősége a politikában
  • Hossz: 29:53
  • Vendég: Galgóczi Eszter, Tóth Mónika

A sorozat mai adásának témája a gyűlöletbeszéd jelentősége a politikában és a tudomány megközelítése szerepének, használatának történelmi vagy éppen  aktuális, magyarországi okairól (Pl. plakátkampány). A vendég, Galgóczi Eszter a szakdolgozatát e témáról írta, ebben még egyetemi kísérleteiről is beszámol. A magyar politikatörténet utolsó 30 évéből sokszínű hangdokumentum összeállítást hallunk a műsor elején, majd – egyebek között – az ellenségkép és a “mi” dichotómiájának összetevőit és az eszközeit veszi sorba a vendég – Tóth Mónika szerkesztő tartalmas félórájában.

Letöltés

Comments are closed.