szerda, július 18, 2018
Civil Hírügynökség

Gyerekek kilakoltatása? Soha többé!

kilakoltatas2-180116

Ma Magyarországon nem tiltja törvény, hogy gyerekeket lakoltassanak ki. Meg is történik, rendszeresen. Ilyenkor a családok sokszor szétszakadnak, és a gyerekek nevelőszülőnél, vagy gyerekotthonban kényszerülnek élni. Egyáltalán nem szükségszerű, hogy ez előforduljon! A Város Mindenkié csoport törvénymódosítást kezdeményez azért, hogy a helyzet végre megváltozzon.

Ezen a télen a szokásosnál hosszabb a kilakoltatási moratórium. 2017. november 15-én kezdődött, és a parlamenti választások után, április 30-ával ér csak véget. Korábban írtunk róla, hogy miért álságos és elégtelen megoldás ez, főleg amikor a lakhatási válság olyan súlyos, hogy rendszeresen fordul elő, hogy gyerekek azért kerülnek ki a családjuktól, mert a szüleik lakhatása nem megfelelően megoldott. A kilakoltatási moratórium csak arra jó, hogy rövid időre ugyan, de fellélegezhessenek a veszélyeztetett családok – egész pontosan azok, akikre a moratórium vonatkozik. Még ez a kis haladék sem adatik meg sem a szerződés nélkül vagy szívességi lakhatásban élők számára, a kényszerűségből lakásfoglalóknak vagy a munkásszállókban vagy intézményekben élőknek – ők télen is elveszíthetik az otthonukat.

Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy május 1-től tovább folytatódjon az a bevett, ám törvénytelenséget eredményező gyakorlat, mely szerint gyerekes családokat akár önkormányzati lakásokból is mindenféle elhelyezés nélkül kilakoltathatnak.

Ahogy a törvényhozás korábban – ugyancsak egy érdekvédő csoport, a Roma Polgárjogi Alapítvány nyomására – elfogadta a téli kilakoltatási moratórium bevezetését, úgy bevezetheti most a gyerekes családok elhelyezés nélküli kilakoltatásának tilalmát is. Az önkormányzatoknak a közvagyon, ezen belül az önkormányzati lakásállomány legfontosabb kezelőjeként a legrászorultabb emberek lakhatásának megoldását kellene szolgálniuk, különösen a mai magyarországi helyzetben, amikor az ingatlanok között az önkormányzati bérlakások aránya alig pár százalék. Ehhez képest a kilakoltatások között a gyakori, amikor önkormányzatok tesznek utcára bérlőket, köztük gyerekes családokat is.

Az 1997. évi XXXI, gyermekvédelmi törvény 7. paragrafusa szerint „A gyermeket kizárólag anyagi okból fennálló veszélyeztetettség miatt nem szabad családjától elválasztani”. Márpedig éppen ez történik, amikor egy gyereket azért emelnek ki a családjából, mert a család lakhatása megoldatlanná válik – gyakran kilakoltatás eredményeképpen. Az ombudsman is megerősítette, hogy jogsértő gyakorlat az, hogy minden harmadik gyereket anyagi okok miatt emelnek ki a családjából. A Város Mindenkié és más érdekvédő szervezetek már évek óta folyamatosan szót emelnek ennek a törvénysértő gyakorlatnak a felszámolásáért.

A folyamatos hatósági törvénysértés egyik oka az, hogy a tiltás törvényi kimondása ellenére semmilyen eszköz nem áll rendelkezésre annak érvényre juttatásához: a veszélyeztetett családok számára nincs elérhető anyagi támogatás, és egyetlen hatóság sincs kötelezve a bajba jutott családok elhelyezésére. Így a gyakorlatban sokszor még a gyermekvédelmi szakemberek számára is elkerülhetetlennek tűnnek az anyagi okú veszélyeztetettség miatti kiemelések.

Az ellentmondásos és igazságtalan helyzet rendezése érdekében A Város Mindenkié két törvénymódosítást javasol.

Ezek nagyon egyszerűen azt mondják ki, hogy
1) Minden önkormányzat köteles legyen elhelyezést biztosítani azoknak a gyermekes családoknak, akik az adott településen kilakoltatás miatt veszítik el a lakhatásukat, és
2) A magánszemélyek által kiadott bérlakások kivételével a gyermekes családok kilakoltatást fel kell függeszteni, ha nincs megfelelő elhelyezésük a kilakoltatás után

Bővebben:

1. Módosítani kell a szociális törvényt és be kell vezetni az elhelyezési kötelezettséget
Törvénybe kell foglalni, hogy az önkormányzatoknak feladata legyen azok együttes elhelyezése, akik háztartásában gyerek él, és
• kilakoltatás miatt veszítették el a lakhatásukat,
• vagy kilakoltatásukról jogerős végzés van érvényben.
Az elhelyezési kötelezettségnek attól függetlenül kellene vonatkoznia ezekre az esetekre, hogy a végrehajtást kérő önkormányzat, más jogi személy (pl. bank, követeléskezelő) vagy magánszemély, és az elhelyezésnek azon a településen kell megvalósulnia, ahol a kilakoltatás történt.

Ezen a ponton fontos tisztázni, hogy az elhelyezési kötelezettség mindhárom esetben az önkormányzaté. Tehát azok a magánszemélyek, akik a nem fizető bérlőikkel szerződést bontanak, és kiköltözésüket kezdeményezik, ennek a javaslatnak a fényében tisztázottabb körülmények közt tehetik ezt meg, mint ma.

2. Módosítani kell a végrehajtási törvényt, hogy elhelyezés hiányában lehetséges legyen a kilakoltatás megállítása.
A végrehajtási törvénybe be kell vezetni, hogy elhelyezés hiányában nem kerülhet sor a kilakoltatásra akkor, ha a háztartásban eltartott gyerek él.
A szociális törvény módosítási javaslatával összhangban itt is külön kell szabályozni a magán- és jogi személyekre, mint bérbeadókra vonatkozó rendelkezéseket, így ez a szigorúbb szabály nem vonatkozna a magánbérleményben élőkre, csak a következőkre:
• önkormányzati és egyéb állami bérlakásokra
• lakáshiteles végrehajtási ügyekre

Az önkormányzatok elhelyezési kötelezettsége azonban érvénybe lép akkor is, ha valaki magánalbérletből veszíti el a lakhatását. Ebben az esetben jogosulttá válik az önkormányzat által biztosított elhelyezésre már a kilakoltatásról szóló bírósági végzés jogerőre emelkedésétől. Így ez a rendelkezés a rászoruló bérlők mellett a bérbeadók helyzetének rendezését, és lehetőségeik rögzítését is szolgálja.

Most épp kilakoltatási moratórium van, így sok család átmeneti haladékot kapott, nem fenyegeti az azonnali kilakoltatás. Ez az időszak lehetőséget nyújt a törvényhozás számára is, hogy véget vessenek a két évtizede, a gyermekvédelmi törvény 1997-es bevezetése óta fennálló ellentmondásnak és tömeges jogsértésnek. Ezekkel a törvénymódosításokkal elmozdulhatnánk afelé, hogy valódi tartalmat kapjon az a ma is kimondott tiltás, hogy gyerekeket anyagi okok miatt ne emeljenek ki a családjukból. Miután a kormány 2018-at a családok évének nyilvánította, ezzel a törvénnyel azt is biztosíthatná az Országgyűlés, hogy május 1. után gyerekes családok elhelyezés nélküli kilakoltatására soha többé ne kerülhessen sor.

 

Forrás: avarosmindenkie.blog.hu

Friss műsorok

  • Cím: 20. A felkorbácsolt gyűlöletbeszéd – új politikai korszak?
  • Hossz: 29:42
  • Vendég: Setét Jenő, Polyák Gábor, Juhász Attila, Lendvai Ildikó, Hargitai Miklós

A sorozat utolsó darabja, a 20. adás vázlatosan összefoglalja a gyűlöletbeszéd elterjedtségét, fokozatait, megjelenési formáit a társadalmi párbeszédekben és a médiában – súllyal a magyarországi viszonyok között. Szó esik a gyűlöletbeszéd történelmi gyökereiről-előzményeiről és aktuális hazai, valamint határon túli érvényesüléséről és politikai eszközként történő felhasználásáról. (Minden megszólaló elemzi a legutóbbi magyar választásokban a gyűlöletbeszéd szerepét) A tartalmas és sokszínű záró adás megszólalói: Setét Jenő polgári aktivista, Polyák Gábor és Juhász Attila elemzők, Lendvai Ildikó politikus, Hargitai Miklós újságíró.

Letöltés
  • Cím: 19. A gyűlöletbeszéd és a nők elleni erőszak – összefüggések és okok
  • Hossz: 29:44
  • Vendég: Acsády Judit, Antoni Rita, Vicsek Ferenc

Tágabb helyzetképpel nyit a műsor – különös tekintettel a hazai helyzetre. Acsády Judit az MTA Szociológiai Intézetének főmunkatársa a nők szerepének változásában, mind előbbre kerülésében látja a nőellenes beszéd rasszizmusba is átcsapó gyakori és aktuális fel-felbukkanását.(Említi Madách Imre akadémiai dolgozatát és Vörösmarty Mihály negatív, megkülönböztető megnyilvánulását – nagy költők elmaradott nézetei) Antoni Rita a Nőkért szervezet vezetője az Isztambuli egyezmény jelentőségét hazai viszonyok közötti elemzi, sőt a szexizmus jelenségét is megmagyarázza. Vicsek Ferenc informatív és sokszínű műsora még a nőellenes mozgalmakat is említi és jellemzi.

Letöltés
  • Cím: 18. Gyűlöletbeszéd a közbeszédben
  • Hossz: 29:32
  • Vendég: Garai László, Márky-Zay Péter, Kapperner Zoltán, Görög Mása

– a szakértő Garai László szociálpszichológus külföldi és hazai  megnyilvánulásokról beszél. (Plakátkampány és rongálás, ellenfél és ellenség dichotómiája) A tanulságok egyszerre általánosak és közösségfüggőek. Eltűntetésük illetve visszaszorításuk lehetőségei vagy pl. a spirál elvágása – a lehetséges megoldások. Megszólal és saját politikai ars poeticáját mondja el a hazai politika új csillaga Márky-Zay Péter. Elveinek összefoglalása meggyőző. Kapperner Zoltán filozófus a józan emberi beszéd és kapcsolatok végső győzelmét reméli – a jelenlegi markáns példák ellenére – Görög Mása szerkesztő műsorában.

Letöltés
  • Cím: 17. A gyűlöletbeszéd jelentősége a politikában
  • Hossz: 29:53
  • Vendég: Galgóczi Eszter, Tóth Mónika

A sorozat mai adásának témája a gyűlöletbeszéd jelentősége a politikában és a tudomány megközelítése szerepének, használatának történelmi vagy éppen  aktuális, magyarországi okairól (Pl. plakátkampány). A vendég, Galgóczi Eszter a szakdolgozatát e témáról írta, ebben még egyetemi kísérleteiről is beszámol. A magyar politikatörténet utolsó 30 évéből sokszínű hangdokumentum összeállítást hallunk a műsor elején, majd – egyebek között – az ellenségkép és a “mi” dichotómiájának összetevőit és az eszközeit veszi sorba a vendég – Tóth Mónika szerkesztő tartalmas félórájában.

Letöltés

Comments are closed.