hétfő, október 15, 2018
Civil Hírügynökség

Gondolatok a nemzetiségi közoktatás jelentőségéről

nemetTankonyvek-180829

Identitásuk megtartása és folyamatos fejlesztése szempontjából Magyarország államalkotó nemzetiségei számára kulcsfontosságú az anyanyelvük megőrzése, valamint a fiatal generációk ösztönzése közösségük nyelvének elsajátítására és mindennapi használatára – fejtette ki előadásában Szalayné Sándor Erzsébet nemzetiségi ombudsmanhelyettes a nemzetiségi szakmai tanévnyitó konferencián a Nikola Tesla Szerb Tanítási Nyelvű Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kollégiumban.

A 2018/2019-es tanév szakmai kereteinek és kihívásainak áttekintése során az ombudsmanhelyettes elmondta: egyértelmű sikernek tekinti, hogy a Nemzetiségi Pedagógiai Oktatási Központ jóvoltából idén külön rendezvényen összegezhetik és részletesen is elemezhetik a területet érintő specifikus feladatokat, hiszen ez az oktatáspolitika kiemelt figyelmét és elismerését jelzi a nemzetiségi nevelés-oktatás kérdései iránt.

Az ombudsmanhelyettes beszédében felhívta a figyelmet a magyarországi nemzetiségi nevelés-oktatás fontosságára, annak eredményeire és az előttünk álló kihívásokra. Identitásuk megtartása és folyamatos fejlesztése szempontjából Magyarország államalkotó nemzetiségei számára kulcsfontosságú az anyanyelvük megőrzése, valamint a fiatal generációk ösztönzése közösségük nyelvének elsajátítására és mindennapi használatára.

A család mellett az anyanyelvi nevelés legfontosabb színterei azok az intézmények, ahol lehetőség nyílik arra, hogy a nemzetiségi közösségekhez tartozó gyermekek nevelésére-oktatására részben vagy teljesen a nemzetiségi nyelvükön kerüljön sor.

A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 12. § b) pontja alapján a nemzetiséghez tartozó minden személynek joga van részt venni anyanyelvű köznevelésben, oktatásban és művelődésben. Ugyanezen törvény 19. §-ának értelmében – kollektív jogként – a nemzetiségi közösségeknek joguk van intézmények létrehozásához és működtetéséhez, más szervtől történő átvételéhez. A nemzetiséghez tartozó gyermekek és fiatalok óvodai, általános iskolai, gimnáziumi, szakközépiskolai, szakiskolai nevelésben-oktatásban, nemzetiségi kollégiumi ellátásban és felsőfokú képzésben részesülhetnek. Az anyanyelvi oktatáshoz való jogot, valamint a közösségek oktatásszervezéshez való jogát a törvény további rendelkezései részleteiben is szabályozzák.

Általánossá vált, hogy a nemzetiségi oktatásban részt vevő gyerekek ma már eltérő nyelvtudással érkeznek az intézményekbe, így a nemzetiségi pedagógusok első feladata a stabil nyelvtudás átadása és a kommunikáció elősegítése. Miközben a nemzetiségi pedagógusok helyzete, előmenetele, képzése és utánpótlása is kihívásokkal küzd, vállalt feladatukat nagy elhivatottsággal látják el, melyért köszönet illeti őket – mondta az ombudsmanhelyettes.

Szalayné Sándor Erzsébet arra is felhívta a figyelmet, hogy bár javuló tendenciáknak, jelentős fejlődésnek lehetünk tanúi, a nemzetiségi tankönyvek és oktatási segédeszközök biztosítása terén továbbra is sok a tennivaló, különösen azon nemzetiségeink esetében, amelyek – az anyaország hiánya vagy az anyaországgal kialakított kapcsolatok szintje miatt – nem számíthatnak a határon túlról érkező támogatásra. Ugyanez mondható el a pedagógusképzés helyzetéről is: a nemzetiségi közoktatás folyamatosságát veszélyezteti, hogy az általános iskolában nemzetiségi nevelés-oktatásban részesülő diákok pusztán 4-6%-a választ magának nemzetiségi középiskolát, és még szomorúbb a helyzet, ha a nemzetiségi pedagógus-pályát választó érettségizettek egyre alacsonyabb számát vizsgáljuk – ahogy az általában vett pedagógusképzés esetében is hasonló a helyzet. A nemzetiségi pedagógusképzés részletes elemzését a nemzetiségi felsőoktatásról szóló 2017. évi jelentés tartalmazza, amelyet a nemzetiségi ombudsmanhelyettes és az alapvető jogok biztosa közösen adott ki.

A 2018/2019-es tanév alkalmából az ombudsmanhelyettes fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy a nemzetiségi oktatási lehetőségek, illetve a ma már jelentős részben a nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott nemzetiségi iskolarendszer intézményei csak akkor képesek teljesíteni vállalt feladatukat – nemzetiségeink identitásának megőrzését és ápolását –, ha a magukat a valamely hazai nemzetiséghez tartozónak valló szülők a lehetőséggel élve egyre nagyobb számban döntenek úgy, hogy gyermeküket nemzetiségi oktatási intézménybe íratják be. A nemzetiségi iskolákban folyó oktatás színvonalának garanciaként kell szolgálnia arra, hogy a nemzetiségi nyelv és identitás fennmaradását biztosító oktatás egyben a továbbtanulás lehetőségét kínáló, minőségi képzés is legyen.

 

Forrás: Alapvető Jogok Biztosának Hivatala

Friss műsorok

  • Cím: 20. A felkorbácsolt gyűlöletbeszéd – új politikai korszak?
  • Hossz: 29:42
  • Vendég: Setét Jenő, Polyák Gábor, Juhász Attila, Lendvai Ildikó, Hargitai Miklós

A sorozat utolsó darabja, a 20. adás vázlatosan összefoglalja a gyűlöletbeszéd elterjedtségét, fokozatait, megjelenési formáit a társadalmi párbeszédekben és a médiában – súllyal a magyarországi viszonyok között. Szó esik a gyűlöletbeszéd történelmi gyökereiről-előzményeiről és aktuális hazai, valamint határon túli érvényesüléséről és politikai eszközként történő felhasználásáról. (Minden megszólaló elemzi a legutóbbi magyar választásokban a gyűlöletbeszéd szerepét) A tartalmas és sokszínű záró adás megszólalói: Setét Jenő polgári aktivista, Polyák Gábor és Juhász Attila elemzők, Lendvai Ildikó politikus, Hargitai Miklós újságíró.

Letöltés
  • Cím: 19. A gyűlöletbeszéd és a nők elleni erőszak – összefüggések és okok
  • Hossz: 29:44
  • Vendég: Acsády Judit, Antoni Rita, Vicsek Ferenc

Tágabb helyzetképpel nyit a műsor – különös tekintettel a hazai helyzetre. Acsády Judit az MTA Szociológiai Intézetének főmunkatársa a nők szerepének változásában, mind előbbre kerülésében látja a nőellenes beszéd rasszizmusba is átcsapó gyakori és aktuális fel-felbukkanását.(Említi Madách Imre akadémiai dolgozatát és Vörösmarty Mihály negatív, megkülönböztető megnyilvánulását – nagy költők elmaradott nézetei) Antoni Rita a Nőkért szervezet vezetője az Isztambuli egyezmény jelentőségét hazai viszonyok közötti elemzi, sőt a szexizmus jelenségét is megmagyarázza. Vicsek Ferenc informatív és sokszínű műsora még a nőellenes mozgalmakat is említi és jellemzi.

Letöltés
  • Cím: 18. Gyűlöletbeszéd a közbeszédben
  • Hossz: 29:32
  • Vendég: Garai László, Márky-Zay Péter, Kapperner Zoltán, Görög Mása

– a szakértő Garai László szociálpszichológus külföldi és hazai  megnyilvánulásokról beszél. (Plakátkampány és rongálás, ellenfél és ellenség dichotómiája) A tanulságok egyszerre általánosak és közösségfüggőek. Eltűntetésük illetve visszaszorításuk lehetőségei vagy pl. a spirál elvágása – a lehetséges megoldások. Megszólal és saját politikai ars poeticáját mondja el a hazai politika új csillaga Márky-Zay Péter. Elveinek összefoglalása meggyőző. Kapperner Zoltán filozófus a józan emberi beszéd és kapcsolatok végső győzelmét reméli – a jelenlegi markáns példák ellenére – Görög Mása szerkesztő műsorában.

Letöltés
  • Cím: 17. A gyűlöletbeszéd jelentősége a politikában
  • Hossz: 29:53
  • Vendég: Galgóczi Eszter, Tóth Mónika

A sorozat mai adásának témája a gyűlöletbeszéd jelentősége a politikában és a tudomány megközelítése szerepének, használatának történelmi vagy éppen  aktuális, magyarországi okairól (Pl. plakátkampány). A vendég, Galgóczi Eszter a szakdolgozatát e témáról írta, ebben még egyetemi kísérleteiről is beszámol. A magyar politikatörténet utolsó 30 évéből sokszínű hangdokumentum összeállítást hallunk a műsor elején, majd – egyebek között – az ellenségkép és a “mi” dichotómiájának összetevőit és az eszközeit veszi sorba a vendég – Tóth Mónika szerkesztő tartalmas félórájában.

Letöltés

Comments are closed.