csütörtök, július 19, 2018
Civil Hírügynökség

GMO-mentes jelölés: a kormány félrevezetné a fogyasztókat

gmoMentesFejlec-170321

A Magyar Természetvédők Szövetsége határozottan ellenzi a földművelési tárca új javaslatát, amely lehetővé tenné 0,9%-nyi génmódosított takarmány felhasználását a “génmódosítás-mentes” jelöléssel ellátott termékekben. A természetvédők szerint a javaslat ellentétes az Alaptörvény szellemével és félrevezetné a fogyasztókat.

Megdöbbenéssel értesült a Magyar Természetvédők Szövetsége a Földművelésügyi Minisztérium javaslatáról, amelyben módosítaná a GMO-mentességre utaló jelölésről szóló 61/2016. (IX.15.) FM rendeletet, engedélyezve 0,9%-nyi génmódosított takarmány felhasználását a “génmódosítás-mentes” jelöléssel ellátott termékekben.

A tárca által benyújtott javaslat nem fér össze a védjegy elnevezésével, hiszen az a termék, amely 0,9% génmódosított összetevőt tartalmaz, az valójában nem GMO-mentes, ezzel megtévesztenénk a fogyasztót. A Magyar Természetvédők Szövetsége továbbra is azt javasolja, hogy az aktuális kimutathatósági határ (0,1%) legyen a határérték.

A NÉBIH évek óta tartó élelmiszer-vizsgálatai alapján megállapítható, hogy a magyar gazdaság számára a 0,1%-os kimutathatósági határérték is tartható. Ezen felül a javasolt 0,9% azért is elfogadhatatlan, mert ellentétes az európai gyakorlattal.

Azokban az országokban, ahol használatban vannak a “GMO-mentes termék” védjegyek, többnyire 0,1% határértéket alkalmaznak (Franciaország, Németország, Ausztria), sőt Finnországban egyenesen “zéró toleranciát” alkalmaznak a “GMO-mentes” jelölésnél. [1] Egyáltalán nem igazak azok az állítások, amelyek szerint az rendelet módosításával hazánk az európai szabályozáshoz igazodna – emelte ki Fidrich Róbert, a Magyar Természetvédők Szövetségének programvezetője.

Másfél éve a “GMO-mentes” jelölésről szóló rendelet első tervezetében a tárca már megpróbálkozott egy megengedőbb, 0,4%-os határérték bevezetésével a “GMO-mentes” termékekre vonatkozóan, de akkor ezt szakmai érvekkel sikerült módosítani 0,1%-ra. Most úgy tűnik, bizonyos érdekkörök nyomására még ennél is tovább mennek, és a benyújtott javaslattal lehetővé tennék a 0,9% GMO-tartalmú takarmányok felhasználását.

Ez egyszerűen elképesztő! Véleményünk szerint a javaslat ellentétes az Alaptörvény szellemével és félrevezetné a fogyasztókat. Ráadásul Magyarország az utóbbi évtizedben mint a génmódosítás elleni küzdelem élharcosa szerepelt. Azzal viszont, hogy lehetővé tennénk a 0,9%-os GMO-szennyezést a “génmódosítás-mentes” termékekben, egyrészt uniós szinten lejáratnánk a hazai “GMO-mentes” jelölést, másrészt aláásnánk az országról a téma kapcsán eddig kialakult pozitív képet. Mindezek miatt határozottan ellenezzük a rendelet módosítását, és szorgalmazzuk annak elvetését – tette hozzá Fidrich Róbert.

Jegyzetek:

[1] http://ec.europa.eu/agriculture/sites/agriculture/files/consultations/organic/contributions/35-ensa_en.pdf

 

Forrás: beküldött hír

Friss műsorok

  • Cím: 20. A felkorbácsolt gyűlöletbeszéd – új politikai korszak?
  • Hossz: 29:42
  • Vendég: Setét Jenő, Polyák Gábor, Juhász Attila, Lendvai Ildikó, Hargitai Miklós

A sorozat utolsó darabja, a 20. adás vázlatosan összefoglalja a gyűlöletbeszéd elterjedtségét, fokozatait, megjelenési formáit a társadalmi párbeszédekben és a médiában – súllyal a magyarországi viszonyok között. Szó esik a gyűlöletbeszéd történelmi gyökereiről-előzményeiről és aktuális hazai, valamint határon túli érvényesüléséről és politikai eszközként történő felhasználásáról. (Minden megszólaló elemzi a legutóbbi magyar választásokban a gyűlöletbeszéd szerepét) A tartalmas és sokszínű záró adás megszólalói: Setét Jenő polgári aktivista, Polyák Gábor és Juhász Attila elemzők, Lendvai Ildikó politikus, Hargitai Miklós újságíró.

Letöltés
  • Cím: 19. A gyűlöletbeszéd és a nők elleni erőszak – összefüggések és okok
  • Hossz: 29:44
  • Vendég: Acsády Judit, Antoni Rita, Vicsek Ferenc

Tágabb helyzetképpel nyit a műsor – különös tekintettel a hazai helyzetre. Acsády Judit az MTA Szociológiai Intézetének főmunkatársa a nők szerepének változásában, mind előbbre kerülésében látja a nőellenes beszéd rasszizmusba is átcsapó gyakori és aktuális fel-felbukkanását.(Említi Madách Imre akadémiai dolgozatát és Vörösmarty Mihály negatív, megkülönböztető megnyilvánulását – nagy költők elmaradott nézetei) Antoni Rita a Nőkért szervezet vezetője az Isztambuli egyezmény jelentőségét hazai viszonyok közötti elemzi, sőt a szexizmus jelenségét is megmagyarázza. Vicsek Ferenc informatív és sokszínű műsora még a nőellenes mozgalmakat is említi és jellemzi.

Letöltés
  • Cím: 18. Gyűlöletbeszéd a közbeszédben
  • Hossz: 29:32
  • Vendég: Garai László, Márky-Zay Péter, Kapperner Zoltán, Görög Mása

– a szakértő Garai László szociálpszichológus külföldi és hazai  megnyilvánulásokról beszél. (Plakátkampány és rongálás, ellenfél és ellenség dichotómiája) A tanulságok egyszerre általánosak és közösségfüggőek. Eltűntetésük illetve visszaszorításuk lehetőségei vagy pl. a spirál elvágása – a lehetséges megoldások. Megszólal és saját politikai ars poeticáját mondja el a hazai politika új csillaga Márky-Zay Péter. Elveinek összefoglalása meggyőző. Kapperner Zoltán filozófus a józan emberi beszéd és kapcsolatok végső győzelmét reméli – a jelenlegi markáns példák ellenére – Görög Mása szerkesztő műsorában.

Letöltés
  • Cím: 17. A gyűlöletbeszéd jelentősége a politikában
  • Hossz: 29:53
  • Vendég: Galgóczi Eszter, Tóth Mónika

A sorozat mai adásának témája a gyűlöletbeszéd jelentősége a politikában és a tudomány megközelítése szerepének, használatának történelmi vagy éppen  aktuális, magyarországi okairól (Pl. plakátkampány). A vendég, Galgóczi Eszter a szakdolgozatát e témáról írta, ebben még egyetemi kísérleteiről is beszámol. A magyar politikatörténet utolsó 30 évéből sokszínű hangdokumentum összeállítást hallunk a műsor elején, majd – egyebek között – az ellenségkép és a “mi” dichotómiájának összetevőit és az eszközeit veszi sorba a vendég – Tóth Mónika szerkesztő tartalmas félórájában.

Letöltés

Comments are closed.