vasárnap, október 21, 2018
Civil Hírügynökség

A Fideszen múlik utcára lehet-e tenni gyermekes családokat

kilakoltatas-180215

Február 12-én három parlamenti párt, az Együtt, az LMP és a Párbeszéd képviselői – a Momentum támogatásával – benyújtották azt a törvényjavaslatot, amely biztosítaná a gyermekes családok hajléktalanná válásának a megelőzését.

A törvénymódosítás egyrészt előírná, hogy a települési önkormányzatok kötelezettsége legyen megfelelő együttes elhelyezést biztosítani a kilakoltatás által fenyegetett vagy lakhatásukat elvesztett helyi kötődésű gyermekes családoknak, másrészt – az önkormányzati bérlakások és a lakáshiteles ügyek esetében – már a lakáskiürítés bírósági elrendelését is megtiltaná abban az esetben, ha az gyermekes családok elhelyezés nélküli kilakoltatásához vezetne.

A törvényjavaslat elfogadása hatalmas előrelépést jelentene a lakhatáshoz való jog érvényre juttatásában és a magyarországi jóléti állam megerősítésében – noha valójában csak már ma is hatályos jogszabályoknak szerezne érvényt. Az önkormányzati törvény szerint ugyanis a helyi önkormányzatok kötelező feladata a „hajléktalanná válás megelőzésének biztosítása”. A gyermekvédelmi törvény – húsz éve – egyértelműen kimondja, hogy „gyermeket kizárólag anyagi okból fennálló veszélyeztetettség miatt nem szabad családjától elválasztani”. Ennek ellenére, ahogyan ezt egy friss ombudsmani jelentés is feltárta, ez rendszeresen megtörténik: a hatóságok rendszeresen anyagi okokból választanak el gyermekeket a családjuktól, gyakran éppen a család „nem megfelelő lakáskörülményei”, kilakoltatása vagy hajléktalanná válása miatt.

Kevés annál kegyetlenebb gyakorlata van a magyar államnak annál, mint hogy a család szegénysége, hajléktalansága miatt választanak el gyerekeket a szüleiktől. Ez azonban lényegében egyenes következménye annak, hogy egyetlen jogszabály sem garantálja a kilakoltatás által fenyegetett vagy hajléktalanná vált gyermekes családok elhelyezéshez való jogát. Ennek a helyzetnek az orvoslására szolgált volna az a rövid törvénymódosító javaslat, amiről a minap tárgyalt a parlament Házbizottsága.

A Házbizottságnak a 2018. február 14-i ülésén arról kellett volna döntenie, hogy lehetővé teszi-e a törvényjavaslat házszabálytól való eltéréssel történő – gyorsított – tárgyalását annak érdekében, hogy azt a parlament még a tavaszi ülésszak során elfogadhassa, és ily módon a gyermekes családok hajléktalanná válásának megelőzéséről szóló rendelkezések már a téli kilakoltatási moratórium előtt életbe léphessenek. A Házbizottság fideszes többségének, valamint a fideszes házelnöknek csak azt kellett volna eldöntenie, hogy egyetért-e a gyermekes családok hajléktalanná tételével; egyetért-e azzal, hogy gyerekeket családjuk szegénysége, hajléktalansága miatt válasszanak el szüleiktől. Számunkra erre a kérdésre a válasz egyértelmű. A Fidesz-frakció számára – úgy tűnik – nem az, és ily módon csak hétfőn (lényegében az utolsó utáni pillanatban) dönthet majd a Házbizottság arról, hogy egyáltalán a parlament elé kerülhet-e a törvényjavaslatunk még a téli kilakoltatási moratórium lejárta előtt.

Orbán Viktor miniszterelnök tavaly ősszel azt mondta a parlamentben, hogy „Magyarország nem a kilakoltatott emberek országa.” Most a Fidesz-frakción múlik, hogy meghazudtolják-e a miniszterelnöküket – hogy Magyarország az elhelyezés nélküli kilakoltatások országa marad-e vagy sem. Legkésőbb hétfőn el kell dönteniük: támogatja-e a gyermekes családok hajléktalanná tételét, vagy pedig ezúttal a jó oldalra áll, és nem akadályozza a törvényjavaslat elfogadását.

Az AVM kérésére a Lehet Más a Politika frakcióvezetője kezdeményezni fogja a Házbizottság összehívását még a parlament hétfői plenáris ülése előtt annak érdekében, hogy a Fidesz ne tudjon kibújni a felelősség alól, és a parlament még időben dönthessen a gyermekes családok hajléktalanná válásának megelőzéséről szóló törvényjavaslatunkról.

Megjegyzés: A Város Mindenkié hajléktalan és lakásszegénységben élő aktivisták és szövetségeseik csoportja, melynek célja a lakhatási válságra adott rendszerszintű változások elindítása.

Kapcsolat: www.avarosmindenkie.blog.hu, avarosmindenkie@gmail.com, 0670-509-8510 (Dósa Mariann)

 

Forrás: beküldött hír

Friss műsorok

  • Cím: 20. A felkorbácsolt gyűlöletbeszéd – új politikai korszak?
  • Hossz: 29:42
  • Vendég: Setét Jenő, Polyák Gábor, Juhász Attila, Lendvai Ildikó, Hargitai Miklós

A sorozat utolsó darabja, a 20. adás vázlatosan összefoglalja a gyűlöletbeszéd elterjedtségét, fokozatait, megjelenési formáit a társadalmi párbeszédekben és a médiában – súllyal a magyarországi viszonyok között. Szó esik a gyűlöletbeszéd történelmi gyökereiről-előzményeiről és aktuális hazai, valamint határon túli érvényesüléséről és politikai eszközként történő felhasználásáról. (Minden megszólaló elemzi a legutóbbi magyar választásokban a gyűlöletbeszéd szerepét) A tartalmas és sokszínű záró adás megszólalói: Setét Jenő polgári aktivista, Polyák Gábor és Juhász Attila elemzők, Lendvai Ildikó politikus, Hargitai Miklós újságíró.

Letöltés
  • Cím: 19. A gyűlöletbeszéd és a nők elleni erőszak – összefüggések és okok
  • Hossz: 29:44
  • Vendég: Acsády Judit, Antoni Rita, Vicsek Ferenc

Tágabb helyzetképpel nyit a műsor – különös tekintettel a hazai helyzetre. Acsády Judit az MTA Szociológiai Intézetének főmunkatársa a nők szerepének változásában, mind előbbre kerülésében látja a nőellenes beszéd rasszizmusba is átcsapó gyakori és aktuális fel-felbukkanását.(Említi Madách Imre akadémiai dolgozatát és Vörösmarty Mihály negatív, megkülönböztető megnyilvánulását – nagy költők elmaradott nézetei) Antoni Rita a Nőkért szervezet vezetője az Isztambuli egyezmény jelentőségét hazai viszonyok közötti elemzi, sőt a szexizmus jelenségét is megmagyarázza. Vicsek Ferenc informatív és sokszínű műsora még a nőellenes mozgalmakat is említi és jellemzi.

Letöltés
  • Cím: 18. Gyűlöletbeszéd a közbeszédben
  • Hossz: 29:32
  • Vendég: Garai László, Márky-Zay Péter, Kapperner Zoltán, Görög Mása

– a szakértő Garai László szociálpszichológus külföldi és hazai  megnyilvánulásokról beszél. (Plakátkampány és rongálás, ellenfél és ellenség dichotómiája) A tanulságok egyszerre általánosak és közösségfüggőek. Eltűntetésük illetve visszaszorításuk lehetőségei vagy pl. a spirál elvágása – a lehetséges megoldások. Megszólal és saját politikai ars poeticáját mondja el a hazai politika új csillaga Márky-Zay Péter. Elveinek összefoglalása meggyőző. Kapperner Zoltán filozófus a józan emberi beszéd és kapcsolatok végső győzelmét reméli – a jelenlegi markáns példák ellenére – Görög Mása szerkesztő műsorában.

Letöltés
  • Cím: 17. A gyűlöletbeszéd jelentősége a politikában
  • Hossz: 29:53
  • Vendég: Galgóczi Eszter, Tóth Mónika

A sorozat mai adásának témája a gyűlöletbeszéd jelentősége a politikában és a tudomány megközelítése szerepének, használatának történelmi vagy éppen  aktuális, magyarországi okairól (Pl. plakátkampány). A vendég, Galgóczi Eszter a szakdolgozatát e témáról írta, ebben még egyetemi kísérleteiről is beszámol. A magyar politikatörténet utolsó 30 évéből sokszínű hangdokumentum összeállítást hallunk a műsor elején, majd – egyebek között – az ellenségkép és a “mi” dichotómiájának összetevőit és az eszközeit veszi sorba a vendég – Tóth Mónika szerkesztő tartalmas félórájában.

Letöltés

Comments are closed.