csütörtök, október 18, 2018
Civil Hírügynökség

Felkészítés a klímaváltozás hatékony kezelésére

alternativEnerg-160429

Több mint 140 önkormányzati vezető, döntéshozó, helyi civil vett részt az Energiaklub hatnapos képzésén, amely az éghajlatváltozás hatásainak települési szintű kezelésére készítette fel a résztvevőket.

Mint a képzést megelőző kutatásból kiderült: a lakosság több mint 80%-a aggódik a klímaváltozás miatt és fele konkrét intézkedéseket vár települése vezetőitől, ám azok harmada nem rendelkezik megfelelő tudással a felkészüléshez. Az egyéves Klímaválasz projekt erre a problémára kínált megoldást. Információkkal, kapcsolati tőkével látta el az önkormányzati és helyi civil résztvevőket, miközben rávilágított, hogy az alkalmazkodás csak elkötelezett, együttműködésre és párbeszédre nyitott helyi vezetőkkel valósulhat meg.

A klímaváltozás hatásai helyi szinten kezelhetők

Az Energiaklub egy éven át tartó Klímaválasz programja arról szólt, hogy hogyan lehet felkészülni a klímaváltozásra települési szinten. A projekt során az önkormányzati vezetők végiggondolták, hogy az ő településüket hogyan érinti az éghajlatváltozás, melyek a legsérülékenyebb területek és ezeken a területeken saját hatáskörben milyen intézkedéseket tudnak hozni. Az izlandi, lichtensteini és norvég támogatással megvalósult programban több mint 140 önkormányzati döntéshozó, képviselő és tisztségviselő vett részt az ország 4 régiójának közel 100 településéről.

„Konkrét ötletekből, praktikákból nagyon sokat kaptam ezen a képzésen. Meghatározó volt, hogy láthattam, milyen együttműködésre van szükség az önkormányzati és a településeken belüli szereplők között, legyen az egy ott élő lakos, egy helyi civil szervezet, egy hivatali alkalmazott, szakértő, vagy éppen képviselő. Világossá vált számomra ahhoz, hogy eredményeket érhessünk fontos a párbeszéd és az együttműködés” – hangsúlyozza Ferenczi István, önkormányzati képviselő Kispestről.

Kezdeti lépés a klímastratégia készítése

Az Energiaklub szakértői szerint első lépésként minden településnek stratégiai szinten kellene foglalkozni az éghajlatváltozással, hogy hatékonyan tudják kezelni annak várható hatásait, ám ezt kevés önkormányzat teszi csak így. Fontos lenne ez azért is, hogy a települések képesek legyenek sikeresen lehívni azokat a jelentős vidékfejlesztési és uniós forrásokat (KEHOP, TOP), amelyeket a klímaváltozásra való felkészülésre fordíthatnak. Így akár fenntartható energia akciótervet készíthetnek, energiahatékonysági és megújuló energiás beruházásokat valósíthatnak meg, vagy képzéseket és kampányokat indíthatnak a lakosság szemléletformálására. A képzés segítette az önkormányzatokat, hogy helyi szintű terveket, stratégiákat tudjanak készíteni.

„Úgy látom, hogy a helyi szabályozásokba, a helyi koncepciókba, stratégiákba rengeteg elem beépíthető a képzésen tanultakból. Ilyen akár az, hogy hogyan lehet az átszellőzést javítani egy belváros területén vagy az, hogy a hirtelen lezúduló esőre hogyan tudnánk hatékonyan reagálni” – hangsúlyozza Kalászi Hajnalka, osztályvezető, a budapesti V. kerületből.

A képzés végére a résztvevők úgy látták, hogy az alkalmazkodást segítő megoldások közül a legfontosabbak: a klímaadaptációs stratégia elkészítése, a lakosság véleményének megismerése valamint a civil szervezetek és szakértők bevonása.

„Faluhelyen azt mondhatnánk, hogy nem kell foglalkozni a klímaváltozással, de ez nem így van. A képzés által motivált lettem, szeretném alaposan áttekinteni majd újra azt, amit itt tanultam, mert minden területen van tennivalónk” – hangsúlyozza Gáll Attila, Iszkaszentgyörgy polgármestere. Az egyéves program során sikerült új, jól hasznosítható tudást nyújtani a településvezetőknek, egy olyan rendszert kaptak, amely segítségével könnyebben tudják vizsgálni, hogy hogyan érinti a klímaváltozás a településüket, melyek a legérzékenyebb területek és milyen beavatkozási lehetőségek állnak rendelkezésükre. A képzést legsikeresebben teljesítők az EEA Grants jóvoltából júniusban Norvégiába utaznak, hogy tanulmányút keretében bővítsék ismereteiket.

Megújuló települések

A www.klimavalasz.hu honlap a projekt zárása után is segíti a helyi szintű alkalmazkodással foglalkozó érdeklődőket. Az oldalon hozzáférhető többek közt jó példa gyűjtemény, vagy a tréningen elhangzott előadások anyagai. A „Kérdezze szakértőnket!” felületen 16 tématerületen – mint a zöldfelület gazdálkodás, energiatudatos épületek, vagy az emberi egészség – várják az adaptációval kapcsolatos konkrét kérdéseket. A Facebook használókat a „Megújuló Települések” csoportba hívják, ahol éghajlatvédelemmel kapcsolatos témájú eseményeket, pályázati lehetőségeket és érdekességeket osztanak meg a tagok egymással.

Forrás: alternativenergia.hu

Friss műsorok

  • Cím: 20. A felkorbácsolt gyűlöletbeszéd – új politikai korszak?
  • Hossz: 29:42
  • Vendég: Setét Jenő, Polyák Gábor, Juhász Attila, Lendvai Ildikó, Hargitai Miklós

A sorozat utolsó darabja, a 20. adás vázlatosan összefoglalja a gyűlöletbeszéd elterjedtségét, fokozatait, megjelenési formáit a társadalmi párbeszédekben és a médiában – súllyal a magyarországi viszonyok között. Szó esik a gyűlöletbeszéd történelmi gyökereiről-előzményeiről és aktuális hazai, valamint határon túli érvényesüléséről és politikai eszközként történő felhasználásáról. (Minden megszólaló elemzi a legutóbbi magyar választásokban a gyűlöletbeszéd szerepét) A tartalmas és sokszínű záró adás megszólalói: Setét Jenő polgári aktivista, Polyák Gábor és Juhász Attila elemzők, Lendvai Ildikó politikus, Hargitai Miklós újságíró.

Letöltés
  • Cím: 19. A gyűlöletbeszéd és a nők elleni erőszak – összefüggések és okok
  • Hossz: 29:44
  • Vendég: Acsády Judit, Antoni Rita, Vicsek Ferenc

Tágabb helyzetképpel nyit a műsor – különös tekintettel a hazai helyzetre. Acsády Judit az MTA Szociológiai Intézetének főmunkatársa a nők szerepének változásában, mind előbbre kerülésében látja a nőellenes beszéd rasszizmusba is átcsapó gyakori és aktuális fel-felbukkanását.(Említi Madách Imre akadémiai dolgozatát és Vörösmarty Mihály negatív, megkülönböztető megnyilvánulását – nagy költők elmaradott nézetei) Antoni Rita a Nőkért szervezet vezetője az Isztambuli egyezmény jelentőségét hazai viszonyok közötti elemzi, sőt a szexizmus jelenségét is megmagyarázza. Vicsek Ferenc informatív és sokszínű műsora még a nőellenes mozgalmakat is említi és jellemzi.

Letöltés
  • Cím: 18. Gyűlöletbeszéd a közbeszédben
  • Hossz: 29:32
  • Vendég: Garai László, Márky-Zay Péter, Kapperner Zoltán, Görög Mása

– a szakértő Garai László szociálpszichológus külföldi és hazai  megnyilvánulásokról beszél. (Plakátkampány és rongálás, ellenfél és ellenség dichotómiája) A tanulságok egyszerre általánosak és közösségfüggőek. Eltűntetésük illetve visszaszorításuk lehetőségei vagy pl. a spirál elvágása – a lehetséges megoldások. Megszólal és saját politikai ars poeticáját mondja el a hazai politika új csillaga Márky-Zay Péter. Elveinek összefoglalása meggyőző. Kapperner Zoltán filozófus a józan emberi beszéd és kapcsolatok végső győzelmét reméli – a jelenlegi markáns példák ellenére – Görög Mása szerkesztő műsorában.

Letöltés
  • Cím: 17. A gyűlöletbeszéd jelentősége a politikában
  • Hossz: 29:53
  • Vendég: Galgóczi Eszter, Tóth Mónika

A sorozat mai adásának témája a gyűlöletbeszéd jelentősége a politikában és a tudomány megközelítése szerepének, használatának történelmi vagy éppen  aktuális, magyarországi okairól (Pl. plakátkampány). A vendég, Galgóczi Eszter a szakdolgozatát e témáról írta, ebben még egyetemi kísérleteiről is beszámol. A magyar politikatörténet utolsó 30 évéből sokszínű hangdokumentum összeállítást hallunk a műsor elején, majd – egyebek között – az ellenségkép és a “mi” dichotómiájának összetevőit és az eszközeit veszi sorba a vendég – Tóth Mónika szerkesztő tartalmas félórájában.

Letöltés

Comments are closed.