péntek, június 22, 2018
Civil Hírügynökség

A félelem megeszi a lelket

2018-06-15 Hírfolyam, Tudástár
friedriges_logo_180614

A magyar emberek legfontosabb személyes félelmei közé tartozik az “élet kiszámíthatatlansága” (30%), a “komolyabb betegség” (24%) az “anyagi bizonytalanság, és a hóvégi számlák kifizetetlensége” (23%). A kutatási eredmények szerint ezeket szorosan követte a kiszolgáltatottságtól (21%) és a migrációtól való félelem (20%).

Ez derült ki a Friedrich Ebert Stiftungnak a “Félelem megeszi a lelket című rendezvényén, ahol a kutatók olyan felmérések eredményeit ismertették, melyek a magyarok aggodalmait tárták fel. Ezen az eseményen mutatták be a Policy Solutions Magyar Rémálom című tanulmányát, amely a Závecz Research ezer fős közvéleménykutatásán alapul.

Ez a munka folytatása “A Magyar Álom” című 2017-es kutatásnak, amely megmutatta, hogy a magyarok többsége szimbolikusan “800 kilométerrel nyugatabbra – valahol az osztrák-svájci határon – szeretne élni, a Kádár-rendszer kiszámíthatóságában, biztonságában, társadalmi egyenlőségében, de Nyugat-Európa életszínvonalán”.

A rendszerváltás óta először 2018-ban történt meg, hogy egy politikai erő tisztán az emberekben élő félelmekre építve kampányolt egy országgyűlési választáson, és meg is nyerte a választást. Ezért is merült fel a kérdés: mennyire dominálja a magyar társadalmat a félelem érzete?

A kötet bemutatóján Boros Tamás, a Policy Solutions stratégiai igazgatója elmondta: a boldogság érzete Magyarországon leginkább a fiatalokra, a magas végzettségűekre, a Dunántúlon (főleg megyeszékhelyeken) élőkre és a jobboldali (Fidesz) szavazókra jellemző. A legboldogtalanabbak a 8 általánost végzettek, a középkorúak és idősek, a Dél-Alföldön és Észak-Magyarországon – főleg kisvárosokban – élők, valamint az átlagnál néhány százalékponttal nagyobb mértékben a nők.

Az elvárások legkevésbé a fiatalokat és általában a férfiakat nyomasztják, míg a negyvenéves korosztály és a 8 általánost végzettek érzik leginkább a rájuk nehezedő nyomást. Körükben a legerősebb félelemérzet is, amely az átlagot meghaladja a 60 évnél idősebbek, a baloldali szavazók és a nők körében is.

Megtudhattuk: A magyarok aggodalmait 50 éves korukig dominálja az anyagi helyzetük, később erősebbé válik a betegségektől vagy a kiszolgáltatottságtól való félelem. A 18-29 év közöttiek körében meghatározó (harmadik legerősebb) félelem a lakhatás elvesztése – ez a kérdés más társadalmi csoportokban sokkal kevésbé jellemző.

A kutatók arra is kíváncsiak voltak, hogy az ország sorsával kapcsolatban milyen aggodalmak élnek a magyar társadalomban. Kiderült, hogy hazánk jövőjét tekintve egyértelmű az optimisták többsége: majdnem kétszer annyian vannak a bizakodóak, mint azok, akik aggodalmat éreznek Magyarország kilátásaival kapcsolatban. Amikor a megkérdezetteknek egy listán felsorolt események közül kellett kiválasztaniuk azt a hármat, amely a leginkább aggasztja őket, jelentős fölénnyel az egészségügy kérdését nevezték meg a legtöbben, minden második válaszadó. Minden harmadik magyar fél a magyar társadalom elszegényedésétől, minden negyediket komolyan nyugtalanítja, hogy tovább nőnek a társadalmi különbségek és egyre inkább kinyílik a társadalmi olló a gazdagok és a szegények között. Az országgal kapcsolatos félelemranglista negyedik helyén a “nem lesz nyugdíj a következő generációnak” válasz szerepelt. Az ötödik leggyakoribb válasz volt a migránsok növekvő számától való félelem.

Boros Tamás értékelése szerint a témákból látszik, hogy a magyar társadalmat elsősorban baloldali kérdések aggasztják.

A Policy Solutions azt is vizsgálta, hogy melyik politikai párt hatalomra kerülésétől félnek leginkább a magyarok. A válaszokból – ahogyan a választások eredményéből is – kiderül, hogy egyértelműen a Fidesznek a legjobb a megítélése a magyar társadalmon belül, a legtöbben viszont a Demokratikus Koalíciótól féltik az országot, de hibahatáron belül találjuk az MSZP-t is.

Ebből a kutatók arra következtetnek, hogy hiába telt el több mint 8 év, az emberekből még mindig erős ellenérzéseket vált ki az egykor hatalmon lévő baloldali politikai elit.

A migrációtól való félelmekről Messing Vera és Ságvári Bence, az MTA szakértői beszéltek. Ők kutatásaik alapján arra a magyar társadalomra is érvényes következtetésre jutottak, hogy a bevándorlóktól az emberek elsősorban olyan országokban félnek, ahol sérült a társadalom szövete, amelynek lakói nem bíznak egymásban és az állami intézményekben, ahol gyenge a szociális kohézió és a szolidaritás érzése.

A nők félelmeiről Gregor Anikó, adjunktus, ELTE Társadalomtudományi Kar kutatója mondta el, kutatásai szerint a nőket elsősorban a megélhetés gondjai aggasztják, azok között is szembetűnő, hogy szociális ellátórendszerek és megfelelő segítség hiányában legtöbbször családon belül kell megoldani a fogya¬tékosok, betegek, idősek gondozását.

Kiss Ambrustól, a Policy Agenda igazgatójától a rendezvény résztvevői megtudhatták, hogy a magyar dolgozói társadalom mindössze 15%-ának nincsenek, vagy minimálisak a munka világát érintő félelmei. További 38% esetében enyhe félelmekről beszélünk, 41% erősebb, több területet is érintő félelmekről számol be, míg 6%, aki nagyon erős, szinte mindegyik vizsgált területen mutatta a “félelem-jegyeket”. Ezek oldása pedig közös érdek.

 

Forrás: Friedrich Ebert Stiftung Alapítvány

Friss műsorok

Comments are closed.