szerda, november 14, 2018
Civil Hírügynökség

A fehérbot nemzetközi napját ünnepelték

vakok100eves-181006

Áder János, Magyarország köztársasági elnöke a fehérbot nemzetközi napján személyesen köszöntötte a százéves Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségét. A köztársasági elnök a centenáriumi programsorozat fővédnökeként tette tiszteletét október 15-én az MVGYOSZ székházában szervezett ünnepségen.

Ünnepi köszöntőjében Louis Braille munkásságát idézte fel: “A pontírás vak feltalálójának nem szegte kedvét, hogy olyan korban élt, amikor egyértelműen kevesebbre tartották társainál. Ő ugyanis nem érezte magát kevesebbnek. Három éven át megszállottan dolgozott tapintható írásrendszerének tökéletesítésén, mert hitte, hogy a vakok és látók egyenlősége a kommunikáció révén érhető el. Az MVGYOSZ éppen ezt szolgálja száz éve. Közös világunk akadályait emberséggel, egymásra figyelve, új segédeszközök feltalálásával és azok használatát a mindennapokban természetesnek véve tudjuk legyőzni.” Az államfő zárszóként egy Gyimesben élő látássérült prímás szavait idézte: “Nem kell látni, érezni kell!”

Fülöp Attila, az Emberi Erőforrás Minisztériumának szociális ügyekért és társadalmi felzárkóztatásért felelős államtitkára ünnepi köszöntőjében bejelentette: a kormány 150 millió forinttal támogatja az MVGYOSZ centenáriumi eseményeinek megszervezését és a műemlék székház homlokzatának felújítását.

Dr. Nagy Sándor, az MVGYOSZ elnöke elmondta: “A Vakok Szövetségét az I. világháborúban megvakult hadirokkantak hozták létre 1918-ban, hogy a felettük való gyámkodás helyett ügyeiket saját maguk intézhessék. A szövetség az elmúlt 100 évben sokat tett a vakok munkához és ezáltal jövedelemhez jutása érdekében. Italmérési és trafikengedélyeket szereztek a II. világháború előtt, elérték, hogy a telefonközpont-kezelés védett szakma legyen, beindították a vakok és gyengénlátók ipari iskoláját és harcoltak a vakok személyi járadékának bevezetéséért. Ebben a munkában együttműködtek az 1949-ben létrejött célvállalatokkal, a vakok és gyengénlátók iskoláival, intézeteivel és a mindenkori kormánnyal is. Napjaink legfőbb kihívása az információkhoz való egyenlő esélyű hozzáférés biztosítása, hogy az elektronikus ügyintézés, a technológia fejlődése által még inkább kinyíljon a világ a látássérültek előtt”.

Az elnök a hagyományoknak megfelelően átadta a Braille-emlékérmeket. A kitüntetést 1959 óta a szövetség olyan személyeknek és szervezeteknek ítéli oda, akik sokat tettek a látássérültekért. A centenáriumi év díjazottjai között van a Next Move Kft. a DORKO márka képviselője.
Az elnök leleplezte a székház tapintható makettjét, mely által a műemlék épület a vakok számára is láthatóvá vált. Megnyitott az az emléktár, mely segédeszközök, emléktárgyak és kiadványok révén idézi fel az MVGYOSZ százéves történelmét.

Az ünnepséget Érdi Tamás világhírű vak zongoraművész koncertje koronázta meg.

 

Forrás: Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége

Friss műsorok

  • Cím: 20. A felkorbácsolt gyűlöletbeszéd – új politikai korszak?
  • Hossz: 29:42
  • Vendég: Setét Jenő, Polyák Gábor, Juhász Attila, Lendvai Ildikó, Hargitai Miklós

A sorozat utolsó darabja, a 20. adás vázlatosan összefoglalja a gyűlöletbeszéd elterjedtségét, fokozatait, megjelenési formáit a társadalmi párbeszédekben és a médiában – súllyal a magyarországi viszonyok között. Szó esik a gyűlöletbeszéd történelmi gyökereiről-előzményeiről és aktuális hazai, valamint határon túli érvényesüléséről és politikai eszközként történő felhasználásáról. (Minden megszólaló elemzi a legutóbbi magyar választásokban a gyűlöletbeszéd szerepét) A tartalmas és sokszínű záró adás megszólalói: Setét Jenő polgári aktivista, Polyák Gábor és Juhász Attila elemzők, Lendvai Ildikó politikus, Hargitai Miklós újságíró.

Letöltés
  • Cím: 19. A gyűlöletbeszéd és a nők elleni erőszak – összefüggések és okok
  • Hossz: 29:44
  • Vendég: Acsády Judit, Antoni Rita, Vicsek Ferenc

Tágabb helyzetképpel nyit a műsor – különös tekintettel a hazai helyzetre. Acsády Judit az MTA Szociológiai Intézetének főmunkatársa a nők szerepének változásában, mind előbbre kerülésében látja a nőellenes beszéd rasszizmusba is átcsapó gyakori és aktuális fel-felbukkanását.(Említi Madách Imre akadémiai dolgozatát és Vörösmarty Mihály negatív, megkülönböztető megnyilvánulását – nagy költők elmaradott nézetei) Antoni Rita a Nőkért szervezet vezetője az Isztambuli egyezmény jelentőségét hazai viszonyok közötti elemzi, sőt a szexizmus jelenségét is megmagyarázza. Vicsek Ferenc informatív és sokszínű műsora még a nőellenes mozgalmakat is említi és jellemzi.

Letöltés
  • Cím: 18. Gyűlöletbeszéd a közbeszédben
  • Hossz: 29:32
  • Vendég: Garai László, Márky-Zay Péter, Kapperner Zoltán, Görög Mása

– a szakértő Garai László szociálpszichológus külföldi és hazai  megnyilvánulásokról beszél. (Plakátkampány és rongálás, ellenfél és ellenség dichotómiája) A tanulságok egyszerre általánosak és közösségfüggőek. Eltűntetésük illetve visszaszorításuk lehetőségei vagy pl. a spirál elvágása – a lehetséges megoldások. Megszólal és saját politikai ars poeticáját mondja el a hazai politika új csillaga Márky-Zay Péter. Elveinek összefoglalása meggyőző. Kapperner Zoltán filozófus a józan emberi beszéd és kapcsolatok végső győzelmét reméli – a jelenlegi markáns példák ellenére – Görög Mása szerkesztő műsorában.

Letöltés
  • Cím: 17. A gyűlöletbeszéd jelentősége a politikában
  • Hossz: 29:53
  • Vendég: Galgóczi Eszter, Tóth Mónika

A sorozat mai adásának témája a gyűlöletbeszéd jelentősége a politikában és a tudomány megközelítése szerepének, használatának történelmi vagy éppen  aktuális, magyarországi okairól (Pl. plakátkampány). A vendég, Galgóczi Eszter a szakdolgozatát e témáról írta, ebben még egyetemi kísérleteiről is beszámol. A magyar politikatörténet utolsó 30 évéből sokszínű hangdokumentum összeállítást hallunk a műsor elején, majd – egyebek között – az ellenségkép és a “mi” dichotómiájának összetevőit és az eszközeit veszi sorba a vendég – Tóth Mónika szerkesztő tartalmas félórájában.

Letöltés

Comments are closed.