szombat, november 17, 2018
Civil Hírügynökség

Évi 25 kiló szórólap szemét a postaládánkban

papirkotegek-180614

Bár úgy tűnhet, hogy a hirdetési piacon átvette az uralmat az internet, egy közelmúltban készített kutatás szerint ez nincs teljesen így. 100 ezer tonnányi magyar szóróanyag megy a kukába.

A jelek szerint sok cég továbbra is hatékony marketingeszköznek tartja a papíralapú, postaládákba dobott hirdetőanyagokat, a szórólapoktól és a reklámújságoktól ugyanis képtelen megszabadulni a világ. Itthon például minden háztartás évi 25 kiló reklámanyagot kap. Ez nemzetközi összevetésben sem számít kevésnek, igaz, Magyarországon még így is sokkal jobb a helyzet, mint mondjuk Szlovéniában vagy Svájcban, ahol háromszor ekkora mennyiséggel kell megküzdeniük az embereknek-írta a G7.

Amellett, hogy a kéretlen hirdetéseket sokan nem szeretik, az ilyen mennyiségű reklámanyag-előállításnak komoly környezeti hatása is van. A Werbung und Verkaufen (W&V) müncheni reklámpiaci lap Németországra számszerűsítette is ezeket. A németeknél még nálunk is jobban pörög a szórólap-biznisz, évente minden postaládában 46 kiló reklámanyag landol. Összesítve ez 1,86 millió tonnát jelent. A W&V által megkérdezett szakértők szerint ennyi papír előállításához 15 milliárd liter vízre és 3,85 millió kilowattóra áramra van szükség. Előbbi 30 ezer ember éves fogyasztásával egyenértékű, utóbbi pedig 1750 háztartáséval. Ráadásul a termelés során több mint egymillió tonna széndioxid keletkezik. Egy Airbus 320-asnak ekkora kibocsátáshoz 390-szer kell megkerülnie a Földet az egyenlítő mentén.

A közel 2 millió tonnás német adathoz képest a bő 100 ezer tonnányi magyar szóróanyag nem sok, de 1500-1700 ember vízfogyasztását és nagyjából 100 háztartás áramfogyasztását ez a mennyiség is elviszi. A régiónkban egyébként elég eltérően alakulnak a számok. Miközben a szlovénok és a csehek több szórólapot kapnak, mint mi, addig a bolgárok és a horvátok kevesebbet, Lengyelországban pedig lényegében nem is létezik a hirdetésnek ez a módja.

 

Forrás: greenfo.hu

Friss műsorok

  • Cím: 20. A felkorbácsolt gyűlöletbeszéd – új politikai korszak?
  • Hossz: 29:42
  • Vendég: Setét Jenő, Polyák Gábor, Juhász Attila, Lendvai Ildikó, Hargitai Miklós

A sorozat utolsó darabja, a 20. adás vázlatosan összefoglalja a gyűlöletbeszéd elterjedtségét, fokozatait, megjelenési formáit a társadalmi párbeszédekben és a médiában – súllyal a magyarországi viszonyok között. Szó esik a gyűlöletbeszéd történelmi gyökereiről-előzményeiről és aktuális hazai, valamint határon túli érvényesüléséről és politikai eszközként történő felhasználásáról. (Minden megszólaló elemzi a legutóbbi magyar választásokban a gyűlöletbeszéd szerepét) A tartalmas és sokszínű záró adás megszólalói: Setét Jenő polgári aktivista, Polyák Gábor és Juhász Attila elemzők, Lendvai Ildikó politikus, Hargitai Miklós újságíró.

Letöltés
  • Cím: 19. A gyűlöletbeszéd és a nők elleni erőszak – összefüggések és okok
  • Hossz: 29:44
  • Vendég: Acsády Judit, Antoni Rita, Vicsek Ferenc

Tágabb helyzetképpel nyit a műsor – különös tekintettel a hazai helyzetre. Acsády Judit az MTA Szociológiai Intézetének főmunkatársa a nők szerepének változásában, mind előbbre kerülésében látja a nőellenes beszéd rasszizmusba is átcsapó gyakori és aktuális fel-felbukkanását.(Említi Madách Imre akadémiai dolgozatát és Vörösmarty Mihály negatív, megkülönböztető megnyilvánulását – nagy költők elmaradott nézetei) Antoni Rita a Nőkért szervezet vezetője az Isztambuli egyezmény jelentőségét hazai viszonyok közötti elemzi, sőt a szexizmus jelenségét is megmagyarázza. Vicsek Ferenc informatív és sokszínű műsora még a nőellenes mozgalmakat is említi és jellemzi.

Letöltés
  • Cím: 18. Gyűlöletbeszéd a közbeszédben
  • Hossz: 29:32
  • Vendég: Garai László, Márky-Zay Péter, Kapperner Zoltán, Görög Mása

– a szakértő Garai László szociálpszichológus külföldi és hazai  megnyilvánulásokról beszél. (Plakátkampány és rongálás, ellenfél és ellenség dichotómiája) A tanulságok egyszerre általánosak és közösségfüggőek. Eltűntetésük illetve visszaszorításuk lehetőségei vagy pl. a spirál elvágása – a lehetséges megoldások. Megszólal és saját politikai ars poeticáját mondja el a hazai politika új csillaga Márky-Zay Péter. Elveinek összefoglalása meggyőző. Kapperner Zoltán filozófus a józan emberi beszéd és kapcsolatok végső győzelmét reméli – a jelenlegi markáns példák ellenére – Görög Mása szerkesztő műsorában.

Letöltés
  • Cím: 17. A gyűlöletbeszéd jelentősége a politikában
  • Hossz: 29:53
  • Vendég: Galgóczi Eszter, Tóth Mónika

A sorozat mai adásának témája a gyűlöletbeszéd jelentősége a politikában és a tudomány megközelítése szerepének, használatának történelmi vagy éppen  aktuális, magyarországi okairól (Pl. plakátkampány). A vendég, Galgóczi Eszter a szakdolgozatát e témáról írta, ebben még egyetemi kísérleteiről is beszámol. A magyar politikatörténet utolsó 30 évéből sokszínű hangdokumentum összeállítást hallunk a műsor elején, majd – egyebek között – az ellenségkép és a “mi” dichotómiájának összetevőit és az eszközeit veszi sorba a vendég – Tóth Mónika szerkesztő tartalmas félórájában.

Letöltés

Comments are closed.