hétfő, december 17, 2018
Civil Hírügynökség

Európában is egyedülálló képzés indult

pektanulok-181116

A kétéves képzés – amelyben látássérültek álltak péktanoncnak – egyedülálló Magyarországon, sőt Európában is.

Nincs két egyforma kenyér. Ahogy nincs két egyforma ember sem. És nincs két egyforma pék sem. Van, aki a szemére hagyatkozik, most lesz, aki a tapintására. Az eredmény mégis szemet- és ízlelőbimbókat gyönyörködtető.
Olyannyira új dologról van szó, hogy a szakoktatók – Bíró Csaba, Brezovszky Bianka és Tarnai László – maguk dolgozták ki a tantervet, hiszen még szakirodalom sem állt a rendelkezésükre. Eddig az oktatási programok vagy látássérülteknek szóltak vagy leendő pékeknek – de a kettőnek együtt soha.

„A súlyos fokban látássérültek szakmaválasztása többnyire kimerül a virágkötőnek, fazekasnak, kosárfonónak, számítógép-kezelőnek vagy szőnyegszövőnek való továbbtanulásban” – mutat rá Bíró Csaba. „A felsorolásból azonban látszik, hogy ezek talán nem a legkeresettebb szakmák. Mi olyat szerettünk volna, amelynek a segítségével a fiatalok az elsődleges munkaerő-piacon is el tudnak helyezkedni. Mivel a kenyérkészítés, a sütés szeretetét mindhárman magunkban hordozzuk évek óta, nem is volt kérdés, mi legyen ez a szakma.”

Hiány, szakma

Annak, hogy a választás a sütőipari munkára esett, két megközelítésből is fontos szerepe van. Egyrészt a tény, hogy a munkaképes korú látássérültek alig tíz százaléka dolgozik, miután alacsony iskolai végzettséggel rendelkeznek és a szakképzetlenek. Másrészt pedig az, hogy a pék jelenleg hiányszakma az országban.
A most indult képzés tehát egyszerre két terület problémáira is megoldást nyújthat hosszú távon: növelheti a foglalkoztatottak számát látássérültek és a pékek között is.

Nehéz jó péket találni
A magyarországi hiányszakmák listáját már hatodik éve a szakmunkások vezetik. Egy, a magyarországi vállalkozók körében végzett 2017-es felmérés szerint a hiányszakmák kialakulásának egyik oka – az alacsony bérek és a rossz adózás mellett – az oktatás hiányossága.
A vállalkozások konkrét szakmákat, munkaköröket, foglalkozásokat is nevesítettek, amelyekre nehéz felvehető jelentkezőt találni; ezek között elsőként említették a vendéglátóiparban a pékeket, a szakácsokat és a cukrászokat. Pedig a pék tanulók 10-35 ezer forint ösztöndíjra is jogosultak az államtól, és ha közben egy vállalkozónál elhelyezkednek, akkor ott a mindenkori minimálbér 20 százalékát is megkaphatják.

„Egyforma legyen mindenhol az a rúd!” – hangzik az utasítás, miközben a diákok a briós jellegzetes formájához szükséges „kígyót” sodorják. Ez persze nem olyan egyszerű, ha az ember nem lát.

„Nyolc tanulónk van a csoportban, többségük gyengénlátó, de akad olyan is, aki teljesen vak” – magyarázza Tarnai László szakoktató. „Néhány összetevőből azonban, mint a liszt, a tojás és a víz számtalan dolgot lehet készíteni, ezért nekik a kezükkel kell érezniük a tésztát.”

Beszélő mérleg

Már érzik is: a tanulók tudnak kenyeret, kiflit, brióst készíteni, és minden bizonnyal a bonyolultabb műveletek igénylő kalácstól vagy perectől sem fognak megijedni.

Az alapanyagokat – az oktatók felügyelete mellett – speciális mérőedények és „beszélő” mérleg segítségével mérik ki, a tojást ugyanúgy törik fel és keverik ki, mint bárki más.

Egyedül a sütőt nem kezelhetik – helyette mosogathatnak, ami persze nem túl népszerű feladat az osztályban. Vagyis inkább csapatban: az együtt eltöltött idő az elméleti és gyakorlati órákon ugyanis pár hét alatt igazi közösséget formált a vidéki és fővárosi fiatalokból. Együtt lógnak a szünetekben, ugratják egymást tésztagyúrás közben – és persze vigyáznak is egymásra.

A kemencétől kicsit távolabb

A Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége (MVGYOSZ) nagy kíváncsisággal és várakozással tekint az első végzős osztály elhelyezkedése és tapasztalatai elé. Mint mondják, nem naivan optimisták, biztosak abban, hogy komoly szakmai és érdekvédelmi munkát kell befektetni a látássérült pékek elfogadottságának elérésébe.

„Úgy gondoljuk, elsősorban a valamennyi megmaradt látással rendelkező, ún. gyengénlátó tanulók elhelyezkedése lesz egyszerűbb” – véli Nagy Sándor, a szövetség elnöke. „A képzés jellegéből adódik, hogy a látássérült pékek elsősorban a kemencétől távoli, főleg előkészítési feladatok ellátására lesznek kiképezve és alkalmazva. Potenciált elsősorban a kisvállalkozásként működő kézműves pékségekben látunk, ahol akár a vezető személyes érintettsége, akár egy látogatás során szerzett pozitív tapasztalata megteremtheti a szükséges nyitottságot. Szerencsére napjainkban ezek a kis pékségek újra kezdenek divatba jönni, így egyre több olyan vállalkozás indul el, amelyben ezek a fiatalok is kellő odafigyelést és szakmai támogatást kaphatnak a betanuláshoz és a munkavégzéshez.”

Egyébként éppen cikkünk megjelenése előtt jelentette be egy budapesti cég, hogy vállalja néhány diák mentorálását a nyári tanítási szünetben a saját pékségükben.

Látássérültek és a piacképtelen szakmák

Magyarországon egyébként egyetlen intézmény, a Vakok Speciális Szakiskolája foglalkozik látássérültek szakképzésével. Emellett időről időre más felnőttképző intézmények is indítanak egy-egy tanfolyamot, így gyógymasszőri, szociális asszisztensi képzéseket.

Az MVGYOSZ-nél úgy látják: a kifejezetten látássérülteknek oktatott szakmák többsége elavult, piacképtelen, másokat pedig, mint például a gyógymasszőri vagy a telefonközpont-kezelői munkaköröket összevontak más, látássérültként nem ellátható munkaköri feladatokkal (pl. a telefonközpontos látja el egyben a portás feladatait is).

Halmozottan sérült gyengénlátók
A tapasztalatok szerint egyre több a halmozottan sérült diák a Vakok Speciális Szakiskolájában, és kevés olyan tanuló van már, aki csak „simán” látássérült. Németh Orsolya, az MVGYOSZ társadalmi kapcsolatokért felelős munkatársa szerint ennek hátterében az állhat, hogy a korábban születés körüli látásvesztést megélt, elsősorban koraszülött, inkubátoros kezelést kapott gyermekekhez hasonló állapotú koraszülöttek szerencsére ma már teljesen épen távoznak az inkubátorból.
Ezzel párhuzamosan fejlődött a szemet is érintő daganatos megbetegedések felismerése és gyógyítása, ami szintén számos esetben okoz vakságot már gyermekkorban. Ugyanakkor, ma már a korábbiaknál sokkal kisebb születési súllyal világra jövő és fejletlenebb babák életét sikerül megmenteni, ám az első hetekben, hónapokban gyakran még nem lehet felmérni a koraszülés következményeit, amelyek elsősorban az idegrendszer fejletlensége és károsodása miatt vezetnek halmozott fogyatékossághoz.
Mindemellett azt is figyelembe kell venni, hogy a „csupán” vak gyermekek számára egyre több intézményben biztosítottak az integrált oktatás feltételei, így az ő szüleik inkább ezt választják a szegregált iskola helyett.

„A szakképzési és foglalkozás-egészségügyi rendszer egyáltalán nem veszi figyelembe a fogyatékos tanulók egyéni érdeklődését, képességeit, homogenizálni, sablonokba szorítani kívánja őket” – hangsúlyozza Nagy Sándor. „A szakképző intézmények, ha fogadják is a látássérült tanulókat, általában a szakmai gyakorlat biztosításán bukik meg a dolog. Egyre több látássérült gyermek és fiatal tanul integrált oktatásban, ép látású diákok között, ami egyfelől megkönnyíti a beilleszkedésüket, másfelől viszont nehezíti a reális és tudatos pályaorientációt.”

Rugalmatlan szakképzési rendszer

Arra a kérdésre, hogy mi lehet az ok, amiért korábban senki sem próbálkozott a látássérültek bevonásával a pék szakmába, a szövetségnél azt mondták, a magyar szakképzési rendszer általában véve is rugalmatlan és nehezen reagál a munkaerő-piaci igényekre, a fogyatékosok szakképzése területén pedig fokozottan jellemző ez a fajta rugalmatlanság.

Emellett is nehézséget jelent, hogy a látássérült tanulók relatíve kis létszáma miatt nehéz időben és helyben is összehozni egy közel azonos érdeklődésű és képességű képzési csoportot.
„De ebben az esetben vélhetően elsősorban a nehéz fizikai munka és a balesetveszély lehetett az akadály, amit korábban kizáró okként definiáltak – tette hozzá Nagy. „Természetesen most is figyelni kell arra, hogy a pék tanulók foglalkoztatása során figyelembe vegyék a szembetegségükből adódó korlátaikat, így például a maximalizált emelési súlyt vagy a terhelhetőséget. Mindezek fényében különösön nagy a jelentősége annak, hogy ez a képzés elindulhatott a Látássérültek Szakiskolájában. És biztos, hogy nem sikerült volna, ha a háttérben nincsenek azok az oktatók és intézményvezetők, akik tanítani, és azok a diákok, akik tanulni akarnak – minden nehézség ellenére.”

(Ruprech Judit felvétele)

Katus Eszter

 

Forrás: magyarnarancs.hu

Friss műsorok

  • Cím: Fogyasztóvédelem – Igazságügyi szakértés – könnyűipari termékek
  • Hossz: 56:30
  • Vendég: Dr. Csanádi Károly a Pest megyei Békéltető Testület vezetője és Hoffer Ferenc igazságügyi szakértő

1/7. Mikor és hogyan forduljunk igazságügyi szakértőhöz, ha panaszunk van? Hogyan válasszunk szakértőt? Ki fizeti és mire jó a szakértői vélemény?

Letöltés
  • Cím: Fogyasztóvédelem – Gázkészülékek javítása és karbantartása
  • Hossz: 56:56
  • Vendég: Dr. Csanádi Károly a Pest megyei Békéltető Testület vezetője és Horváth Zoltán gázkészülék szervízvezető

1/6. Háztartásokban használatos gázkészülékek karbantartásával, javításával és vásárlásával kapcsolatos panaszok és azok elkerülése érdekében való felkészülés és teendők.

 

Letöltés
  • Cím: Fogyasztóvédelem – Közlekedés, autós panaszkezelés 2.rész
  • Hossz: 56:55
  • Vendég: Dr. Csanádi Károly a Pest megyei Békéltető Testület vezetője és Wendler András mérnök és szervízvezető

1/ 5. Az autós fogyasztók panaszai és azok kezelése. Fogyasztói jogviták rendezési módjai. Téli és őszi közlekedési felkészülés. Számlaviták és elkerülésük.

Letöltés
  • Cím: Fogyasztóvédelem – Közlekedés, autós panaszkezelés
  • Hossz: 56:55
  • Vendég: Dr. Csanádi Károly a Pest megyei Békéltető Testület vezetője és Wendler András mérnök, szervízvezető

1.4  Az autós fogyasztók panaszai és azok kezelése. Fogyasztói jogviták rendezési módjai. Téli és őszi közlekedési felkészülés. Számlaviták és elkerülésük.

Letöltés

Comments are closed.