szerda, november 21, 2018
Civil Hírügynökség

Elindították a világ első óceántisztító gépét

oceantisztito-180621

Jelenleg 5 billió műanyagszemét lebeg a Csendes-óceán felszínén, pontosabban 80 ezer tonnányi hulladék a Hawaii és Kalifornia közötti óceáni területen. Ezt egyszerűen már nem lehetett, nem észrevenni, így a 2013-ban alapított The Ocean Cleanup csoport 2018-ra tesztüzemmódba állította első óceántisztító gépét.

A világ első óceántisztító gépének felállítása nem rég kezdődött meg a Csendes-óceánon lebegő hatalmas szemétsziget közelében. A két franciaországnyi, többnyire műanyagból és halászati eszközökből álló kiterjedt szeméthalmot először 1997-ben fedezték fel; mérete azóta is folyamatosan nő. Erre az ember által létrehozott problémára reagált az a holland feltaláló, aki 18 éves korában megálmodta az óceántisztító gépet és azóta létrehozta a The Ocean Cleanup non-profit szervezetet és kutatócsoportot.

Boyan Slat, a ma 22 éves ötletgazda egy görögországi nyaralás során találkozott először a vízszennyezés jelenségével; egyik búvárórája alkalmával több műanyagot látott a vízben, mint halat. És ami még jobban meglepte, miután kutatásokba kezdett a műanyag szennyezettséggel kapcsolatban, az volt, hogy senki nem tesz ellene komolyabb lépéseket. A téma annyira megragadta, hogy középiskolás éveinek tudományos projektjei mind erről a témáról szóltak. Megpróbálta megérteni a problémát és rájönni arra miért tartják a kutatók a teljes tisztítást lehetetlenségnek.

A feltaláló 2014-től 2016-ig minden szükséges lépcsőfokot végigjárt mire eljutott az első Északi-tengeri prototípus beindításához. Ma munkatársaival ott tartanak, hogy az óceántisztító gép, amely 40 darab, egyenként 12 méteres csövön keresztül, az óceán áramlatainak segítségével szívja majd fel a szemetet, 2018. júliusában megkezdi működését.

A szakértők szerint a gép körülbelül öt év alatt tisztíthatja meg a Csendes-óceáni szemétsziget területének felét, ami hatalmas előrelépés lenne, hiszen a hulladék évente több mint százezer bálna, delfin és fóka halálát okozza. De a felmérések szerint a vízimadarak, halak, és más tengeri élőlények sincsenek biztonságban a műanyag-szennyezés miatt.

Az Ocean Cleanup non-profit szervezet által létrehozott rendszer 60 tartályba gyűjti majd össze a szemetet, amit aztán csónakokkal visznek 6-8 hetente a szárazföldre. A csövek különleges kialakításának köszönhetően a halak és a többi élőlény nem kerül veszélybe az óceántisztítás közben. A 2018-as tesztidőszak alatt a kutatók mindent monitoroznak majd; feljegyzik a hibákat, a csövek működést, mozgását, strapabírását, hogy a 2020-ra tervezett teljes körű tisztításra már minden tökéletesen működjön – áll a The Ocean Cleanup hivatalos honlapján.

„Mi emberek hoztuk létre ezt a problémát, így az is a mi felelősségünk, hogy megoldást találjunk rá” – mondta Boyan Slat azon a 2017 májusában, Utrecht városában tartott nagy sajtótájékoztatón, melyen bejelentette az óceántisztító gép munkába állását is.

 

Forrás: vjm.hu

Friss műsorok

  • Cím: 20. A felkorbácsolt gyűlöletbeszéd – új politikai korszak?
  • Hossz: 29:42
  • Vendég: Setét Jenő, Polyák Gábor, Juhász Attila, Lendvai Ildikó, Hargitai Miklós

A sorozat utolsó darabja, a 20. adás vázlatosan összefoglalja a gyűlöletbeszéd elterjedtségét, fokozatait, megjelenési formáit a társadalmi párbeszédekben és a médiában – súllyal a magyarországi viszonyok között. Szó esik a gyűlöletbeszéd történelmi gyökereiről-előzményeiről és aktuális hazai, valamint határon túli érvényesüléséről és politikai eszközként történő felhasználásáról. (Minden megszólaló elemzi a legutóbbi magyar választásokban a gyűlöletbeszéd szerepét) A tartalmas és sokszínű záró adás megszólalói: Setét Jenő polgári aktivista, Polyák Gábor és Juhász Attila elemzők, Lendvai Ildikó politikus, Hargitai Miklós újságíró.

Letöltés
  • Cím: 19. A gyűlöletbeszéd és a nők elleni erőszak – összefüggések és okok
  • Hossz: 29:44
  • Vendég: Acsády Judit, Antoni Rita, Vicsek Ferenc

Tágabb helyzetképpel nyit a műsor – különös tekintettel a hazai helyzetre. Acsády Judit az MTA Szociológiai Intézetének főmunkatársa a nők szerepének változásában, mind előbbre kerülésében látja a nőellenes beszéd rasszizmusba is átcsapó gyakori és aktuális fel-felbukkanását.(Említi Madách Imre akadémiai dolgozatát és Vörösmarty Mihály negatív, megkülönböztető megnyilvánulását – nagy költők elmaradott nézetei) Antoni Rita a Nőkért szervezet vezetője az Isztambuli egyezmény jelentőségét hazai viszonyok közötti elemzi, sőt a szexizmus jelenségét is megmagyarázza. Vicsek Ferenc informatív és sokszínű műsora még a nőellenes mozgalmakat is említi és jellemzi.

Letöltés
  • Cím: 18. Gyűlöletbeszéd a közbeszédben
  • Hossz: 29:32
  • Vendég: Garai László, Márky-Zay Péter, Kapperner Zoltán, Görög Mása

– a szakértő Garai László szociálpszichológus külföldi és hazai  megnyilvánulásokról beszél. (Plakátkampány és rongálás, ellenfél és ellenség dichotómiája) A tanulságok egyszerre általánosak és közösségfüggőek. Eltűntetésük illetve visszaszorításuk lehetőségei vagy pl. a spirál elvágása – a lehetséges megoldások. Megszólal és saját politikai ars poeticáját mondja el a hazai politika új csillaga Márky-Zay Péter. Elveinek összefoglalása meggyőző. Kapperner Zoltán filozófus a józan emberi beszéd és kapcsolatok végső győzelmét reméli – a jelenlegi markáns példák ellenére – Görög Mása szerkesztő műsorában.

Letöltés
  • Cím: 17. A gyűlöletbeszéd jelentősége a politikában
  • Hossz: 29:53
  • Vendég: Galgóczi Eszter, Tóth Mónika

A sorozat mai adásának témája a gyűlöletbeszéd jelentősége a politikában és a tudomány megközelítése szerepének, használatának történelmi vagy éppen  aktuális, magyarországi okairól (Pl. plakátkampány). A vendég, Galgóczi Eszter a szakdolgozatát e témáról írta, ebben még egyetemi kísérleteiről is beszámol. A magyar politikatörténet utolsó 30 évéből sokszínű hangdokumentum összeállítást hallunk a műsor elején, majd – egyebek között – az ellenségkép és a “mi” dichotómiájának összetevőit és az eszközeit veszi sorba a vendég – Tóth Mónika szerkesztő tartalmas félórájában.

Letöltés

Comments are closed.