A diagnózis után azonnal kezelni kell - Civil Hírügynökség
kedd, augusztus 21, 2018
Civil Hírügynökség

A diagnózis után azonnal kezelni kell

SM_nap_Szolnok-170904

A betegség megállapítása után azonnal kezelni kell a sclerosis multiplexes betegeket ahhoz, hogy érdemben javítani lehessen az akár teljes fizikai és szellemi leépüléssel fenyegetett páciensek életkilátásain – hangzott el az Országos SM Napon Szolnokon.

A diagnózis után késlekedés nélkül el kell indítani a kezelhető sclerosis multiplexes betegek terápiáját ahhoz, hogy meg lehessen előzni vagy legalább lassítani lehessen az agy és az idegrendszer visszafordíthatatlan károsodását – szögezte le dr. Bencsik Krisztina, a Szegedi Tudományegyetem Neurológiai Klinikájának egyetemi docense Szolnokon, az Országos SM Napon.

A sclerosis multiplex a központi idegrendszer – az epilepszia után – második leggyakoribb, fiatalkorban jelentkező gyógyíthatatlan betegsége. Ezerarcú kórnak hívják, mert tünetei attól függően változnak, hogy az agynak és a gerincvelőnek melyik részei, milyen mértékben és ütemben károsodnak. Az SM betegek egy része mozgáskorlátozottá válik, elveszíti önállóságát, mások nehézségekkel ugyan, ám évtizedeken át viszonylag enyhébb tünetekkel együtt élhetnek a betegséggel.

Bencsik Krisztina elmondta: Magyarországon 8 ezer SM beteg él, közülük a neurológiai osztályokon kialakított 32 SM centrumban 4 és félezer beteget kezelnek. Ennek magyarázata, hogy jelenleg csak a hirtelen állapotrosszabbodásokkal sújtott, úgynevezett javuló-rosszabbodó kórformában vannak hatékony gyógyszerek. A folyamatos – nem ritkán rendkívül gyors – leépüléssel járó primer progresszív kórformában eddig semmilyen terápia nem hatott, várhatóan a közeljövőben kaphat európai gyógyszerhatósági engedélyt az első olyan infúzió, amely révén – a finanszírozás függvényében – újabb betegcsoport kerülhet be a terápiás körbe.

Furcsa Józsefné, a betegtalálkozót szervező Sclerosis Multiplexes Betegek Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Egyesületének elnöke elmondta: az SM betegek országos találkozóját minden év szeptemberében rendezik más-más helyszínen. Szolnokra mintegy kétszázötven SM beteg érkezett az ország minden részéből, hogy első kézből kapjon információkat a kezelési lehetőségekről, a civil érdekvédelmi kihívásokról. Hozzátette: ugyan a betegség nehézségeivel mindenkinek önmagának kell megharcolnia, előnyben vannak azok a betegek, akik az országszerte működő SM klubokban és egyesületekben tartják egymással a kapcsolatot, s megtapasztalják a sorstársközösség megtartó erejét.

 

Forrás: beküldött hír

Friss műsorok

  • Cím: 20. A felkorbácsolt gyűlöletbeszéd – új politikai korszak?
  • Hossz: 29:42
  • Vendég: Setét Jenő, Polyák Gábor, Juhász Attila, Lendvai Ildikó, Hargitai Miklós

A sorozat utolsó darabja, a 20. adás vázlatosan összefoglalja a gyűlöletbeszéd elterjedtségét, fokozatait, megjelenési formáit a társadalmi párbeszédekben és a médiában – súllyal a magyarországi viszonyok között. Szó esik a gyűlöletbeszéd történelmi gyökereiről-előzményeiről és aktuális hazai, valamint határon túli érvényesüléséről és politikai eszközként történő felhasználásáról. (Minden megszólaló elemzi a legutóbbi magyar választásokban a gyűlöletbeszéd szerepét) A tartalmas és sokszínű záró adás megszólalói: Setét Jenő polgári aktivista, Polyák Gábor és Juhász Attila elemzők, Lendvai Ildikó politikus, Hargitai Miklós újságíró.

Letöltés
  • Cím: 19. A gyűlöletbeszéd és a nők elleni erőszak – összefüggések és okok
  • Hossz: 29:44
  • Vendég: Acsády Judit, Antoni Rita, Vicsek Ferenc

Tágabb helyzetképpel nyit a műsor – különös tekintettel a hazai helyzetre. Acsády Judit az MTA Szociológiai Intézetének főmunkatársa a nők szerepének változásában, mind előbbre kerülésében látja a nőellenes beszéd rasszizmusba is átcsapó gyakori és aktuális fel-felbukkanását.(Említi Madách Imre akadémiai dolgozatát és Vörösmarty Mihály negatív, megkülönböztető megnyilvánulását – nagy költők elmaradott nézetei) Antoni Rita a Nőkért szervezet vezetője az Isztambuli egyezmény jelentőségét hazai viszonyok közötti elemzi, sőt a szexizmus jelenségét is megmagyarázza. Vicsek Ferenc informatív és sokszínű műsora még a nőellenes mozgalmakat is említi és jellemzi.

Letöltés
  • Cím: 18. Gyűlöletbeszéd a közbeszédben
  • Hossz: 29:32
  • Vendég: Garai László, Márky-Zay Péter, Kapperner Zoltán, Görög Mása

– a szakértő Garai László szociálpszichológus külföldi és hazai  megnyilvánulásokról beszél. (Plakátkampány és rongálás, ellenfél és ellenség dichotómiája) A tanulságok egyszerre általánosak és közösségfüggőek. Eltűntetésük illetve visszaszorításuk lehetőségei vagy pl. a spirál elvágása – a lehetséges megoldások. Megszólal és saját politikai ars poeticáját mondja el a hazai politika új csillaga Márky-Zay Péter. Elveinek összefoglalása meggyőző. Kapperner Zoltán filozófus a józan emberi beszéd és kapcsolatok végső győzelmét reméli – a jelenlegi markáns példák ellenére – Görög Mása szerkesztő műsorában.

Letöltés
  • Cím: 17. A gyűlöletbeszéd jelentősége a politikában
  • Hossz: 29:53
  • Vendég: Galgóczi Eszter, Tóth Mónika

A sorozat mai adásának témája a gyűlöletbeszéd jelentősége a politikában és a tudomány megközelítése szerepének, használatának történelmi vagy éppen  aktuális, magyarországi okairól (Pl. plakátkampány). A vendég, Galgóczi Eszter a szakdolgozatát e témáról írta, ebben még egyetemi kísérleteiről is beszámol. A magyar politikatörténet utolsó 30 évéből sokszínű hangdokumentum összeállítást hallunk a műsor elején, majd – egyebek között – az ellenségkép és a “mi” dichotómiájának összetevőit és az eszközeit veszi sorba a vendég – Tóth Mónika szerkesztő tartalmas félórájában.

Letöltés

Comments are closed.