péntek, szeptember 21, 2018
Civil Hírügynökség

Csak azért is: 73 önkormányzati lakást bontanak le

AvarosMind-logo-170206

A kőbányai képviselő-testület a Bihari utcai önkormányzati lakóház elbontásáról döntött. A terjedelmes előterjesztést az önkormányzat nem hozta nyilvánosságra, és a képviselők is csak két nappal az ülés előtt kapták meg azt.

A Fidesz-frakció szavazataival elfogadott előterjesztés annak ellenére javasolta a lakóház és az ott lévő 73 komfortos önkormányzati bérlakás elbontását, hogy ez még az önkormányzati előterjesztés számai szerint sem racionális döntés. Ráadásul tíz éven belül többszáz millió forintot költöttek az épület felújítására, ami bontással szintén teljes egészében kárba veszne. A Város Mindenkié csoport gyorselemzésben cáfolta az előterjesztés következtetéseit, és arra kérte a képviselőket, hogy ne szavazzák meg a bontást.

A kőbányai képviselő-testület megtárgyalta azt a Bihari utca 8/C szám alatti lakóépületről szóló tervet, amelynek elkészítését az Önkormányzat még a januári testület ülésen vállalta. A Város Mindenkié csoport (AVM) kezdeményezésére, Tóth Balázs helyi képviselő előterjesztése nyomán elfogadott határozati javaslat szerint az önkormányzatnak olyan tervet kellett készítenie, amely „az épület kiürítésén és bontásán kívül alaposan megvizsgálja a feltárt műszaki problémák tartós megoldásának és ily módon az épületben található komfortos önkormányzati bérlakások megőrzésének a lehetőségét is”.

Az önkormányzat már a terv elkészítése előtt kész tényként kezelte az épület bontását: már korábban megkezdte az épület kiürítését, és a tervezett bontásra hivatkozva nem hosszabbította meg az az ott lakó rászoruló családok egy részének a határozott idejű bérleti szerződését. Emiatt sajnos a kezdetektől felmerült a gyanú, hogy a terv előkészítésekor nem a határozati javaslatban szerepeltetett célt: az önkormányzati bérlakások megőrzésének a lehetőségét keresik, hanem a már korábban és más szempontok szerint meghozott döntés alátámasztását tartják majd szem előtt. Ez a gyanú, sajnos, beigazolódott.

Ahogyan azt a képviselő-testület tagjainak az ülést megelőzően megküldött és az ülésen is kiosztott gyorselemzésünkben részletesebben is kifejtettük: az előterjesztés saját adatai is azt támasztják alá, hogy még gazdaságossági szempontból sem éri meg lebontani a 73 lakásos épületet. Még inkább felelőtlen döntés a bontás akkor, ha tekintetbe vesszük azt a társadalmi költséget, amit az önkormányzati lakásállomány jelentős csökkenése jelentene egy olyan kerületben, ahol már így is sokkal több rászoruló család van, mint szociális bérlakás.

A testületi ülés elején Tóth Balázs képviselő kezdeményezte az előterjesztés napirendről való levételét, tekintettel arra, hogy a képviselőknek nem biztosítottak elegendő időt annak megismerésére és áttanulmányozására, és ily módon lehetetlen felelős döntést hozni. Tóth Balázs felvetését a kormánypárti többség válasz nélkül hagyta.
A kormánypárti képivselők szintén válasz nélkül hagyták az előterjesztés következetlenségeivel és a bontás társadalmi kárával kapcsolatos felvetéseket.

Az AVM részéről Misetics Bálint kért szót, aki arra kérte a képviselőket, hogy a gazdasági szempontból is racionálisabb felújítás mellett döntsenek, vagy legalább halasszák el a döntést, hogy a helyi közvéleménynek, szakmai szervezeteknek és az érintett lakóknak lehetősége legyen megismerni és véleményezni az önkormányzat terveit. Az előterjesztésben a Bihari utcai lakóházzal kapcsolatban hivatkozott „közbiztonsági problémákra” válaszként pedig elmondta: „Ha minden épületet elbontanánk, amiben előfordulnak bűncselekmények, az Országház már biztosan nem állna a Kossuth téren.”

A Bihari utcai önkormányzati lakóház ügyében az elmúlt hónapokban elsősorban a tervezett kilakoltatások ellen küzdöttünk, ugyanakkor már tavaly decemberben nyilvánvalóvá tettük azt is: kiemelkedően fontosnak tartjuk a Bihari utca lakóházban található 73 bérlakás megőrzését..

Továbbra is arra kérjük tehát az önkormányzatot, hogy
• legyenek emberségesek és egyúttal tartsák be a hajléktalanság megelőzésével kapcsolatos törvényi kötelezettségüket: ne tegyenek utcára rászoruló családokat;
• ne bontsanak le 73 önkormányzati lakást, hanem újítsák fel a Bihari utcai lakóházat, hiszen gazdasági szempontból is ez a racionális döntés.

 

Forrás: beküldött hír

Friss műsorok

  • Cím: 20. A felkorbácsolt gyűlöletbeszéd – új politikai korszak?
  • Hossz: 29:42
  • Vendég: Setét Jenő, Polyák Gábor, Juhász Attila, Lendvai Ildikó, Hargitai Miklós

A sorozat utolsó darabja, a 20. adás vázlatosan összefoglalja a gyűlöletbeszéd elterjedtségét, fokozatait, megjelenési formáit a társadalmi párbeszédekben és a médiában – súllyal a magyarországi viszonyok között. Szó esik a gyűlöletbeszéd történelmi gyökereiről-előzményeiről és aktuális hazai, valamint határon túli érvényesüléséről és politikai eszközként történő felhasználásáról. (Minden megszólaló elemzi a legutóbbi magyar választásokban a gyűlöletbeszéd szerepét) A tartalmas és sokszínű záró adás megszólalói: Setét Jenő polgári aktivista, Polyák Gábor és Juhász Attila elemzők, Lendvai Ildikó politikus, Hargitai Miklós újságíró.

Letöltés
  • Cím: 19. A gyűlöletbeszéd és a nők elleni erőszak – összefüggések és okok
  • Hossz: 29:44
  • Vendég: Acsády Judit, Antoni Rita, Vicsek Ferenc

Tágabb helyzetképpel nyit a műsor – különös tekintettel a hazai helyzetre. Acsády Judit az MTA Szociológiai Intézetének főmunkatársa a nők szerepének változásában, mind előbbre kerülésében látja a nőellenes beszéd rasszizmusba is átcsapó gyakori és aktuális fel-felbukkanását.(Említi Madách Imre akadémiai dolgozatát és Vörösmarty Mihály negatív, megkülönböztető megnyilvánulását – nagy költők elmaradott nézetei) Antoni Rita a Nőkért szervezet vezetője az Isztambuli egyezmény jelentőségét hazai viszonyok közötti elemzi, sőt a szexizmus jelenségét is megmagyarázza. Vicsek Ferenc informatív és sokszínű műsora még a nőellenes mozgalmakat is említi és jellemzi.

Letöltés
  • Cím: 18. Gyűlöletbeszéd a közbeszédben
  • Hossz: 29:32
  • Vendég: Garai László, Márky-Zay Péter, Kapperner Zoltán, Görög Mása

– a szakértő Garai László szociálpszichológus külföldi és hazai  megnyilvánulásokról beszél. (Plakátkampány és rongálás, ellenfél és ellenség dichotómiája) A tanulságok egyszerre általánosak és közösségfüggőek. Eltűntetésük illetve visszaszorításuk lehetőségei vagy pl. a spirál elvágása – a lehetséges megoldások. Megszólal és saját politikai ars poeticáját mondja el a hazai politika új csillaga Márky-Zay Péter. Elveinek összefoglalása meggyőző. Kapperner Zoltán filozófus a józan emberi beszéd és kapcsolatok végső győzelmét reméli – a jelenlegi markáns példák ellenére – Görög Mása szerkesztő műsorában.

Letöltés
  • Cím: 17. A gyűlöletbeszéd jelentősége a politikában
  • Hossz: 29:53
  • Vendég: Galgóczi Eszter, Tóth Mónika

A sorozat mai adásának témája a gyűlöletbeszéd jelentősége a politikában és a tudomány megközelítése szerepének, használatának történelmi vagy éppen  aktuális, magyarországi okairól (Pl. plakátkampány). A vendég, Galgóczi Eszter a szakdolgozatát e témáról írta, ebben még egyetemi kísérleteiről is beszámol. A magyar politikatörténet utolsó 30 évéből sokszínű hangdokumentum összeállítást hallunk a műsor elején, majd – egyebek között – az ellenségkép és a “mi” dichotómiájának összetevőit és az eszközeit veszi sorba a vendég – Tóth Mónika szerkesztő tartalmas félórájában.

Letöltés

Comments are closed.