kedd, augusztus 14, 2018
Civil Hírügynökség

Emberi és demokratikus jogok

  • Cím: 11. A hazai civil szervezetek helyzetéről
  • Hossz: 29:56
  • Vendég: Móra Veronika, Varga Máté, Peták Péter, Péterfi Ferenc

A kommunikációs tér, ami körülveszi munkájukat, a mai Magyarországon, nagyon színes. Segítség, egyetértés ugyanúgy tapasztalható tevékenységükkel kapcsolatban, mint gyanakvás, alkalmanként gyűlöletbeszéd – leginkább a hivatalosság részéról. Hallunk a szervezetek “e turbulenciával” szemben követett magatartásáról Móra Veronikától, (Ökotárs) Varga Mátétól (Civil Kollégium – igazgató) és Peták Pétertől, ő a pécsi helyzetről beszél a műsor szerkesztőjének, Péterfi Ferencnek.

Letöltés
  • Cím: 10. Gyűlöletbeszéd és a fiatal cigányság
  • Hossz: 29:32
  • Vendég: Mohácsi Erzsébet, Ignácz József, Kádár Iván, Szabó András

Honnan szerzik – e témában – ismereteiket, kik “nevelik”, miféle hatások érik őket. Referenciaemberek, másféle tapasztalatok, a vélemény ütköztetések hiánya és következményei. Cigány és nem cigány  gyerekek között a kommunikáció a félreértések, és előítéletek miatt nehézkes – mindkét oldalon. Ezek nagyrészt az iskolákban sem változnak. A szegregáció problémáit Mohácsi Erzsébet, a gyerekek általános beilleszkedési, együttélési gondjait Ignácz József,  az iskolai integráció komponenseit, a kölcsönös kulturális tájékozatlanság hátulütőit Kádár Iván elemzi. Szabó András szerkesztő tájékozott választott témájában és oldott stílusban beszél nehéz kérdésekről.

Letöltés
  • Cím: 9. Gyűlöletbeszéd a romákkal szemben
  • Hossz: 29:55
  • Vendég: Ignácz József, Setét Jenő, Szabó András

Olyan rég óta és olyan mélyen beleívódott mindennapjainkba a hazai cigánysággal összefüggő gyűlölködés, hogy ha nem akarjuk, hogy így maradjon, ha meg akarjuk változtatni a helyzetet, ehhez komoly erőfeszítésekre, kellő időre és főképpen bizalomra van/lesz szükségünk egymás számára. A műsorban Szabó András beszélgetett Ignácz Józseffel, az egykori Rádió C, volt főszerkesztőjével és Setét Jenővel, roma jogvédő aktivistával.

Letöltés
  • Cím: 8. Gyűlöletbeszéd és iszlamofóbia
  • Hossz: 29:43
  • Vendég: Oszama Burgla, Fritz Zsuzsanna, Várhelyi Iván, Tóth Zoltán

A gyűlöletbeszéd egyik legáltalánosabb formája, amikor valamilyen konkrét tárgyat adnak gyűlöletnek. Ebben az adásban Tóth Zoltán vendégeivel arról beszélget, hogy a különböző vallású emberek képesek-e egymással konstruktív párbeszédre, tudnak-e egymás vallásáról egymást megértve beszélgetni. A vendégek: Oszama Burgla, iszlámhívő bicskei szakorvos, Fritz Zsuzsanna a Bálint Zsidó Közösségi ház vezetője, Várhelyi Iván magyar keresztény. A vendégek saját maguk és a vallásuk elleni előítéletekről, valamint arról mesélnek egyéni történeteiken keresztül, hogy élik meg azokat a gyűlölet megnyilvánulásokat, amik a közelmúltban egyre gyakrabban jelennek meg a társadalomban. Ahogy Oszama fogalmaz, egyre nehezebben élem meg, ahogy a vallásom ellen folyamatos gyűlöletbeszéd folyik. Mindhárom vendég a párbeszéd és a közösségek egymás iránti nyitottságának fontosságát hangsúlyozta.

Letöltés
  • Cím: 7. Gyűlöletbeszéd és antiszemitizmus
  • Hossz: 29:41
  • Vendég: Radnóti Zoltán, Gadó Gábor, Vicsek Ferenc

Magyarországon a migránsok ellen beindított kampány a kormányzati fegyvertár minden elemét mozgósítva néhány év alatt a muzulmán ellenességet és az arabellenességet az alig mérhető néhány százalékról a népesség csaknem kétharmadának szintjére emelte. A magyarországi antiszemitizmus valamelyest csökkent ebben az időben – állította a beszélgetésben Radnóti Zoltán, aki szerint valószínűleg az lehet az ok, hogy a gyűlölet tárgyai a muzulmánok, a migránsok lettek. A kormányzat több nyilatkozata is segített ebben, mert zéró toleranciát hirdettek az antiszemitizmus kapcsán. A Szombat című zsidó politikai és kulturális folyóirat felelős szerkesztője szerint új antiszemitizmus körvonalai érzékelhetőek Európában, amelynek megjelenése hamarosan Magyarországon valószínűsíthető. Ennek a lényege, hogy az palesztin-izraeli konfliktusban a palesztin álláspont nevében, a palesztinok érdekeinek védelmében fogalmazódik meg az izraeli nézetek kritikája és antiszemitizmusa. Radnóti Zoltánnal és Gadó Gáborral Vicsek Ferenc beszélgetett

Letöltés
  • Cím: 6. A gyűlöletbeszéd és a migráció – Magyarországon
  • Hossz: 29:45
  • Vendég: Juhász Attila, Földvári Attila, Tóth Mónika, Faragó Renáta

Az “idegenek” és a magyar lakosság viszonya, elfogadottság és elutasítás, az ország útja az utóbbi 2 évben az utóbbi jóformán teljessé válásáig. Kormányzati hecckampány versus civil segítség – példák sora Juhász Attilától (közvélemény-kutató), civil szervezetektől és Földvári Attilától (lakásába menekültcsaládot befogadó) A sorozat mai adása a gyűlöletbeszéd és az idegenek, manapság konkrétan a migráns jelenség “kapcsolatáról” szól. Rövid és a lényeges elemeket kiemelő összefoglalását halljuk a hazai menekült helyzetnek. Információkat kapunk a hivatalos álláspontról, a migránsok lakossági fogadtatásáról, nemzetközi megítéléséről és a hazai szervezetekről, amelyek intézményesen segítenek az ide érkezőknek. Kalauzunk – Tóth Mónika – mikrofonja előtt Faragó Renáta, a Menedék migráns segítő szervezet szakmai vezetője (a gyakorlat) és Juhász Attila (kutató)

Letöltés
  • Cím: 5. A gyűlöletbeszéd és menekültügy
  • Hossz: 29:56
  • Vendég: Juhász Attila, Földvári Balázs, Pocsuválszky Alíz

A   sorozat 5. adásában a menekültekhez kapcsolódó gyűlöletbeszéd a téma. Miért választotta a kormány a valódi és problémamegoldó kommunikáció helyett a félelemkeltés és gyűlöletbeszéd romboló kombináció? Hogy jutottunk el a kerítésépítéstől a plakátkampányokig, és mit lehet tenni?  Először Juhász Attilát halljuk, aki e beszédrészletben átfogó képet nyújt a hazai menekült helyzetről. Szerencsére vannak jó példák is. megszólal Földvári Balázs fordító, aki családjával együtt fogadott be otthonába egy afgán menekült családot. Végül Pocsuválszky Alíz, a MIGSZOL munkatársa mesélt az elmúlt 2 év tapasztalatairól, valamint arról, hogyan változott a magyar lakosság hozzáállása a menekültekhez az elmúlt években.

Letöltés
  • Cím: 4. Kormányzati kommunikáció és gyűlöletbeszéd
  • Hossz: 29:31
  • Vendég: Tóth Mónika, Ceglédi Zoltán

A gyűlöletbeszéd a félelmeink és megoldatlanságaink tükre is, és központilag motiváltan gyűrűzik be a gyűlöletbeszéd a hétköznapjainkba. Persze a félelemet az elhallgatás és kibeszéletlenség is erősíti. Éppen ezért hoz nemzetközi példákat a beépült gyűlöletbeszédről és a nyílt beszédről a műsor elején Tóth Mónika, majd Ceglédi Zoltán politológust kérdezi arról, hogyan lehet egy központi kormányzatot felelőssé tenni azért, hogy elharapózik a gyűlöletbeszéd a társadalomban, aki azt emeli ki, hogy az alternatíva hiánya mennyire befolyásolja a gyűlöletreakciók erősödését. Közben megszólalnak felvételről politikusok, mely felvételekből élő képet kapunk a magyar közállapotokról – a zsidózás, iszlámellenesség, romaellenesség megdöbbentő megnyilvánulásait hallhatjuk.

Letöltés
  • Cím: 3. Hogyan jelenik meg a gyűlöletbeszéd a nevelésben
  • Hossz: 29:59
  • Vendég: Trencsényi László, Görög Mása, Dr. Deák Dániel, Tímár Andrea

Mikor gyerekeink olyan környezetben élnek és nőnek fel, melyben az utcán, a médiában folyamatosan a gyűlölet és intolerancia mintáit látják, akkor hogy fogják a következő generációk megvalósítani azt a társadalmat, amiben a másik mássága egy izgalmas beszélgetés alapja és nem a kirekesztés forrása. Először Trencsényi László pedagógussal beszélget Görög Mása arról, hogy mit tud tenni a pedagógus társadalom ebben a helyzetben, mikor az iskolákban megnövekedett az agresszió. Dr. Deák Dániel a magyar társadalom kettészakadásról és kiszolgáltatottságáról, valamint ennek hatásáról beszél, valamint a közös nyelv hiányáról és a súlyosbodó kényszerekről vet fel gondolatokat.  Végül Tímár Andrea két marokkói – magyar középiskolástól tudja meg, tapasztalnak-e magukkal szemben előítéleteket és előfordult-t velük, hogy ők maguk ítéltek meg másokat.

Letöltés
  • Cím: 2. A gyűlöletbeszéd jogi szabályozása
  • Hossz: 30:00
  • Vendég: Bodrogi Bea, Koltay András, Köves Slomó

A Tisztelet hangján projekt keretében szervezett konferenciasorozat több előadása szólt a gyűlöletbeszéd elleni jogi fellépés lehetőségeiről. Bodrogi Bea sajtójogász, Koltay András, a Médiatanács Tagja, Köves Slomó rabbi ismertették az elmúl két évtized jogalkotói küzdelmeit Magyarországon, a szólás szabadsága és a verbális gyűlölködés korlátozásának kettősségében. A magyar jogfejlődés kis késéssel követte a társadalmi mozgásokat és mára már szigorúbb, mint a rendszerváltás idején volt, amikor a szólás szabadságának védelme volt az erősebb társadalmi követelés.

Letöltés