péntek, július 20, 2018
Civil Hírügynökség

Budapestnek nincs szüksége felhőkarcolókra

budapest-felhokarcolok-161210

Az elmúlt két évtizedben rendre jelentek meg hírek arról, hogy magasház épülhet Budapesten, azonban ilyen beruházások eddig szerencsére nem kaptak engedélyt. A közelmúltban viszont konkrét tervek megvalósulás közeli fázisba jutottak azáltal, hogy a Fővárosi Közgyűlés megváltoztatta a hatályos építési szabályozást, lehetővé téve egy 120 méteres felhőkarcoló megépítését a kelenföldi Duna-parton, a Kopaszi-gátnál.

A Magyar Patrióták Közössége ezúton áll ki a hagyományos településképet tiszteletben tartó szerves városfejlődés mellett, kérve a döntéshozókat, hogy ne engedjenek a befektetői érdekeltségek nyomásának.

Hazánk viharos történelme okán a szerencsésebb nyugat-európai országokhoz képest kevesebb műemlékben gazdag, igényes történelmi várossal büszkélkedhet, amelyek közül Budapest a legértékesebbek egyike. A fővárost évente meglátogató több millió turistát elsősorban a történetileg kialakult városkép vonzza ide, hiszen a Duna-parton, a Várban sétálva vagy a hidakról kitekintve olyan látványban lehet részünk, amellyel a mai modern nagyvárosokban ritkán találkozhatunk. Budapest városképe méltán érdemelte ki a világörökségi címet, amit a felhőkarcolók megépítése komolyan veszélyeztetne, jelentős gazdasági károkat okozva ezzel a magyar turizmusnak.

A magasházak megépítését nemcsak károsnak, hanem egyben szükségtelennek is tartjuk, mivel Budapesten rengeteg elhagyatott iparterület és üres telek van, ahol elegendő hely lenne az új lakások és irodaépületek számára. Ezek az épületek megbonthatják a város napi működését, jelentősen megnövelve a városrészek környezeti terheltségét. Ráadásul a kialakítandó luxuskategóriás lakásokhoz, irodákhoz minden valószínűség szerint sem a magyar családok, sem a magyar cégek nem fognak tudni hozzájutni, így nem világos, kiknek is épülnek toronyházak a nemzet fővárosában. Be kell látnunk, hogy a felhőkarcolók létrejötte csakis a profitban gondolkodó beruházók érdeke. Aki elsőként tud majd toronyházat építeni, annak valószínűleg busás haszna lesz, viszont a társadalom viselheti majd a károkat, ahogy ezt az utóbbi évtizedekben megszokhattuk.

Ezúton kezdeményezzük Budapest településszerkezeti tervének és rendezési szabályzatának módosítását annak érdekében, hogy a városképet leginkább meghatározó két emblematikus épületnél, az egyaránt 96 méter magas Országháznál és Szent István-bazilikánál kizárólag alacsonyabb házak épülhessenek fővárosunkban. Határozott véleményünk, hogy meg kell védeni Budapest emberléptékű, a mai világban egyedülálló arculatát.

 

Forrás: Magyar Patrióták Közössége

Friss műsorok

  • Cím: 20. A felkorbácsolt gyűlöletbeszéd – új politikai korszak?
  • Hossz: 29:42
  • Vendég: Setét Jenő, Polyák Gábor, Juhász Attila, Lendvai Ildikó, Hargitai Miklós

A sorozat utolsó darabja, a 20. adás vázlatosan összefoglalja a gyűlöletbeszéd elterjedtségét, fokozatait, megjelenési formáit a társadalmi párbeszédekben és a médiában – súllyal a magyarországi viszonyok között. Szó esik a gyűlöletbeszéd történelmi gyökereiről-előzményeiről és aktuális hazai, valamint határon túli érvényesüléséről és politikai eszközként történő felhasználásáról. (Minden megszólaló elemzi a legutóbbi magyar választásokban a gyűlöletbeszéd szerepét) A tartalmas és sokszínű záró adás megszólalói: Setét Jenő polgári aktivista, Polyák Gábor és Juhász Attila elemzők, Lendvai Ildikó politikus, Hargitai Miklós újságíró.

Letöltés
  • Cím: 19. A gyűlöletbeszéd és a nők elleni erőszak – összefüggések és okok
  • Hossz: 29:44
  • Vendég: Acsády Judit, Antoni Rita, Vicsek Ferenc

Tágabb helyzetképpel nyit a műsor – különös tekintettel a hazai helyzetre. Acsády Judit az MTA Szociológiai Intézetének főmunkatársa a nők szerepének változásában, mind előbbre kerülésében látja a nőellenes beszéd rasszizmusba is átcsapó gyakori és aktuális fel-felbukkanását.(Említi Madách Imre akadémiai dolgozatát és Vörösmarty Mihály negatív, megkülönböztető megnyilvánulását – nagy költők elmaradott nézetei) Antoni Rita a Nőkért szervezet vezetője az Isztambuli egyezmény jelentőségét hazai viszonyok közötti elemzi, sőt a szexizmus jelenségét is megmagyarázza. Vicsek Ferenc informatív és sokszínű műsora még a nőellenes mozgalmakat is említi és jellemzi.

Letöltés
  • Cím: 18. Gyűlöletbeszéd a közbeszédben
  • Hossz: 29:32
  • Vendég: Garai László, Márky-Zay Péter, Kapperner Zoltán, Görög Mása

– a szakértő Garai László szociálpszichológus külföldi és hazai  megnyilvánulásokról beszél. (Plakátkampány és rongálás, ellenfél és ellenség dichotómiája) A tanulságok egyszerre általánosak és közösségfüggőek. Eltűntetésük illetve visszaszorításuk lehetőségei vagy pl. a spirál elvágása – a lehetséges megoldások. Megszólal és saját politikai ars poeticáját mondja el a hazai politika új csillaga Márky-Zay Péter. Elveinek összefoglalása meggyőző. Kapperner Zoltán filozófus a józan emberi beszéd és kapcsolatok végső győzelmét reméli – a jelenlegi markáns példák ellenére – Görög Mása szerkesztő műsorában.

Letöltés
  • Cím: 17. A gyűlöletbeszéd jelentősége a politikában
  • Hossz: 29:53
  • Vendég: Galgóczi Eszter, Tóth Mónika

A sorozat mai adásának témája a gyűlöletbeszéd jelentősége a politikában és a tudomány megközelítése szerepének, használatának történelmi vagy éppen  aktuális, magyarországi okairól (Pl. plakátkampány). A vendég, Galgóczi Eszter a szakdolgozatát e témáról írta, ebben még egyetemi kísérleteiről is beszámol. A magyar politikatörténet utolsó 30 évéből sokszínű hangdokumentum összeállítást hallunk a műsor elején, majd – egyebek között – az ellenségkép és a “mi” dichotómiájának összetevőit és az eszközeit veszi sorba a vendég – Tóth Mónika szerkesztő tartalmas félórájában.

Letöltés

Comments are closed.