csütörtök, július 19, 2018
Civil Hírügynökség

Brüsszel meghallgatta a roma gyerekeket

romaPeticio-170224

Több száz magyar roma emelte fel hangját a cigány gyerekek elkülönítése miatt. Brüsszel meghallgatta őket. Milyen következménye lesz, hogy Magyarország megszegte az uniós szabályokat?

Az elmúlt héten Vera Jourova, az Európai Bizottság Igazságügyi Biztosa brüsszeli irodájában fogadta Mohácsi Erzsébetet, az Esélyt a Hátrányos Helyzetű gyerekeknek Alapítvány (CFCF) vezetőjét a magyarországi romák iskolai elkülönítése ügyében.

Jourova felügyeli a Magyarország ellen a roma gyerekek iskolai szegregációja miatt folyamatban lévő kötelezettségszegési eljárást.

A brüsszeli bizottság tavaly májusban több szempontból is aggályosnak találta, hogy a roma gyermekek aránytalanul magas számban járnak szellemi fogyatékos tanulóknak szánt speciális iskolákba, valamint jelentős hányaduk vesz részt elkülönített oktatásban a többségi iskolákon belül. A bizottság levélben sürgette a magyar kormányt, hogy hozza összhangba a vonatkozó jogszabályokat a faji egyenlőségről szóló uniós irányelvvel, amely tiltja a faji vagy etnikai alapú oktatási diszkriminációt, és a gyakorlatban is ennek megfelelően járjon el.

Mohácsi több száz, számos közösséget képviselő roma aláírásával ellátott petíció adott át a Biztosnak. Ez volt az első alkalom, hogy az eljárásban ténylegesen érintett roma közösségek is hallathatták hangjukat, hiszen az iskolai szegregáció az ő gyerekeiket sújtja.

A találkozó után Mohácsi elmondta, a romák azt kérik a Bizottságtól, az eljárás során legyenek tekintettel az ő sorsukra, jövőjükre, az európai értékek és szabályok szerint járjanak el, valamint maradéktalanul kényszerítsék ki a jogszabályok és Magyarország szerződéses kötelezettségeinek végrehajtását.

Jourova a találkozón hangsúlyozta, ha az eljárás nem hozza az elvárásait, az ügy a Luxemburgi Európai Bíróság elé kerül.

 

Forrás: Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány

Friss műsorok

  • Cím: 20. A felkorbácsolt gyűlöletbeszéd – új politikai korszak?
  • Hossz: 29:42
  • Vendég: Setét Jenő, Polyák Gábor, Juhász Attila, Lendvai Ildikó, Hargitai Miklós

A sorozat utolsó darabja, a 20. adás vázlatosan összefoglalja a gyűlöletbeszéd elterjedtségét, fokozatait, megjelenési formáit a társadalmi párbeszédekben és a médiában – súllyal a magyarországi viszonyok között. Szó esik a gyűlöletbeszéd történelmi gyökereiről-előzményeiről és aktuális hazai, valamint határon túli érvényesüléséről és politikai eszközként történő felhasználásáról. (Minden megszólaló elemzi a legutóbbi magyar választásokban a gyűlöletbeszéd szerepét) A tartalmas és sokszínű záró adás megszólalói: Setét Jenő polgári aktivista, Polyák Gábor és Juhász Attila elemzők, Lendvai Ildikó politikus, Hargitai Miklós újságíró.

Letöltés
  • Cím: 19. A gyűlöletbeszéd és a nők elleni erőszak – összefüggések és okok
  • Hossz: 29:44
  • Vendég: Acsády Judit, Antoni Rita, Vicsek Ferenc

Tágabb helyzetképpel nyit a műsor – különös tekintettel a hazai helyzetre. Acsády Judit az MTA Szociológiai Intézetének főmunkatársa a nők szerepének változásában, mind előbbre kerülésében látja a nőellenes beszéd rasszizmusba is átcsapó gyakori és aktuális fel-felbukkanását.(Említi Madách Imre akadémiai dolgozatát és Vörösmarty Mihály negatív, megkülönböztető megnyilvánulását – nagy költők elmaradott nézetei) Antoni Rita a Nőkért szervezet vezetője az Isztambuli egyezmény jelentőségét hazai viszonyok közötti elemzi, sőt a szexizmus jelenségét is megmagyarázza. Vicsek Ferenc informatív és sokszínű műsora még a nőellenes mozgalmakat is említi és jellemzi.

Letöltés
  • Cím: 18. Gyűlöletbeszéd a közbeszédben
  • Hossz: 29:32
  • Vendég: Garai László, Márky-Zay Péter, Kapperner Zoltán, Görög Mása

– a szakértő Garai László szociálpszichológus külföldi és hazai  megnyilvánulásokról beszél. (Plakátkampány és rongálás, ellenfél és ellenség dichotómiája) A tanulságok egyszerre általánosak és közösségfüggőek. Eltűntetésük illetve visszaszorításuk lehetőségei vagy pl. a spirál elvágása – a lehetséges megoldások. Megszólal és saját politikai ars poeticáját mondja el a hazai politika új csillaga Márky-Zay Péter. Elveinek összefoglalása meggyőző. Kapperner Zoltán filozófus a józan emberi beszéd és kapcsolatok végső győzelmét reméli – a jelenlegi markáns példák ellenére – Görög Mása szerkesztő műsorában.

Letöltés
  • Cím: 17. A gyűlöletbeszéd jelentősége a politikában
  • Hossz: 29:53
  • Vendég: Galgóczi Eszter, Tóth Mónika

A sorozat mai adásának témája a gyűlöletbeszéd jelentősége a politikában és a tudomány megközelítése szerepének, használatának történelmi vagy éppen  aktuális, magyarországi okairól (Pl. plakátkampány). A vendég, Galgóczi Eszter a szakdolgozatát e témáról írta, ebben még egyetemi kísérleteiről is beszámol. A magyar politikatörténet utolsó 30 évéből sokszínű hangdokumentum összeállítást hallunk a műsor elején, majd – egyebek között – az ellenségkép és a “mi” dichotómiájának összetevőit és az eszközeit veszi sorba a vendég – Tóth Mónika szerkesztő tartalmas félórájában.

Letöltés

Comments are closed.