péntek, július 20, 2018
Civil Hírügynökség

Beütött a macska-dömping

cica_180629

Összesen 79 cicát kellett volna gondozásába vennie a Hódmezővásárhelyi Állatvédők Egyesületének az elmúlt egy hétben.

Macska dömping van – jegyezte meg Balogh Ernő, az egyesület elnöke. Elmondta, egyik nap volt, hogy 18 kiscicának kellett volna azonnali helyet biztosítani. Ez lehetetlen, hiszen nincs annyi ideiglenes befogadó, akik ezt a létszámot fel tudnák vállalni, a menhelyek és állatotthonok pedig így is erejükön felül teljesítenek.

Az elnök hozzátette, a segítség kérőktől azt szeretnék kérni, hogy fotózzák le a kiscicákat. A mamacicát pedig az egyesület ivartalaníttatja a folyamatban lévő ivartalanítási programjában, ezzel akadályozva meg, hogy újabb és újabb almokat hozzon a világra. A fotók alapján próbálnak új, biztonságos családokat, befogadókat találni az állatoknak, de az esetek felében ez nem sikerül. Fekete cicát és kutyát például majdnem lehetetlen örökbe adni. A legtöbb segítségkérés egyébként Hódmezővásárhelyről érkezik, de Makóról és Szegedről is kapnak rendszeres megkereséseket.

Balogh Ernő arra kéri az állattartókat, hogy ivartalaníttassák házi kedvenceiket, hiszen senki sem várhatja el az állatvédőktől, hogy a felelőtlenségből adódó és születendő kisállatokat magukhoz vegyék, amikor már szinte a „padláson is” befogadott kutyák és cicák vannak. Hozzátette, minden tisztelete azoké az állatvédőké és szervezeteké, akik menhelyet vagy állatotthont üzemeltetnek és otthont nyújtanak az hontalan négylábúaknak.

A Hódmezővásárhelyi Állatvédők Egyesülete preventív munkával segít a kóbor állatok csökkentésében, különböző ivartalanítási akciókat szervez, és a megszólítja, neveli, valamint oktatja a fiatalokat is. Az ideiglenes befogadói hálózata egy maroknyi csapat, de amit tudnak, ők is megtesznek az árva állatokért. Abban bíznak, hogy hosszú távon a tevékenységük eredményes lesz, és kevesebb kóbor állat lehet az utcákon, a menhelyeken és állatotthonokban.

Az egyesület jelenlegi cicaivartalanítási akciójával kapcsolatosan a szervezet 20/980-20-42-es telefonszámán kaphatnak bővebb felvilágosítást az érdeklődők.

 

Forrás: beküldött hír

Friss műsorok

  • Cím: 20. A felkorbácsolt gyűlöletbeszéd – új politikai korszak?
  • Hossz: 29:42
  • Vendég: Setét Jenő, Polyák Gábor, Juhász Attila, Lendvai Ildikó, Hargitai Miklós

A sorozat utolsó darabja, a 20. adás vázlatosan összefoglalja a gyűlöletbeszéd elterjedtségét, fokozatait, megjelenési formáit a társadalmi párbeszédekben és a médiában – súllyal a magyarországi viszonyok között. Szó esik a gyűlöletbeszéd történelmi gyökereiről-előzményeiről és aktuális hazai, valamint határon túli érvényesüléséről és politikai eszközként történő felhasználásáról. (Minden megszólaló elemzi a legutóbbi magyar választásokban a gyűlöletbeszéd szerepét) A tartalmas és sokszínű záró adás megszólalói: Setét Jenő polgári aktivista, Polyák Gábor és Juhász Attila elemzők, Lendvai Ildikó politikus, Hargitai Miklós újságíró.

Letöltés
  • Cím: 19. A gyűlöletbeszéd és a nők elleni erőszak – összefüggések és okok
  • Hossz: 29:44
  • Vendég: Acsády Judit, Antoni Rita, Vicsek Ferenc

Tágabb helyzetképpel nyit a műsor – különös tekintettel a hazai helyzetre. Acsády Judit az MTA Szociológiai Intézetének főmunkatársa a nők szerepének változásában, mind előbbre kerülésében látja a nőellenes beszéd rasszizmusba is átcsapó gyakori és aktuális fel-felbukkanását.(Említi Madách Imre akadémiai dolgozatát és Vörösmarty Mihály negatív, megkülönböztető megnyilvánulását – nagy költők elmaradott nézetei) Antoni Rita a Nőkért szervezet vezetője az Isztambuli egyezmény jelentőségét hazai viszonyok közötti elemzi, sőt a szexizmus jelenségét is megmagyarázza. Vicsek Ferenc informatív és sokszínű műsora még a nőellenes mozgalmakat is említi és jellemzi.

Letöltés
  • Cím: 18. Gyűlöletbeszéd a közbeszédben
  • Hossz: 29:32
  • Vendég: Garai László, Márky-Zay Péter, Kapperner Zoltán, Görög Mása

– a szakértő Garai László szociálpszichológus külföldi és hazai  megnyilvánulásokról beszél. (Plakátkampány és rongálás, ellenfél és ellenség dichotómiája) A tanulságok egyszerre általánosak és közösségfüggőek. Eltűntetésük illetve visszaszorításuk lehetőségei vagy pl. a spirál elvágása – a lehetséges megoldások. Megszólal és saját politikai ars poeticáját mondja el a hazai politika új csillaga Márky-Zay Péter. Elveinek összefoglalása meggyőző. Kapperner Zoltán filozófus a józan emberi beszéd és kapcsolatok végső győzelmét reméli – a jelenlegi markáns példák ellenére – Görög Mása szerkesztő műsorában.

Letöltés
  • Cím: 17. A gyűlöletbeszéd jelentősége a politikában
  • Hossz: 29:53
  • Vendég: Galgóczi Eszter, Tóth Mónika

A sorozat mai adásának témája a gyűlöletbeszéd jelentősége a politikában és a tudomány megközelítése szerepének, használatának történelmi vagy éppen  aktuális, magyarországi okairól (Pl. plakátkampány). A vendég, Galgóczi Eszter a szakdolgozatát e témáról írta, ebben még egyetemi kísérleteiről is beszámol. A magyar politikatörténet utolsó 30 évéből sokszínű hangdokumentum összeállítást hallunk a műsor elején, majd – egyebek között – az ellenségkép és a “mi” dichotómiájának összetevőit és az eszközeit veszi sorba a vendég – Tóth Mónika szerkesztő tartalmas félórájában.

Letöltés

Comments are closed.