Bebizonyítom, hogy képes vagyok dolgozni - Civil Hírügynökség
vasárnap, augusztus 19, 2018
Civil Hírügynökség

Bebizonyítom, hogy képes vagyok dolgozni

Álommunka egyetlen napra, 16 különböző helyen, 16 fogyatékkal élő embernek. A Salva Vita Alapítvány “Álommunka” programjában volt, aki a SOTE Neurológiai Klinikáján, más a bűnügyi laborban próbálhatta ki magát szakértőként.

Az alapítvány célja, hogy közelebb hozza egymáshoz a munkáltatókat és a fogyatékkal élő munkvaállalókat.

Egy napra Zsófi kutyakiképző, Péter egy Opel-szervízben, Richárd az állatkert Ausztrália házában dolgozik, Móni a Neurológiai Klinikán MRI-diagnosztikát végez, Natasa pedig egy pláza drogériájában szépségtanácsadó. Mindegyikük valamilyen fogyatékossággal él, értelmi sérültek, látássérültek, hallássérültek is vannak közöttük, és április 22-én a Neked munka, nekem álom program keretein belül egyetlen munkanapig elvégezhetik azt a munkát, amire a világon a legjobban vágynak.

A fogyatékkal élők jelentős hányada munkaképes, ám esélyeik a munkaerőpiacon nehézkesebbek, pedig a 25 főnél nagyobb cégek kötelesek megváltozott munkaképességű kollégát alkalmazni. Ha ezt nem teszik, évente egymillió forintos rehabilitációs hozzájárulást kötelesek fizetni az államnak. Ennél olcsóbb (lenne), ha négy-hat órában foglalkoztatnak egy munkaképes sérült embert.
Bár egyre több cég nyit a sérült emberek felé, a program egyik látássérült résztvevője, Szluka Lídia szerint elsősorban a fejekben kell akadálymentesítést végezni, csupán a megfelelő és elegendő információ átadása szükséges a munkaadóknak és munkavállalóknak egyaránt. “Az a fontos, hogy a fejekben mi van, elengedhetetlen a kölcsönös nyitottság és a közös módszerek megtalálása” – mondja. Szluka Lídiának egyébként két diplomája van, két nyelven beszél, és énektanárként dolgozik. “Nem kellene minket segélyezni, ha egyenrangú emberek, adófizető állampolgárok lehetnénk” – fogalmazott.

A megváltozott munkaképességű emberek integrációját, munkahelyi szerepvállalását segítő Salva Vita Alapítvány a szerdai nyílt napon fogyatékos embereket és az ő fogadásukra nyitott munkahelyeket kapcsol össze: a jelentkezők megismerhetik álmaik munkáját, a részt vevő munkáltatók pedig személyes találkozásokon keresztül szerezhetnek tapasztalatot az esélyegyenlőség fontosságáról.

Az alapítvány húsz éve segít a munkaadóknak és a különféle értelmi és testi sérülésekkel élő munkavállalóknak abban, hogy egymásra találjanak, és hogy az egymásra találás zökkenőmentesen menjen. A Neked munka, nekem álom programban 16 sérült ember választhatott álom munkahelyet, közülük öt megváltozott munkaképességű munkavállalót kísértünk el dolgozni az átmeneti munkahelyére.

A teljes cikk itt olvasható.

A a „Neked MUNKA, nekem ÁLOM” napról az RTL klub is beszámolt. A riport itt tekinthető meg.

Forrás1: index.hu
Forrás2: rtl.hu

Friss műsorok

  • Cím: 20. A felkorbácsolt gyűlöletbeszéd – új politikai korszak?
  • Hossz: 29:42
  • Vendég: Setét Jenő, Polyák Gábor, Juhász Attila, Lendvai Ildikó, Hargitai Miklós

A sorozat utolsó darabja, a 20. adás vázlatosan összefoglalja a gyűlöletbeszéd elterjedtségét, fokozatait, megjelenési formáit a társadalmi párbeszédekben és a médiában – súllyal a magyarországi viszonyok között. Szó esik a gyűlöletbeszéd történelmi gyökereiről-előzményeiről és aktuális hazai, valamint határon túli érvényesüléséről és politikai eszközként történő felhasználásáról. (Minden megszólaló elemzi a legutóbbi magyar választásokban a gyűlöletbeszéd szerepét) A tartalmas és sokszínű záró adás megszólalói: Setét Jenő polgári aktivista, Polyák Gábor és Juhász Attila elemzők, Lendvai Ildikó politikus, Hargitai Miklós újságíró.

Letöltés
  • Cím: 19. A gyűlöletbeszéd és a nők elleni erőszak – összefüggések és okok
  • Hossz: 29:44
  • Vendég: Acsády Judit, Antoni Rita, Vicsek Ferenc

Tágabb helyzetképpel nyit a műsor – különös tekintettel a hazai helyzetre. Acsády Judit az MTA Szociológiai Intézetének főmunkatársa a nők szerepének változásában, mind előbbre kerülésében látja a nőellenes beszéd rasszizmusba is átcsapó gyakori és aktuális fel-felbukkanását.(Említi Madách Imre akadémiai dolgozatát és Vörösmarty Mihály negatív, megkülönböztető megnyilvánulását – nagy költők elmaradott nézetei) Antoni Rita a Nőkért szervezet vezetője az Isztambuli egyezmény jelentőségét hazai viszonyok közötti elemzi, sőt a szexizmus jelenségét is megmagyarázza. Vicsek Ferenc informatív és sokszínű műsora még a nőellenes mozgalmakat is említi és jellemzi.

Letöltés
  • Cím: 18. Gyűlöletbeszéd a közbeszédben
  • Hossz: 29:32
  • Vendég: Garai László, Márky-Zay Péter, Kapperner Zoltán, Görög Mása

– a szakértő Garai László szociálpszichológus külföldi és hazai  megnyilvánulásokról beszél. (Plakátkampány és rongálás, ellenfél és ellenség dichotómiája) A tanulságok egyszerre általánosak és közösségfüggőek. Eltűntetésük illetve visszaszorításuk lehetőségei vagy pl. a spirál elvágása – a lehetséges megoldások. Megszólal és saját politikai ars poeticáját mondja el a hazai politika új csillaga Márky-Zay Péter. Elveinek összefoglalása meggyőző. Kapperner Zoltán filozófus a józan emberi beszéd és kapcsolatok végső győzelmét reméli – a jelenlegi markáns példák ellenére – Görög Mása szerkesztő műsorában.

Letöltés
  • Cím: 17. A gyűlöletbeszéd jelentősége a politikában
  • Hossz: 29:53
  • Vendég: Galgóczi Eszter, Tóth Mónika

A sorozat mai adásának témája a gyűlöletbeszéd jelentősége a politikában és a tudomány megközelítése szerepének, használatának történelmi vagy éppen  aktuális, magyarországi okairól (Pl. plakátkampány). A vendég, Galgóczi Eszter a szakdolgozatát e témáról írta, ebben még egyetemi kísérleteiről is beszámol. A magyar politikatörténet utolsó 30 évéből sokszínű hangdokumentum összeállítást hallunk a műsor elején, majd – egyebek között – az ellenségkép és a “mi” dichotómiájának összetevőit és az eszközeit veszi sorba a vendég – Tóth Mónika szerkesztő tartalmas félórájában.

Letöltés

Comments are closed.