hétfő, szeptember 24, 2018
Civil Hírügynökség

Az uniós kormányok veszélyes energetikai utat javasolnak

tuntetBrussz-171219

A Levegő Munkacsoport, a Magyarországi Éghajlatvédelmi Szövetség, a Magyar Szegénységellenes Hálózat és a Magyar Természetvédők Szövetsége a legutóbbi uniós tanácsülés kapcsán felhívja a figyelmet, hogy a kormányoknak a javasoltnál ambiciózusabb éghajlatvédelmi és energetikai vállalásokat kell tenniük 2020 utánra, hiszen csak így óvhatják meg lakosaikat a súlyos következményektől. Ezért az energiahatékonyság és a megújuló energia helyzetbe hozásával kell valódi energiafordulatot elindítaniuk.

Az uniós tagállamok az EU “Tiszta energiát mindenkinek” csomagja három eleméről tárgyaltak: a megújuló energia, az árampiaci modell és az irányítás dokumentumról. Az uniós kormányok továbbra is csak 27%-os megújuló energia uniós részarányt támogattak 2030-ra, ami stagnálást hozna a megújuló energia iparnak, munkahelyvesztést okoz, visszaveti az energiaátmenetet és a párizsi éghajlatvédelmi vállalásokkal is szembemegy.

Az árampiaci modell dokumentumban a kormányok a fosszilis energiának kedvező álláspontot fogadtak el: az ún. kapacitásmechanizmusok keretében közpénzek millióit lehetne új fosszilis erőművek építésébe ölni és a meglevő régi fosszilis erőművek élettartamát akár 2025-ig szóló támogatásokkal kitolni. Az olyan régóta szennyező fosszilis erőművek, mint például a Mátrai Erőmű, továbbra is támogatást kaphatnának egészen 2025-ig.

“Sajnos a magyar kormányzat a megújuló energia elsődleges hozzáférését a hálózathoz a korábbiakkal ellentétben már nem támogatta az ülésen, azonban pozitív, hogy továbbra is ellenzi a kötelező célszám vagy mérföldkövek meghatározását másodlagos agroüzemanyagokra. E célszámok erőltetése ugyanis visszavetné a feltétel nélkül megújuló energiaforrások használatának fejlesztését, összességében növelné a környezetterhelést és az üvegházgáz-kibocsátásokban sem hozna valódi csökkentést” – mondta Botár Alexa, a Magyar Természetvédők Szövetsége éghajlat-energia programvezetője.

„Ha a miniszterek által jóváhagyott dokumentumok változtatás nélkül kerülnek elfogadásra, akkor teljesen hitelét veszti az Európai Uniónak az az állítása, hogy a világon élen jár az éghajlatvédelemben. Ennél is sokkal rosszabb azonban, hogy így hozzájárulna ahhoz, hogy hatalmas területek váljanak lakhatatlanná, aminek következtében kezelhetetlen társadalmi konfliktusok, menekültválságok alakulnának ki” – tette hozzá Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke.

Hazai civil szervezetek korábban már eljuttatták javaslataikat a magyar kormánynak, amelyek lényege a következő:

1. Az árampiaci szabályozás biztosítson méltányos kereteket az állampolgári és közösségi vállalkozásoknak, kezdeményezéseknek. A magyar kormányzat továbbra is támogassa a meglevő és új megújuló energia berendezések elsőbbségi hozzáférését a hálózathoz 2020 után is, telepítésük korlátozása nélkül. A helyi energiaközösségek és megújuló energia termelő-fogyasztók meghatározásáról, szerepükről és felelősségeikről szóló rendelkezések tisztázandók annak érdekében, hogy méltányos keretek között vehessenek részt az energiarendszerben.

2. Az EU 2030-ra szóló megújuló energia célszáma legalább 45% legyen. Legalább ez szükséges a párizsi klímamegállapodással való összhanghoz.

3. Vissza kell hozni a kötelező nemzeti megújuló energia célszámot fenntarthatósági biomassza-kritériumok mellett (biomassza vagy bioüzemanyag rész-célszám nélkül).
A kötelező nemzeti megújuló energia célszámhoz megfelelő szakpolitikai feltételeket szükséges alkotni, amelyek a legtöbb szereplőnek, befektetőknek biztonságos, kiszámítható keretet teremtenek.

4. Fenn kell tartani egy nemzeti szintű megújuló energia támogatási rendszert, szigorú fenntarthatósági biomassza-kritériumok mellett, legalább 25-30 évre, azaz a berendezések élettartamára.

5. A kapacitásmechanizmusok terén kötelezzék a tagállamokat a fenntarthatóbb megoldások előtérbe helyezésére, azzal hogy támogatják a kibocsátási küszöb 350 gCO2/kWh-ra csökkentését és annak mind az új, mind meglévő erőművekre alkalmazását. A kapacitásmechanizmusban részt vevő erőművek teljesítsék az európai levegőminőségi szabványokat, beleértve az Ipari kibocsátások irányelvet (IED) és a legjobb elérhető technológiai referencia dokumentumokat (BREF-eket). Csak a leghatékonyabb berendezések kaphassanak támogatást, minimum hatékonysági küszöbértékeket határozzanak meg.

6. Követeljék meg a bioenergia fenntarthatóságnak megfelelő használatát, töröljék el a kötelező célszámaikat, köztük az agroüzemanyagokét. A farönkök és teljes fák, élelmiszer- és takarmánynövények, kommunális hulladék (együtt)égetéssel való használatát áram- vagy hőtermelésre nem szabad közpénzekkel támogatni.

 

Forrás: beküldött hír

Friss műsorok

  • Cím: 20. A felkorbácsolt gyűlöletbeszéd – új politikai korszak?
  • Hossz: 29:42
  • Vendég: Setét Jenő, Polyák Gábor, Juhász Attila, Lendvai Ildikó, Hargitai Miklós

A sorozat utolsó darabja, a 20. adás vázlatosan összefoglalja a gyűlöletbeszéd elterjedtségét, fokozatait, megjelenési formáit a társadalmi párbeszédekben és a médiában – súllyal a magyarországi viszonyok között. Szó esik a gyűlöletbeszéd történelmi gyökereiről-előzményeiről és aktuális hazai, valamint határon túli érvényesüléséről és politikai eszközként történő felhasználásáról. (Minden megszólaló elemzi a legutóbbi magyar választásokban a gyűlöletbeszéd szerepét) A tartalmas és sokszínű záró adás megszólalói: Setét Jenő polgári aktivista, Polyák Gábor és Juhász Attila elemzők, Lendvai Ildikó politikus, Hargitai Miklós újságíró.

Letöltés
  • Cím: 19. A gyűlöletbeszéd és a nők elleni erőszak – összefüggések és okok
  • Hossz: 29:44
  • Vendég: Acsády Judit, Antoni Rita, Vicsek Ferenc

Tágabb helyzetképpel nyit a műsor – különös tekintettel a hazai helyzetre. Acsády Judit az MTA Szociológiai Intézetének főmunkatársa a nők szerepének változásában, mind előbbre kerülésében látja a nőellenes beszéd rasszizmusba is átcsapó gyakori és aktuális fel-felbukkanását.(Említi Madách Imre akadémiai dolgozatát és Vörösmarty Mihály negatív, megkülönböztető megnyilvánulását – nagy költők elmaradott nézetei) Antoni Rita a Nőkért szervezet vezetője az Isztambuli egyezmény jelentőségét hazai viszonyok közötti elemzi, sőt a szexizmus jelenségét is megmagyarázza. Vicsek Ferenc informatív és sokszínű műsora még a nőellenes mozgalmakat is említi és jellemzi.

Letöltés
  • Cím: 18. Gyűlöletbeszéd a közbeszédben
  • Hossz: 29:32
  • Vendég: Garai László, Márky-Zay Péter, Kapperner Zoltán, Görög Mása

– a szakértő Garai László szociálpszichológus külföldi és hazai  megnyilvánulásokról beszél. (Plakátkampány és rongálás, ellenfél és ellenség dichotómiája) A tanulságok egyszerre általánosak és közösségfüggőek. Eltűntetésük illetve visszaszorításuk lehetőségei vagy pl. a spirál elvágása – a lehetséges megoldások. Megszólal és saját politikai ars poeticáját mondja el a hazai politika új csillaga Márky-Zay Péter. Elveinek összefoglalása meggyőző. Kapperner Zoltán filozófus a józan emberi beszéd és kapcsolatok végső győzelmét reméli – a jelenlegi markáns példák ellenére – Görög Mása szerkesztő műsorában.

Letöltés
  • Cím: 17. A gyűlöletbeszéd jelentősége a politikában
  • Hossz: 29:53
  • Vendég: Galgóczi Eszter, Tóth Mónika

A sorozat mai adásának témája a gyűlöletbeszéd jelentősége a politikában és a tudomány megközelítése szerepének, használatának történelmi vagy éppen  aktuális, magyarországi okairól (Pl. plakátkampány). A vendég, Galgóczi Eszter a szakdolgozatát e témáról írta, ebben még egyetemi kísérleteiről is beszámol. A magyar politikatörténet utolsó 30 évéből sokszínű hangdokumentum összeállítást hallunk a műsor elején, majd – egyebek között – az ellenségkép és a “mi” dichotómiájának összetevőit és az eszközeit veszi sorba a vendég – Tóth Mónika szerkesztő tartalmas félórájában.

Letöltés

Comments are closed.