péntek, július 20, 2018
Civil Hírügynökség

Az MTA Lendület-kutatócsoportok vezetőinek nyilatkozata

lendulet-180621

Az MTA 2009-ben hirdette meg a fiatal kutatóknak kiválósági programját, a Lendületet. A program célja az akadémiai és egyetemi kutatások megújítása kiemelkedő kutatók hazahívásával és a tehetségek itthon tartásával. Eddig összesen 164 Lendület-kutatócsoport alakult, melyek vezetői a hazai alapkutatások élvonalához tartoznak. Többségük aláírta az alább olvasható közleményt.

Az MTA Lendület-kutatócsoportok vezetőinek nyilatkozata a Magyar Kormány MTA finanszírozásának átcsoportosítását magában foglaló költségvetési tervezetéről

Ezúton szeretnénk kifejezni teljes egyetértésünket az MTA Elnökségének az 1994. évi XL. törvény (MTAtv.) módosítási tervével kapcsolatban 2018. június 15-én tett nyilatkozatával. A kormánytervezet szerint az MTA költségvetésének 70%-a és a Lendület-csoportok pénzkeretének egésze az Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz kerülne, amely új koncepciók mentén, eddig tisztázatlan feltételek mellett dönthetne ennek felhasználásáról. A finanszírozás átcsoportosítása és a felügyeleti szerv megváltoztatása rendkívül bizonytalan helyzetbe hozza a csoportjainkat.

A Lendület-csoportok létrehozása 2009-ben indult meg az MTA kiemelt programjaként (http://mta.hu/lendulet). A Lendület program célja az MTA hatékonyságának növelése és szerkezeti megújítása, amit a nemzetközi sikereket elérő fiatal kutatók hazacsábításával, illetve itthon tartásával segít. Az elmúlt tíz évben több mint 150 kutatócsoport alakult, és a csoporttagokat is beleértve mintegy ezer fiatal kutathatott az MTA intézményeiben és magyar egyetemeken kedvező feltételek mellett. A Lendület program sikerességét mutatja a tudományos publikációk kimagasló száma, az elnyert európai támogatások nagy összege és azok az alapkutatásra épülő eredmények, amelyeknek társadalmi és gazdasági hasznosulása is kiemelkedő. Kutatásaink minden tématerületet lefednek az orvosi és mérnöki területektől a társadalmi, gazdasági és kulturális kérdésekig, és ezekből a kutatásokból számos innovatív alkalmazás is született. A Lendület program – az MTA kutatóintézeteinek teljesítményorientált, kiválóságalapú átalakítása mellett – az egyetemi oktatóknak is lehetőséget biztosított kiemelt kutatási tevékenységre és e kutatásoknak az oktatásba történő beépülésére.

A Lendület program szakmai szempontok szerint kiválasztott hazai kutatóknak és egyetemi oktatóknak biztosította azt, hogy itthon boldoguljanak, munkájukkal a hazai tudásalapú társadalmat építsék, és egyben reményt adott minden tudomány iránt érdeklődő magyar fiatalnak, hogy szorgalmas és kiváló munkával itthon is lehet érvényesülni. Az MTA Lendület-kutatócsoportok felügyeleti szervének és finanszírozásának megváltoztatása nemcsak bennünk, csoporttagjainkban és családjainkban ébreszt aggodalmat, hanem a hazai kutatói, egyetemi oktatói társadalom egészében.

A tudományos kutatásban a stabilitás, a hosszú távú tervezhetőség pótolhatatlan érték. Ezért kérjük a döntéshozókat, hogy különös értékként őrizzék meg a Lendület programot, és az maradjon egészében az MTA gondozásában, amely elindítója és kiváló gazdája ennek a stratégiai fontosságú programnak.

A közlemény és az aláírók névsora itt:
https://drive.google.com/file/d/15QjXyu5b88AWNUjyuCP4hHz-V5G4R5dL/view

 

Forrás: beküldött hír

Friss műsorok

  • Cím: 20. A felkorbácsolt gyűlöletbeszéd – új politikai korszak?
  • Hossz: 29:42
  • Vendég: Setét Jenő, Polyák Gábor, Juhász Attila, Lendvai Ildikó, Hargitai Miklós

A sorozat utolsó darabja, a 20. adás vázlatosan összefoglalja a gyűlöletbeszéd elterjedtségét, fokozatait, megjelenési formáit a társadalmi párbeszédekben és a médiában – súllyal a magyarországi viszonyok között. Szó esik a gyűlöletbeszéd történelmi gyökereiről-előzményeiről és aktuális hazai, valamint határon túli érvényesüléséről és politikai eszközként történő felhasználásáról. (Minden megszólaló elemzi a legutóbbi magyar választásokban a gyűlöletbeszéd szerepét) A tartalmas és sokszínű záró adás megszólalói: Setét Jenő polgári aktivista, Polyák Gábor és Juhász Attila elemzők, Lendvai Ildikó politikus, Hargitai Miklós újságíró.

Letöltés
  • Cím: 19. A gyűlöletbeszéd és a nők elleni erőszak – összefüggések és okok
  • Hossz: 29:44
  • Vendég: Acsády Judit, Antoni Rita, Vicsek Ferenc

Tágabb helyzetképpel nyit a műsor – különös tekintettel a hazai helyzetre. Acsády Judit az MTA Szociológiai Intézetének főmunkatársa a nők szerepének változásában, mind előbbre kerülésében látja a nőellenes beszéd rasszizmusba is átcsapó gyakori és aktuális fel-felbukkanását.(Említi Madách Imre akadémiai dolgozatát és Vörösmarty Mihály negatív, megkülönböztető megnyilvánulását – nagy költők elmaradott nézetei) Antoni Rita a Nőkért szervezet vezetője az Isztambuli egyezmény jelentőségét hazai viszonyok közötti elemzi, sőt a szexizmus jelenségét is megmagyarázza. Vicsek Ferenc informatív és sokszínű műsora még a nőellenes mozgalmakat is említi és jellemzi.

Letöltés
  • Cím: 18. Gyűlöletbeszéd a közbeszédben
  • Hossz: 29:32
  • Vendég: Garai László, Márky-Zay Péter, Kapperner Zoltán, Görög Mása

– a szakértő Garai László szociálpszichológus külföldi és hazai  megnyilvánulásokról beszél. (Plakátkampány és rongálás, ellenfél és ellenség dichotómiája) A tanulságok egyszerre általánosak és közösségfüggőek. Eltűntetésük illetve visszaszorításuk lehetőségei vagy pl. a spirál elvágása – a lehetséges megoldások. Megszólal és saját politikai ars poeticáját mondja el a hazai politika új csillaga Márky-Zay Péter. Elveinek összefoglalása meggyőző. Kapperner Zoltán filozófus a józan emberi beszéd és kapcsolatok végső győzelmét reméli – a jelenlegi markáns példák ellenére – Görög Mása szerkesztő műsorában.

Letöltés
  • Cím: 17. A gyűlöletbeszéd jelentősége a politikában
  • Hossz: 29:53
  • Vendég: Galgóczi Eszter, Tóth Mónika

A sorozat mai adásának témája a gyűlöletbeszéd jelentősége a politikában és a tudomány megközelítése szerepének, használatának történelmi vagy éppen  aktuális, magyarországi okairól (Pl. plakátkampány). A vendég, Galgóczi Eszter a szakdolgozatát e témáról írta, ebben még egyetemi kísérleteiről is beszámol. A magyar politikatörténet utolsó 30 évéből sokszínű hangdokumentum összeállítást hallunk a műsor elején, majd – egyebek között – az ellenségkép és a “mi” dichotómiájának összetevőit és az eszközeit veszi sorba a vendég – Tóth Mónika szerkesztő tartalmas félórájában.

Letöltés

Comments are closed.