szerda, szeptember 26, 2018
Civil Hírügynökség

Az Európa Tanács történelmi transz határozatot fogadott el

Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése (PACE) megvitatott és meghatározó többséggel elfogadott egy határozatot, amely a transznemű embereket terhelő, diszkriminatív törvényi korlátozások hatályon kívül helyezését célozza Európában.




A határozatot az előterjesztésnek megfelelően elfogadták, így jelenleg ez a nyilatkozat a legfontosabb és legszélesebb körű dokumentum, mely transznemű személyek jogainak támogatása érdekében európai szinten valaha készült.
A határozat a legátfogóbb felhívás, amit transznemű személyek jogaiért küzdő nemzetközi szervezet ezidáig kiadott, célja a jelenleg a régió több országában jelenlevő diszkriminatív korlátozások megszüntetése és a tagállamok megkérése, hogy hosszú távú pozitív intézkedések elfogadásával védjék a transznemű személyek jogait.
Röviden a határozat felszólítja a tagállamokat, hogy

  • Transz-inkluzív antidiszkriminációs és gyűlölet-bűncselekményeket visszaszorító jogszabályokat és intézkedéseket alkossanak
  • Gyors, átlátható és elérhető eljárást alkalmazzanak a különböző nemek elismerésére, mely az önmeghatározáson alapul további korlátozások nélkül(mint pl. az életkor).
  • Biztosítsák azt, hogy gyermekek esetében a gyermek érdeke legyen az elsődleges szempont.
  • Szüntessék meg a sterilizásciós és egyéb egészségügyi követelményeket, mint például a mentális betegség diagnózis és a válás megkövetelése a nem jogi elismerése során.
  • Fontolják meg, hogy a személyazonosító dokumentumokon be lehessen jelölni harmadik nemet azoknak, akik ezt szeretnék.
  • Tegyék elérhetővé a transz-specifikus egészségügyi ellátásokat és biztosítsák, hogy a transz embereket ne bélyegezzék mentális betegnek a nemzeti és a nemzetközi osztályozásokban
  • Legyenek proaktívak amikor információterjesztésről, ismeretterjesztésről és képzésről van szó, különösen szakmai csoportok esetében.

2013 óta az Európa Tanács Egyenlőség és Megkülönböztetés-mentességgel foglalkozó Bizottsága (Committee on Equality and Non-Discrimination) többször is tartott meghallgatást a transz emberek helyzetével kapcsolatban. A Transgender Europe (TGEU – európai transz ernyőszervezet) végig követte ezt a folyamatot és örül annak, hogy részt vehetett a munkában. A TGEU tegnap kísérő rendezvényeket is szervezett a parlamenti vita előtt. Nagyon fontos volt az az esemény amelyen ukrán, törötk, francia, litván és ír aktivisták beszéltek a transz emberek európai valóságáról. Arra bíztatták a képviselőket, hogy támogassák a határozatot ami fontos lépés a transz emberek életminőségénak javításáért folytatott munkában.

Az említett intézkedések sürgősek, mivel Európában a legtöbb transznemű ember számára lehetetlen, vagy nagyon nehéz és olykor megalázó procedúra olyan útlevelet szerezni, amelyen a helyes nevük és nemük szerepel. Európában jelenleg 33 országban lehetetlen a transz személyeknek nemüket elismertetni anélkül, hogy sterilizáción, váláson és/vagy elmeorvosi vizsgálaton kellene átesniük. A munkanélküliség és a transzfób erőszak olyan problémák, melyek sok transznemű embert érintenek Európában.

Kapcsolódó linkek:
Az elfogadott határozat teljes szövege
A vitáról készült videó
Interjú Deborah Schembrivel
Helena Dali, Málta Szociális és családügyi miniszterének állásfoglalása
Petra De Sutter beszéde

Forrás: transvanilla.hu

Friss műsorok

  • Cím: 20. A felkorbácsolt gyűlöletbeszéd – új politikai korszak?
  • Hossz: 29:42
  • Vendég: Setét Jenő, Polyák Gábor, Juhász Attila, Lendvai Ildikó, Hargitai Miklós

A sorozat utolsó darabja, a 20. adás vázlatosan összefoglalja a gyűlöletbeszéd elterjedtségét, fokozatait, megjelenési formáit a társadalmi párbeszédekben és a médiában – súllyal a magyarországi viszonyok között. Szó esik a gyűlöletbeszéd történelmi gyökereiről-előzményeiről és aktuális hazai, valamint határon túli érvényesüléséről és politikai eszközként történő felhasználásáról. (Minden megszólaló elemzi a legutóbbi magyar választásokban a gyűlöletbeszéd szerepét) A tartalmas és sokszínű záró adás megszólalói: Setét Jenő polgári aktivista, Polyák Gábor és Juhász Attila elemzők, Lendvai Ildikó politikus, Hargitai Miklós újságíró.

Letöltés
  • Cím: 19. A gyűlöletbeszéd és a nők elleni erőszak – összefüggések és okok
  • Hossz: 29:44
  • Vendég: Acsády Judit, Antoni Rita, Vicsek Ferenc

Tágabb helyzetképpel nyit a műsor – különös tekintettel a hazai helyzetre. Acsády Judit az MTA Szociológiai Intézetének főmunkatársa a nők szerepének változásában, mind előbbre kerülésében látja a nőellenes beszéd rasszizmusba is átcsapó gyakori és aktuális fel-felbukkanását.(Említi Madách Imre akadémiai dolgozatát és Vörösmarty Mihály negatív, megkülönböztető megnyilvánulását – nagy költők elmaradott nézetei) Antoni Rita a Nőkért szervezet vezetője az Isztambuli egyezmény jelentőségét hazai viszonyok közötti elemzi, sőt a szexizmus jelenségét is megmagyarázza. Vicsek Ferenc informatív és sokszínű műsora még a nőellenes mozgalmakat is említi és jellemzi.

Letöltés
  • Cím: 18. Gyűlöletbeszéd a közbeszédben
  • Hossz: 29:32
  • Vendég: Garai László, Márky-Zay Péter, Kapperner Zoltán, Görög Mása

– a szakértő Garai László szociálpszichológus külföldi és hazai  megnyilvánulásokról beszél. (Plakátkampány és rongálás, ellenfél és ellenség dichotómiája) A tanulságok egyszerre általánosak és közösségfüggőek. Eltűntetésük illetve visszaszorításuk lehetőségei vagy pl. a spirál elvágása – a lehetséges megoldások. Megszólal és saját politikai ars poeticáját mondja el a hazai politika új csillaga Márky-Zay Péter. Elveinek összefoglalása meggyőző. Kapperner Zoltán filozófus a józan emberi beszéd és kapcsolatok végső győzelmét reméli – a jelenlegi markáns példák ellenére – Görög Mása szerkesztő műsorában.

Letöltés
  • Cím: 17. A gyűlöletbeszéd jelentősége a politikában
  • Hossz: 29:53
  • Vendég: Galgóczi Eszter, Tóth Mónika

A sorozat mai adásának témája a gyűlöletbeszéd jelentősége a politikában és a tudomány megközelítése szerepének, használatának történelmi vagy éppen  aktuális, magyarországi okairól (Pl. plakátkampány). A vendég, Galgóczi Eszter a szakdolgozatát e témáról írta, ebben még egyetemi kísérleteiről is beszámol. A magyar politikatörténet utolsó 30 évéből sokszínű hangdokumentum összeállítást hallunk a műsor elején, majd – egyebek között – az ellenségkép és a “mi” dichotómiájának összetevőit és az eszközeit veszi sorba a vendég – Tóth Mónika szerkesztő tartalmas félórájában.

Letöltés

Comments are closed.