csütörtök, július 19, 2018
Civil Hírügynökség

Az érdi gyümölcs-génbank védelmében

meggy-170703

A biológiai sokféleség Alaptörvényben előírt védelme érdekében a jövő nemzedékek szószólója kéri a NAIK Gyümölcstermesztési Kutatóintézet Érdi Kutató Állomása megőrzését jelenlegi telephelyén, az érdi Elvira-majorban. A Modern Városok Program fejlesztéseivel, egy ipari park létesítésének elképzelésével összefüggésben felmerült az állomás elköltöztetése, ami a tevékenység jóvátehetetlen sérülése nélkül nem lehetséges.

A Kormány a földművelésügyi miniszternek azt a feladatot adta, hogy a Modern Városok Program keretében Érdre tervezett ipari park megvalósítását akadályozó körülmények áttekintésekor a nemzeti fejlesztési miniszter bevonásával vizsgálja, más ingatlanon folytatható-e az Elvira-majorban jelenleg végzett tevékenység.

A Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ érdi kutatóintézetnél és jogelődeinél több mint 60 éve folyik gyümölcsfa-nemesítés. Az Érd-Elvira major kísérleti telepen találhatók a nemesítési és fajtafenntartást szolgáló ültetvények, a gyümölcs génbank, a vírusmentes nemes- és alanyfajta törzsültetvények. Ugyanitt, a géndiverzitást szolgáló gyümölcs génbankban 2200 tételt őriznek és értékelnek, szoros együttműködésben a Növénygenetikai Erőforrások Nemzetközi Intézetével.

Az Alaptörvényben kiemelt oltalomban részesített biológiai sokféleség védelme érdekében eljárva Bándi Gyula, a jövő nemzedékek szószólója felhívja a döntéshozók figyelmét az üggyel összefüggő alkotmányos és szakmai szempontokra, kérve őket azok alapos mérlegelésére és figyelembevételére. A Földművelésügyi Minisztérium által a közelmúltban kidolgozott és társadalmi vitára bocsátott génmegőrzési stratégia szerint a Kormány számára kiemelt feladat a Kárpát-medencében elérhető genetikai erőforrások felkutatása, begyűjtése, megőrzése és hasznosítása. A stratégia a jelentős növényi génbanki gyűjteménnyel rendelkező intézmények között, a növényi genetikai erőforrások megőrzésében kiemelkedő jelentőségűként nevesíti a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ keretein belül működő intézeteket. Az érdi Elvira-majorban működő kutató állomás ezek közé tartozik.

Mezőszentgyörgyi Dávid, az agrártárca kiemelt génmegőrzési feladatokért felelős miniszteri biztosa szerint a növény-genetikai erőforrásaink megőrzése, bővítése és felhasználásának fejlesztése biztosítja a biológiai sokféleség, valamint az agrártermelés hosszú távú fenntarthatóságát. Magyarország számára a mező- és élelmiszergazdaság stratégiai ágazat, a nemzetgazdaság egyik meghatározó kitörési pontja.

Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár a társadalmi egyeztetés során hangsúlyozta, hogy a stratégia célja az állami génbanki rendszer megerősítése, valamint az állami szerepvállalás erősítése a genetikai erőforrások megőrzésében.

A gyümölcs-génbank e stratégia értelmében előirányzott megőrzése és fejlesztése a növények természetéből adódóan csak a jelenlegi telephelyen lehetséges, megvalósíthatatlan például a termőre fordult gyümölcsfák tömeges átültetése. A jövő nemzedékek országgyűlési biztosa már 2010 márciusában felhívta a döntéshozók figyelmét annak fontosságára, hogy az érdi génbankot a jelenlegi helyszínen őrizzék meg. Bándi Gyula most megerősíti ezt, és a Kormány, valamint Érd Megyei Jogú Város illetékes döntéshozóit arra kéri, hogy alkotmányos kötelezettségüknek megfelelően biztosítsák a gyümölcs-génbank további zavartalan működését az Elvira-majorban.

 

Forrás: Alapvető Jogok Biztosának Hivatala

Friss műsorok

  • Cím: 20. A felkorbácsolt gyűlöletbeszéd – új politikai korszak?
  • Hossz: 29:42
  • Vendég: Setét Jenő, Polyák Gábor, Juhász Attila, Lendvai Ildikó, Hargitai Miklós

A sorozat utolsó darabja, a 20. adás vázlatosan összefoglalja a gyűlöletbeszéd elterjedtségét, fokozatait, megjelenési formáit a társadalmi párbeszédekben és a médiában – súllyal a magyarországi viszonyok között. Szó esik a gyűlöletbeszéd történelmi gyökereiről-előzményeiről és aktuális hazai, valamint határon túli érvényesüléséről és politikai eszközként történő felhasználásáról. (Minden megszólaló elemzi a legutóbbi magyar választásokban a gyűlöletbeszéd szerepét) A tartalmas és sokszínű záró adás megszólalói: Setét Jenő polgári aktivista, Polyák Gábor és Juhász Attila elemzők, Lendvai Ildikó politikus, Hargitai Miklós újságíró.

Letöltés
  • Cím: 19. A gyűlöletbeszéd és a nők elleni erőszak – összefüggések és okok
  • Hossz: 29:44
  • Vendég: Acsády Judit, Antoni Rita, Vicsek Ferenc

Tágabb helyzetképpel nyit a műsor – különös tekintettel a hazai helyzetre. Acsády Judit az MTA Szociológiai Intézetének főmunkatársa a nők szerepének változásában, mind előbbre kerülésében látja a nőellenes beszéd rasszizmusba is átcsapó gyakori és aktuális fel-felbukkanását.(Említi Madách Imre akadémiai dolgozatát és Vörösmarty Mihály negatív, megkülönböztető megnyilvánulását – nagy költők elmaradott nézetei) Antoni Rita a Nőkért szervezet vezetője az Isztambuli egyezmény jelentőségét hazai viszonyok közötti elemzi, sőt a szexizmus jelenségét is megmagyarázza. Vicsek Ferenc informatív és sokszínű műsora még a nőellenes mozgalmakat is említi és jellemzi.

Letöltés
  • Cím: 18. Gyűlöletbeszéd a közbeszédben
  • Hossz: 29:32
  • Vendég: Garai László, Márky-Zay Péter, Kapperner Zoltán, Görög Mása

– a szakértő Garai László szociálpszichológus külföldi és hazai  megnyilvánulásokról beszél. (Plakátkampány és rongálás, ellenfél és ellenség dichotómiája) A tanulságok egyszerre általánosak és közösségfüggőek. Eltűntetésük illetve visszaszorításuk lehetőségei vagy pl. a spirál elvágása – a lehetséges megoldások. Megszólal és saját politikai ars poeticáját mondja el a hazai politika új csillaga Márky-Zay Péter. Elveinek összefoglalása meggyőző. Kapperner Zoltán filozófus a józan emberi beszéd és kapcsolatok végső győzelmét reméli – a jelenlegi markáns példák ellenére – Görög Mása szerkesztő műsorában.

Letöltés
  • Cím: 17. A gyűlöletbeszéd jelentősége a politikában
  • Hossz: 29:53
  • Vendég: Galgóczi Eszter, Tóth Mónika

A sorozat mai adásának témája a gyűlöletbeszéd jelentősége a politikában és a tudomány megközelítése szerepének, használatának történelmi vagy éppen  aktuális, magyarországi okairól (Pl. plakátkampány). A vendég, Galgóczi Eszter a szakdolgozatát e témáról írta, ebben még egyetemi kísérleteiről is beszámol. A magyar politikatörténet utolsó 30 évéből sokszínű hangdokumentum összeállítást hallunk a műsor elején, majd – egyebek között – az ellenségkép és a “mi” dichotómiájának összetevőit és az eszközeit veszi sorba a vendég – Tóth Mónika szerkesztő tartalmas félórájában.

Letöltés

Comments are closed.