hétfő, október 15, 2018
Civil Hírügynökség

Az alapvető jogok biztosa a lelki egészség világnapjáról

alapvetoJogokBiztosa-160407

1992 óta minden évben október 10-én ünnepeljük a közegészségügy sajátos részterületének, a lelki egészségvédelemnek a napját. Az állampolgárok testi-lelki jóléte, azaz a mentálhigiéné fogalmának kialakulása az 1900-as évek elejére tehető Nyugat-Európában és Észak-Amerikában.

E fogalmon napjainkban nem a betegség hiányát értjük és nem is a pszichiátriai és pszichoterápiás gondozás egy speciális módszerét, hanem a mentális és szociális jólétet, a mindennapi élethez és a sikeres életvezetéshez szükséges általános egészségi állapotot, az egyének és közösségek fizikai és lelki teherbíró képességét és az ehhez szükséges készségek fejlesztését.

A lelki egészségvédelem tehát az egész társadalomra hatással van, gondozást és megelőzést egyaránt biztosító intézményrendszere ma Magyarországon az Egészségfejlesztési Irodák hálózatán keresztül érhető el, ami különösen a kistelepülésen élők szociális és egészségügyi problémáinak feltérképezésében bizonyulhat úttörő jelentőségűnek.
Magyarországon több szociológiai kutatás is kimutatta, hogy a nehéz élethelyzetben élő társadalmi csoportok tagjainak testi-lelki egészségi állapota elmarad a jobb körülmények között élőkétől, ami különösen a rossz érdekérvényesítő képességük miatt hátrányos helyzetben levő, sérülékeny és kiszolgáltatott csoportok esetében jelent súlyos problémát.

Az alapvető jogok biztosa a tevékenységének kereteit meghatározó törvény betűjének és szellemiségének megfelelően megkülönböztetett figyelmet fordít a különösen veszélyeztetett csoportok jogainak védelmére.
Székely László alapjogi biztos – miként hivatali elődei is – a hazai pszichiátriai ellátást vizsgáló jelentéseiben hangsúlyozta, hogy a beteg, egészségügyi ellátásra szoruló személyek e helyzetüknél fogva eleve kiszolgáltatott, nem egy esetben alárendelt helyzetben vannak az egészségügyi intézményekkel szemben, így a jogaik különösen sérülékenyek.
Mindebből következően az államtól nemcsak az egészségügyi intézményrendszer fenntartása és működtetése várható el; alkotmányos kötelezettsége kiterjed az egészségügyi ellátásra szoruló személyek alapvető jogainak védelmére is. Az ombudsman több alkalommal is felhívta a figyelmet, hogy ezek az állampolgárok állapotukból fakadóan kevésbé tudnak önállóan élni a jogaikkal, ezért indokolt, hogy esetükben támogatással érvényesüljön az egyenlő esélyű hozzáférés elve az egészségügyi szolgáltatások megszervezése, így a lelki egészség megőrzését célzó terápiás lehetőségek rendszerének kialakítása során is.

 

Forrás: Alapvető Jogok Biztosának Hivatala

Friss műsorok

  • Cím: 20. A felkorbácsolt gyűlöletbeszéd – új politikai korszak?
  • Hossz: 29:42
  • Vendég: Setét Jenő, Polyák Gábor, Juhász Attila, Lendvai Ildikó, Hargitai Miklós

A sorozat utolsó darabja, a 20. adás vázlatosan összefoglalja a gyűlöletbeszéd elterjedtségét, fokozatait, megjelenési formáit a társadalmi párbeszédekben és a médiában – súllyal a magyarországi viszonyok között. Szó esik a gyűlöletbeszéd történelmi gyökereiről-előzményeiről és aktuális hazai, valamint határon túli érvényesüléséről és politikai eszközként történő felhasználásáról. (Minden megszólaló elemzi a legutóbbi magyar választásokban a gyűlöletbeszéd szerepét) A tartalmas és sokszínű záró adás megszólalói: Setét Jenő polgári aktivista, Polyák Gábor és Juhász Attila elemzők, Lendvai Ildikó politikus, Hargitai Miklós újságíró.

Letöltés
  • Cím: 19. A gyűlöletbeszéd és a nők elleni erőszak – összefüggések és okok
  • Hossz: 29:44
  • Vendég: Acsády Judit, Antoni Rita, Vicsek Ferenc

Tágabb helyzetképpel nyit a műsor – különös tekintettel a hazai helyzetre. Acsády Judit az MTA Szociológiai Intézetének főmunkatársa a nők szerepének változásában, mind előbbre kerülésében látja a nőellenes beszéd rasszizmusba is átcsapó gyakori és aktuális fel-felbukkanását.(Említi Madách Imre akadémiai dolgozatát és Vörösmarty Mihály negatív, megkülönböztető megnyilvánulását – nagy költők elmaradott nézetei) Antoni Rita a Nőkért szervezet vezetője az Isztambuli egyezmény jelentőségét hazai viszonyok közötti elemzi, sőt a szexizmus jelenségét is megmagyarázza. Vicsek Ferenc informatív és sokszínű műsora még a nőellenes mozgalmakat is említi és jellemzi.

Letöltés
  • Cím: 18. Gyűlöletbeszéd a közbeszédben
  • Hossz: 29:32
  • Vendég: Garai László, Márky-Zay Péter, Kapperner Zoltán, Görög Mása

– a szakértő Garai László szociálpszichológus külföldi és hazai  megnyilvánulásokról beszél. (Plakátkampány és rongálás, ellenfél és ellenség dichotómiája) A tanulságok egyszerre általánosak és közösségfüggőek. Eltűntetésük illetve visszaszorításuk lehetőségei vagy pl. a spirál elvágása – a lehetséges megoldások. Megszólal és saját politikai ars poeticáját mondja el a hazai politika új csillaga Márky-Zay Péter. Elveinek összefoglalása meggyőző. Kapperner Zoltán filozófus a józan emberi beszéd és kapcsolatok végső győzelmét reméli – a jelenlegi markáns példák ellenére – Görög Mása szerkesztő műsorában.

Letöltés
  • Cím: 17. A gyűlöletbeszéd jelentősége a politikában
  • Hossz: 29:53
  • Vendég: Galgóczi Eszter, Tóth Mónika

A sorozat mai adásának témája a gyűlöletbeszéd jelentősége a politikában és a tudomány megközelítése szerepének, használatának történelmi vagy éppen  aktuális, magyarországi okairól (Pl. plakátkampány). A vendég, Galgóczi Eszter a szakdolgozatát e témáról írta, ebben még egyetemi kísérleteiről is beszámol. A magyar politikatörténet utolsó 30 évéből sokszínű hangdokumentum összeállítást hallunk a műsor elején, majd – egyebek között – az ellenségkép és a “mi” dichotómiájának összetevőit és az eszközeit veszi sorba a vendég – Tóth Mónika szerkesztő tartalmas félórájában.

Letöltés

Comments are closed.