kedd, október 23, 2018
Civil Hírügynökség

Apák az apaságukról

apaGyermekevel-180829

Az apák fele szeretne Apák napját az óvodában, iskolában. Minden második apa szívesen otthon maradna a kisgyerekkel, de sokszor épp az anyagi okok miatt nem tehetik azt meg. Van ugyanakkor egy jelentős tömeg, aki szerint a gyereknek az anyja mellett a helye az első években. Az SOS Gyermekfalvak apákat kérdezett meg apaságukról.

Az SOS Gyermekfalvak online felmérésében 1000 apát kérdezett meg, akik 0-18 éves korú gyereket nevelnek országszerte. Az SOS arra volt kíváncsi, mennyire elégedettek az apák a gyerekükkel töltött idővel, milyen gyerekneveléssel kapcsolatos feladatokban vesznek leginkább részt.

Minden második férfi úgy gondolja, hogy megfelelően kiveszi részét otthon a háztartásbeli feladatokból, 46 százalék azonban úgy érzi, nem tölt elég időt a gyerekével.

A válaszadók 14 százaléka volt valamilyen gyermekgondozási támogatáson otthon a gyerekkel (TGYÁS-on, GYED-en vagy GYES-en), ugyanakkor szívük szerint ennél jóval többen töltenének hosszabb időt a gyerekkel: minden második apa szívesen maradna otthon a kicsivel.

Azok közül, akik nem mennének valamilyen gyermekgondozási segélyre, a leginkább visszatartó ok, hogy túl nagy anyagi megterhelést jelentene a családnak az apa fizetésének kiesése, illetve a férfi úgy érzi, munkája miatt nem engedheti meg magának. A megkérdezett apák 31 százaléka viszont azért nem maradna otthon a gyerekkel, mert úgy gondolja, egy gyereknek az anyja mellett a helye az első években.

Saját bevallásuk szerint a háztartásbeli feladatok közül legtöbben a bevásárlást végzik a legszívesebben (85%), ezt követi a főzés és a rendrakás (60%), de a mosogatást és a takarítást is minden második apa szívesen végzi.

A gyerekkel kapcsolatos teendők közül leginkább a fürdetést (87%), valamint a kisgyerekkel való sétálást (81%) szeretik az apák, de sok férfinak az altatás (75%) és a pelenkázás is (66%) kedvelt tevékenység. A gyerekkel való sportolást az apák 61%-a szereti, az öltöztetésben pedig 58%-uk vesz részt szívesen.

Az SOS kíváncsi volt arra is, mennyire számít a férfiaknak a születendő gyerek neme. A megkérdezettek 52 százalékának mindegy volt, hogy fia vagy lánya születik, 28 százalék szeretett volna egyértelműen fiút, 19 százalék pedig lányt.

És mi az a természetből adódó női feladat, amit ha tehetnék, a férfiak is átvállalnának? Az SOS néhány viccesebb kérdést is feltett a férfiaknak ezzel kapcsolatosan.

Az apák 28 százaléka a várandóság átvállalásával tehermentesítené az anyákat, ha lehetne, 23 százalék a szoptatást, 20 százalék a szülést is bevállalná. A megkérdezettek fele nyilatkozott úgy, hogy sem a várandóságból, sem a szülésből, sem a szoptatásból nem szeretne részt vállalni.

Nemcsak a szülés körüli teendők osztják meg az apákat, de az apaság megünneplése is. Az apák fele szeretné, ha az Apák napját is ünnepelnék az óvodában, iskolában, nemcsak az Anyák napját.

Az apák meghatározó szerepét a családban mutatja az is, hogy a megkérdezett férfiak 62 százaléka a saját apját tartotta a férfi mintának, akire gyerekként felnézett. A nagyapák is fontosak ugyanakkor a fiúgyerekek életében, az apák 32 százalékánál ők is hozzájárultak a követendő férfi mintához a kisfiúk szemében, a megkérdezettek 5 százalékánál pedig a tanárok is betöltötték ezt a funkciót. A válaszadók 17 százaléka vallotta, hogy megfelelő férfi minta nélkül nőtt fel.

“Azt tapasztaljuk, hogy az elmúlt évtizedben változott az apák szerepe a családban a gyermekvédelemben is. Az SOS Gyermekfalvakban is egyre többször jelentkezik pár nevelőszülőnek, ahol az apa is aktívan szerepet vállal a nevelőszülői család életében. Az is előfordul, hogy a férfi válik hivatalosan nevelőszülővé és marad otthon a gyerekekkel. A nevelőszülőség még mindig női szakmaként él az emberek fejében, pedig férfiak is lehetnek nevelőszülők, ahogy az sem kizáró ok, ha valaki egyedülálló” – mondta Romet-Balla Ágnes, az SOS Gyermekfalvak adománygyűjtési és kommunikációs igazgatója.

Az SOS Gyermekfalvak 134 országban van jelen, Magyarországon Kecskeméten, Orosházán és Kőszegen működnek gyermekfaluk. A főként adományokból működő közhasznú alapítványnál 80 nevelőszülő gondoskodik 400 gyermekről. Az SOS folyamatosan várja nevelőszülők jelentkezését, férfiakét és nőkét, házaspárokét és egyedülállókét egyaránt.

 

Forrás: SOS-Gyermekfalu Magyarországi Alapítványa

Friss műsorok

  • Cím: 20. A felkorbácsolt gyűlöletbeszéd – új politikai korszak?
  • Hossz: 29:42
  • Vendég: Setét Jenő, Polyák Gábor, Juhász Attila, Lendvai Ildikó, Hargitai Miklós

A sorozat utolsó darabja, a 20. adás vázlatosan összefoglalja a gyűlöletbeszéd elterjedtségét, fokozatait, megjelenési formáit a társadalmi párbeszédekben és a médiában – súllyal a magyarországi viszonyok között. Szó esik a gyűlöletbeszéd történelmi gyökereiről-előzményeiről és aktuális hazai, valamint határon túli érvényesüléséről és politikai eszközként történő felhasználásáról. (Minden megszólaló elemzi a legutóbbi magyar választásokban a gyűlöletbeszéd szerepét) A tartalmas és sokszínű záró adás megszólalói: Setét Jenő polgári aktivista, Polyák Gábor és Juhász Attila elemzők, Lendvai Ildikó politikus, Hargitai Miklós újságíró.

Letöltés
  • Cím: 19. A gyűlöletbeszéd és a nők elleni erőszak – összefüggések és okok
  • Hossz: 29:44
  • Vendég: Acsády Judit, Antoni Rita, Vicsek Ferenc

Tágabb helyzetképpel nyit a műsor – különös tekintettel a hazai helyzetre. Acsády Judit az MTA Szociológiai Intézetének főmunkatársa a nők szerepének változásában, mind előbbre kerülésében látja a nőellenes beszéd rasszizmusba is átcsapó gyakori és aktuális fel-felbukkanását.(Említi Madách Imre akadémiai dolgozatát és Vörösmarty Mihály negatív, megkülönböztető megnyilvánulását – nagy költők elmaradott nézetei) Antoni Rita a Nőkért szervezet vezetője az Isztambuli egyezmény jelentőségét hazai viszonyok közötti elemzi, sőt a szexizmus jelenségét is megmagyarázza. Vicsek Ferenc informatív és sokszínű műsora még a nőellenes mozgalmakat is említi és jellemzi.

Letöltés
  • Cím: 18. Gyűlöletbeszéd a közbeszédben
  • Hossz: 29:32
  • Vendég: Garai László, Márky-Zay Péter, Kapperner Zoltán, Görög Mása

– a szakértő Garai László szociálpszichológus külföldi és hazai  megnyilvánulásokról beszél. (Plakátkampány és rongálás, ellenfél és ellenség dichotómiája) A tanulságok egyszerre általánosak és közösségfüggőek. Eltűntetésük illetve visszaszorításuk lehetőségei vagy pl. a spirál elvágása – a lehetséges megoldások. Megszólal és saját politikai ars poeticáját mondja el a hazai politika új csillaga Márky-Zay Péter. Elveinek összefoglalása meggyőző. Kapperner Zoltán filozófus a józan emberi beszéd és kapcsolatok végső győzelmét reméli – a jelenlegi markáns példák ellenére – Görög Mása szerkesztő műsorában.

Letöltés
  • Cím: 17. A gyűlöletbeszéd jelentősége a politikában
  • Hossz: 29:53
  • Vendég: Galgóczi Eszter, Tóth Mónika

A sorozat mai adásának témája a gyűlöletbeszéd jelentősége a politikában és a tudomány megközelítése szerepének, használatának történelmi vagy éppen  aktuális, magyarországi okairól (Pl. plakátkampány). A vendég, Galgóczi Eszter a szakdolgozatát e témáról írta, ebben még egyetemi kísérleteiről is beszámol. A magyar politikatörténet utolsó 30 évéből sokszínű hangdokumentum összeállítást hallunk a műsor elején, majd – egyebek között – az ellenségkép és a “mi” dichotómiájának összetevőit és az eszközeit veszi sorba a vendég – Tóth Mónika szerkesztő tartalmas félórájában.

Letöltés

Comments are closed.