kedd, október 16, 2018
Civil Hírügynökség

Állásfoglalás a településkép védelméről

alapvetoJogokHiv-151218

A jövő nemzedékek szószólója ajánlásokat fogalmazott meg a településképi arculat védelmére 2017 őszéig megalkotandó önkormányzati szabályozásról, kiemelve a szükséges anyagi források és szakmai támogatás szükségességét, a társadalmi részvétel és nyilvánosság fontosságát, a térségi összefogás célszerűségét főként kistelepülések esetében, valamint a zöldfelületek védelmének alkotmányos jelentőségét.

Az átgondolt és hatékony településképi szabályozás kialakítása érdekében Bándi Gyula kéri a rendeletek elkészítésére előírt határidő meghosszabbítását, és a helyi örökség folyamatos védelme érdekében átmeneti rendelkezéseket javasol.

A településrendezés hosszú távra, esetenként visszavonhatatlanul meghatározza életkörülményeinket, befolyásolja épített és természetes környezetünket. Feladata, hogy hozzájáruljon a nemzet kulturális öröksége, ezen belül az épített környezet megóvásához, a jövő nemzedékek számára garantálja az ahhoz való egyenlő hozzáférés lehetőségét. A fenntartható településtervezésben, az ökológiai folyosók, illetve az ökoszisztéma-szolgáltatások tekintetében kiemelt fontosságú a települési zöldfelületekre vonatkozó helyi rendelkezések megalkotása is.

Az új építésügyi ágazati szabályozás a települési arculat védelmét az önkormányzatokra bízza, melyeknek hatályos településfejlesztési és -rendezési eszközeik rendszerébe illeszkedően, egy előzőleg elkészítendő településképi arculati kézikönyv alapján 2017 októberéig, a feladathoz mérten igen rövid idő alatt kell elkészíteniük saját településképi követelményeiket. A településképi arculati kézikönyvek és az ezen alapuló önkormányzati rendeletek megalkotása alapos előkészítést igényel, aminek része kell legyen a helyi társadalom szereplőivel való kellő mélységű egyeztetés is. A jogbiztonság követelményével összhangban kiemelten fontos az új rendeletben meghatározott településképi követelmények és a már létező szabályozások összhangja. Mindezek miatt félő, hogy a törvény által meghatározott rövid határidő az önkormányzatok számára nem lesz elegendő a megfelelő jogszabály-előkészítésre.

Az elegendő felkészülési idő biztosítása alkotmányos követelmény, ennek hiánya miatt az Alkotmánybíróság már nem egy esetben állapította meg jogszabályok alkotmányellenességét. Alkotmányos aggályokat vet fel továbbá, hogy amennyiben az új önkormányzati szabályok határidőre nem születnének meg, az az épített örökség esetében a helyi védettség megszűnésével járna. Ez a visszalépés – kulturális örökségvédelem területén is irányadó – tilalmának alkotmányos elvébe ütközhet. Az építészeti örökség helyi védelme terén sem engedhető meg ugyanis a védelem megszűnésével járó értékvesztésnek még a kockázata sem. Az Alkotmánybíróság szerint, ha egyszer már valami műemléki védelem alá került, az onnét való kivételhez rendkívüli indok kell.

A törvény céljait hatékonyabban szolgáló megoldások kimunkálása érdekében Bándi Gyula javasolja a helyi rendeletek elkészítésére a törvényben engedélyezett határidő meghosszabbítását, valamint a készülő szabályozásnak a meglévő programokkal, tervekkel való összehangolásához elengedhetetlen anyagi források és szakmai támogatás garantálását. Elengedhetetlennek tartja a helyi értékek védelmének folyamatosságát biztosító átmeneti rendelkezések megalkotását is. Az önkormányzati szabályozás megalkotása során szorgalmazza a helyi jelentőségű zöldfelületek kiemelt védelmét. A jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó szószóló az új szabályozások során alapvetőnek tartja a társadalmi részvétel és nyilvánosság követelményének biztosítását, ezzel is segítve a jó gyakorlatok alkalmazását. Bándi Gyula azt is javasolja, hogy – különösen kistelepülések esetében – fontolják meg, milyen előnyökkel járna a térségi összefogás a településkép védelmének szabályozásában.

Az állásfoglalás teljes szövege megnyitható a http://www.ajbh.hu/ oldalon.

 

Forrás: Alapvető Jogok Biztosának Hivatala

Friss műsorok

  • Cím: 20. A felkorbácsolt gyűlöletbeszéd – új politikai korszak?
  • Hossz: 29:42
  • Vendég: Setét Jenő, Polyák Gábor, Juhász Attila, Lendvai Ildikó, Hargitai Miklós

A sorozat utolsó darabja, a 20. adás vázlatosan összefoglalja a gyűlöletbeszéd elterjedtségét, fokozatait, megjelenési formáit a társadalmi párbeszédekben és a médiában – súllyal a magyarországi viszonyok között. Szó esik a gyűlöletbeszéd történelmi gyökereiről-előzményeiről és aktuális hazai, valamint határon túli érvényesüléséről és politikai eszközként történő felhasználásáról. (Minden megszólaló elemzi a legutóbbi magyar választásokban a gyűlöletbeszéd szerepét) A tartalmas és sokszínű záró adás megszólalói: Setét Jenő polgári aktivista, Polyák Gábor és Juhász Attila elemzők, Lendvai Ildikó politikus, Hargitai Miklós újságíró.

Letöltés
  • Cím: 19. A gyűlöletbeszéd és a nők elleni erőszak – összefüggések és okok
  • Hossz: 29:44
  • Vendég: Acsády Judit, Antoni Rita, Vicsek Ferenc

Tágabb helyzetképpel nyit a műsor – különös tekintettel a hazai helyzetre. Acsády Judit az MTA Szociológiai Intézetének főmunkatársa a nők szerepének változásában, mind előbbre kerülésében látja a nőellenes beszéd rasszizmusba is átcsapó gyakori és aktuális fel-felbukkanását.(Említi Madách Imre akadémiai dolgozatát és Vörösmarty Mihály negatív, megkülönböztető megnyilvánulását – nagy költők elmaradott nézetei) Antoni Rita a Nőkért szervezet vezetője az Isztambuli egyezmény jelentőségét hazai viszonyok közötti elemzi, sőt a szexizmus jelenségét is megmagyarázza. Vicsek Ferenc informatív és sokszínű műsora még a nőellenes mozgalmakat is említi és jellemzi.

Letöltés
  • Cím: 18. Gyűlöletbeszéd a közbeszédben
  • Hossz: 29:32
  • Vendég: Garai László, Márky-Zay Péter, Kapperner Zoltán, Görög Mása

– a szakértő Garai László szociálpszichológus külföldi és hazai  megnyilvánulásokról beszél. (Plakátkampány és rongálás, ellenfél és ellenség dichotómiája) A tanulságok egyszerre általánosak és közösségfüggőek. Eltűntetésük illetve visszaszorításuk lehetőségei vagy pl. a spirál elvágása – a lehetséges megoldások. Megszólal és saját politikai ars poeticáját mondja el a hazai politika új csillaga Márky-Zay Péter. Elveinek összefoglalása meggyőző. Kapperner Zoltán filozófus a józan emberi beszéd és kapcsolatok végső győzelmét reméli – a jelenlegi markáns példák ellenére – Görög Mása szerkesztő műsorában.

Letöltés
  • Cím: 17. A gyűlöletbeszéd jelentősége a politikában
  • Hossz: 29:53
  • Vendég: Galgóczi Eszter, Tóth Mónika

A sorozat mai adásának témája a gyűlöletbeszéd jelentősége a politikában és a tudomány megközelítése szerepének, használatának történelmi vagy éppen  aktuális, magyarországi okairól (Pl. plakátkampány). A vendég, Galgóczi Eszter a szakdolgozatát e témáról írta, ebben még egyetemi kísérleteiről is beszámol. A magyar politikatörténet utolsó 30 évéből sokszínű hangdokumentum összeállítást hallunk a műsor elején, majd – egyebek között – az ellenségkép és a “mi” dichotómiájának összetevőit és az eszközeit veszi sorba a vendég – Tóth Mónika szerkesztő tartalmas félórájában.

Letöltés

Comments are closed.