vasárnap, június 25, 2017
Civil Hírügynökség

A nők még mindig csak mellékszereplők a hírekben

media-151126

Magyarországon nincs előrelépés a nők méltányos médiareprezentációjának előmozdítása terén – állapította meg Nemzetközi Médiafigyelő Projekt (GMMP) 114 ország hírmédiáját vizsgáló felmérése.

Világszerte ötödik, Magyarországon pedig harmadik alkalommal került megrendezésre a Nemzetközi Médiafigyelő Projekt (GMMP), ami a legkiterjedtebb és legrégebb óta zajló nemi szempontú, hírmédiára irányuló kutatás. A médiát ötévente górcső alá vevő vizsgálat eredményei arról tanúskodnak, hogy a hírek szereplői között a nők aránya Magyarországon jelenleg is csupán 23%-on, a világon pedig 24%-on áll, ami nemzetközi viszonylatban stagnálást, a hazai hírmédiában pedig némi visszalépést jelez az öt évvel ezelőtti eredményekhez képest. Emellett a tudósításokban továbbra is jellemző a nők és a férfiak sztereotip ábrázolása, legyen szó a leginkább középpontban álló politikai, gazdasági hírekről, vagy akár az egészségügyi, tudományos, valamint bűnügyi témájú híradásokról. A kutatás összességében azt mutatja, hogy a magyarországi hírmédia továbbra sem fordít elegendő figyelmet a társadalom felét alkotó nők történéseire és szempontjaira.

Összességében a 114 ország kutatási adatait egyesítő 2015-ös nemzetközi GMMP kutatás azt találta, hogy a nők és férfiak egyenlő arányú médiabeli reprezentációja felé tett korábbi előrelépések majdnem teljesen megrekedtek. Világszerte a nők az újság-, rádió- és televíziós hírekben hallott, olvasott vagy látott személyeknek csupán 24%-át teszik ki, ami teljesen megegyezik a 2010-ben mért arányukkal. Az a jelenség, hogy a nők viszonylagosan láthatatlanok a médiában, a tradicionális médiáról a digitális hírközlő platformokra is „átöröklődött”. Az internetes hírekben és a hírmédia Twitteres közleményeiben megjelenő személyek mindössze 26%-a nő. Világviszonylatban jellemző, hogy a női tudósítók az ún. üvegplafon jelenségével találják magukat szemben a szerkesztőségi közlések és a hírek tudósítása terén, amit az jelez, hogy a hírek csupán 37%-át – ugyanannyit, mint egy évtizeddel ezelőtt – tudósítanak nők. A 2015-ös GMMP eredményei nyomán a Keresztény Kommunikációs Világszövetség (WACC) és a koordinátorai azt kívánják a médiától, hogy 2020-ra hagyjanak fel a szexizmussal. Ez egy nagyra törő cél, ám szükség van rá ahhoz, hogy újra lendületet kapjon és felgyorsuljon a hírmédia tartalmának és gyakorlatának minden dimenziójában szükséges változás.

A Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség szervezésében hazánkban 2015-ben harmadszorra került sor egynapos országos hírmédia-figyelésre a Nemzetközi Médiafigyelő Projekt keretében önkéntes újságírók, civil szakértők és egyetemi diákok bevonásával. Az elismert módszertani alapokon nyugvó vizsgálat, melyet a Keresztény Kommunikációs Világszövetség (WACC) koordinál, lehetőséget nyújt annak ötévenkénti feltérképezésére, hogy mennyire kiegyenlített a nők és a férfiak megjelenése, szempontjainak érvényesülése egy nap híreiben a legnépszerűbb hagyományos és az internetes, országos lefedettségű médiatermékekben.

Bár a 2015. március 25-re eső vizsgálat napján a legmeghatározóbb hír az előző nap a Germanwings légitársaságnál történt repülőgép-katasztrófa volt, a hírek palettája minden más tekintetben egy átlagos napét tükrözte. A magyarországi hírek középpontjában országos gazdasági és politikai történések, pl. gazdasági korrupció, politikai viták és civil kezdeményezések álltak. Az idei vizsgálat összesen 4 televízió- és 3 rádiócsatorna, 5 napilap és 2 internetes hírportál legfontosabb híreit elemezve megállapította, hogy a hírekben megjelenő híralanyoknak mindössze 23%-a volt nő – a 2010-ben megállapított 25%-hoz képest. Mivel az öt évvel ezelőtti vizsgálat még nem terjedt ki az internetes tudósítások megfigyelésére, ezért az a tény, hogy idén csak a hagyományos médiában mindössze 21%-ot ért el a női híralanyok aránya, mindenképpen azt jelzi, hogy a nők továbbra is kiszorulnak az irányadó médiumok tudósításaiból.

A legnagyobb figyelmet kapó hírekben, főként a gazdasági és politikai tudósításokban ezen belül is különösen kevés a nő, az államfők és egyéb politikusok körében a szereplők mindössze 17%-át tették ki a nők – beleértve a nemzetközi politikai porondon megjelenő női politikusokat is. Számos szerepkörből – elsősorban az államigazgatás, a tudomány, az orvostudomány és az egészségügy, a média, az üzlet, az egyház és a mezőgazdaság területén dolgozók közül –, melyekben a férfiak jelentős számban megjelennek, teljes mértékben hiányoztak a nők. Ez azt jelzi, hogy azokban a szakértői szerepkörökben is, amelyekben az újságírók döntenek a megszólaltatott személyeket illetően, legtöbbször férfi szakértő megkérdezésére esett a választás annak ellenére, hogy a legtöbb szakterületen vélhetően ugyanolyan kompetens nők is találhatók. A hírszereplők között olyan szakmák képviselői között volt közel kiegyenlített a nők és a férfiak aránya, mint a rendőri és katonai tisztviselők (50%), a jogászok és a bírák (50%) és a kereskedők, szakmunkások köre (43%), ami az e szakmákban dolgozó nők valós arányát jobban kifejezi. A hírekben megszólaltatott szülők (szám szerint 5) körében mindenki nő volt, amit viszont szintén egyfajta újságírói, illetve szerkesztői döntés is befolyásolhatott.

Ezúttal az olyan hírek körében, melyekben ismert volt a tudósító neme, 41%-ot tett ki a női újságírók által készített híradások aránya. A kutatás az évek során több ízben megállapította, hogy szignifikáns az összefüggés az újságírók neme és a tudósítások társadalmi nemi érzékenysége között. Ekképpen most is kimutatható volt, hogy a női újságírók négy százalékkal nagyobb eséllyel szólaltattak meg női híralanyokat (26%-ban), mint férfi kollégáik (22%-ban). A híreknek mindössze 3%-a fókuszált kifejezetten a nők és férfiak társadalmi egyenlőtlenségének témájára, ezekről viszont ezúttal kissé nagyobb arányban tudósítottak férfiak. A politikai hírekről több azonban több mint kétszer akkora arányban számoltak be férfi újságírók, mint nők.

Forrás: Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség

Friss műsorok

  • Cím: Tesco – Ön választ, mi segítünk
  • Hossz: 00:38:19
  • Vendég: Magyar Henrietta

Az „Ön választ, mi segítünk” program keretében a Tesco Magyarország 63 civil szervezetének összesen 25 200 000 forintot adományoz, így támogatva a helyi közösségek számára fontos projekteket. A szavazási szakasz március 8-án indul!

Letöltés
  • Cím: Impact Accelerator
  • Hossz: 00:18:18
  • Vendég: Harsányi András

Harsányi Andrással beszélgettünk az Impact Acceleratorról, ami társadalmi vállalkozásokat segít, hogy befektetőket találjanak. Most zajlott le a pitch day, ahol a kiválasztott 11 vállalkozás bemutatkozhatott a befektetőknek.

Letöltés
  • Cím: Az esélyegyenlőség tanulható
  • Hossz: 00:43:39
  • Vendég: Soltész Anikó, Dr. Csillag Sára

A proAbility októberi konferenciáján megismerkedhettünk azokkal a jógyakorlatokkal, és képzési anyagokkal, melyek segítenek felkészülni arra, miként lehet a versenyképesség megtartásával megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztatni. Vendégeinkkel a projektről és a konferenciáról beszélgettünk.

Letöltés
  • Cím: Az Év Fiatal Vezetője
  • Hossz: 00:39:26
  • Vendég: Tóth Annamária, Szabó András

Idén is kiírták az Év Fiatal Vezetője pályázatot. A díj a vezető szerep tudatos megélésére hívja fel a figyelmet, a kiválasztás során szem előtt tartva olyan szempontokat mint az önfejlesztés, hitelesség és a vezetés emberi oldala.

Letöltés

Comments are closed.