A nők még mindig csak mellékszereplők a hírekben - Civil Hírügynökség
kedd, augusztus 14, 2018
Civil Hírügynökség

A nők még mindig csak mellékszereplők a hírekben

media-151126

Magyarországon nincs előrelépés a nők méltányos médiareprezentációjának előmozdítása terén – állapította meg Nemzetközi Médiafigyelő Projekt (GMMP) 114 ország hírmédiáját vizsgáló felmérése.

Világszerte ötödik, Magyarországon pedig harmadik alkalommal került megrendezésre a Nemzetközi Médiafigyelő Projekt (GMMP), ami a legkiterjedtebb és legrégebb óta zajló nemi szempontú, hírmédiára irányuló kutatás. A médiát ötévente górcső alá vevő vizsgálat eredményei arról tanúskodnak, hogy a hírek szereplői között a nők aránya Magyarországon jelenleg is csupán 23%-on, a világon pedig 24%-on áll, ami nemzetközi viszonylatban stagnálást, a hazai hírmédiában pedig némi visszalépést jelez az öt évvel ezelőtti eredményekhez képest. Emellett a tudósításokban továbbra is jellemző a nők és a férfiak sztereotip ábrázolása, legyen szó a leginkább középpontban álló politikai, gazdasági hírekről, vagy akár az egészségügyi, tudományos, valamint bűnügyi témájú híradásokról. A kutatás összességében azt mutatja, hogy a magyarországi hírmédia továbbra sem fordít elegendő figyelmet a társadalom felét alkotó nők történéseire és szempontjaira.

Összességében a 114 ország kutatási adatait egyesítő 2015-ös nemzetközi GMMP kutatás azt találta, hogy a nők és férfiak egyenlő arányú médiabeli reprezentációja felé tett korábbi előrelépések majdnem teljesen megrekedtek. Világszerte a nők az újság-, rádió- és televíziós hírekben hallott, olvasott vagy látott személyeknek csupán 24%-át teszik ki, ami teljesen megegyezik a 2010-ben mért arányukkal. Az a jelenség, hogy a nők viszonylagosan láthatatlanok a médiában, a tradicionális médiáról a digitális hírközlő platformokra is „átöröklődött”. Az internetes hírekben és a hírmédia Twitteres közleményeiben megjelenő személyek mindössze 26%-a nő. Világviszonylatban jellemző, hogy a női tudósítók az ún. üvegplafon jelenségével találják magukat szemben a szerkesztőségi közlések és a hírek tudósítása terén, amit az jelez, hogy a hírek csupán 37%-át – ugyanannyit, mint egy évtizeddel ezelőtt – tudósítanak nők. A 2015-ös GMMP eredményei nyomán a Keresztény Kommunikációs Világszövetség (WACC) és a koordinátorai azt kívánják a médiától, hogy 2020-ra hagyjanak fel a szexizmussal. Ez egy nagyra törő cél, ám szükség van rá ahhoz, hogy újra lendületet kapjon és felgyorsuljon a hírmédia tartalmának és gyakorlatának minden dimenziójában szükséges változás.

A Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség szervezésében hazánkban 2015-ben harmadszorra került sor egynapos országos hírmédia-figyelésre a Nemzetközi Médiafigyelő Projekt keretében önkéntes újságírók, civil szakértők és egyetemi diákok bevonásával. Az elismert módszertani alapokon nyugvó vizsgálat, melyet a Keresztény Kommunikációs Világszövetség (WACC) koordinál, lehetőséget nyújt annak ötévenkénti feltérképezésére, hogy mennyire kiegyenlített a nők és a férfiak megjelenése, szempontjainak érvényesülése egy nap híreiben a legnépszerűbb hagyományos és az internetes, országos lefedettségű médiatermékekben.

Bár a 2015. március 25-re eső vizsgálat napján a legmeghatározóbb hír az előző nap a Germanwings légitársaságnál történt repülőgép-katasztrófa volt, a hírek palettája minden más tekintetben egy átlagos napét tükrözte. A magyarországi hírek középpontjában országos gazdasági és politikai történések, pl. gazdasági korrupció, politikai viták és civil kezdeményezések álltak. Az idei vizsgálat összesen 4 televízió- és 3 rádiócsatorna, 5 napilap és 2 internetes hírportál legfontosabb híreit elemezve megállapította, hogy a hírekben megjelenő híralanyoknak mindössze 23%-a volt nő – a 2010-ben megállapított 25%-hoz képest. Mivel az öt évvel ezelőtti vizsgálat még nem terjedt ki az internetes tudósítások megfigyelésére, ezért az a tény, hogy idén csak a hagyományos médiában mindössze 21%-ot ért el a női híralanyok aránya, mindenképpen azt jelzi, hogy a nők továbbra is kiszorulnak az irányadó médiumok tudósításaiból.

A legnagyobb figyelmet kapó hírekben, főként a gazdasági és politikai tudósításokban ezen belül is különösen kevés a nő, az államfők és egyéb politikusok körében a szereplők mindössze 17%-át tették ki a nők – beleértve a nemzetközi politikai porondon megjelenő női politikusokat is. Számos szerepkörből – elsősorban az államigazgatás, a tudomány, az orvostudomány és az egészségügy, a média, az üzlet, az egyház és a mezőgazdaság területén dolgozók közül –, melyekben a férfiak jelentős számban megjelennek, teljes mértékben hiányoztak a nők. Ez azt jelzi, hogy azokban a szakértői szerepkörökben is, amelyekben az újságírók döntenek a megszólaltatott személyeket illetően, legtöbbször férfi szakértő megkérdezésére esett a választás annak ellenére, hogy a legtöbb szakterületen vélhetően ugyanolyan kompetens nők is találhatók. A hírszereplők között olyan szakmák képviselői között volt közel kiegyenlített a nők és a férfiak aránya, mint a rendőri és katonai tisztviselők (50%), a jogászok és a bírák (50%) és a kereskedők, szakmunkások köre (43%), ami az e szakmákban dolgozó nők valós arányát jobban kifejezi. A hírekben megszólaltatott szülők (szám szerint 5) körében mindenki nő volt, amit viszont szintén egyfajta újságírói, illetve szerkesztői döntés is befolyásolhatott.

Ezúttal az olyan hírek körében, melyekben ismert volt a tudósító neme, 41%-ot tett ki a női újságírók által készített híradások aránya. A kutatás az évek során több ízben megállapította, hogy szignifikáns az összefüggés az újságírók neme és a tudósítások társadalmi nemi érzékenysége között. Ekképpen most is kimutatható volt, hogy a női újságírók négy százalékkal nagyobb eséllyel szólaltattak meg női híralanyokat (26%-ban), mint férfi kollégáik (22%-ban). A híreknek mindössze 3%-a fókuszált kifejezetten a nők és férfiak társadalmi egyenlőtlenségének témájára, ezekről viszont ezúttal kissé nagyobb arányban tudósítottak férfiak. A politikai hírekről több azonban több mint kétszer akkora arányban számoltak be férfi újságírók, mint nők.

Forrás: Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség

Friss műsorok

  • Cím: 20. A felkorbácsolt gyűlöletbeszéd – új politikai korszak?
  • Hossz: 29:42
  • Vendég: Setét Jenő, Polyák Gábor, Juhász Attila, Lendvai Ildikó, Hargitai Miklós

A sorozat utolsó darabja, a 20. adás vázlatosan összefoglalja a gyűlöletbeszéd elterjedtségét, fokozatait, megjelenési formáit a társadalmi párbeszédekben és a médiában – súllyal a magyarországi viszonyok között. Szó esik a gyűlöletbeszéd történelmi gyökereiről-előzményeiről és aktuális hazai, valamint határon túli érvényesüléséről és politikai eszközként történő felhasználásáról. (Minden megszólaló elemzi a legutóbbi magyar választásokban a gyűlöletbeszéd szerepét) A tartalmas és sokszínű záró adás megszólalói: Setét Jenő polgári aktivista, Polyák Gábor és Juhász Attila elemzők, Lendvai Ildikó politikus, Hargitai Miklós újságíró.

Letöltés
  • Cím: 19. A gyűlöletbeszéd és a nők elleni erőszak – összefüggések és okok
  • Hossz: 29:44
  • Vendég: Acsády Judit, Antoni Rita, Vicsek Ferenc

Tágabb helyzetképpel nyit a műsor – különös tekintettel a hazai helyzetre. Acsády Judit az MTA Szociológiai Intézetének főmunkatársa a nők szerepének változásában, mind előbbre kerülésében látja a nőellenes beszéd rasszizmusba is átcsapó gyakori és aktuális fel-felbukkanását.(Említi Madách Imre akadémiai dolgozatát és Vörösmarty Mihály negatív, megkülönböztető megnyilvánulását – nagy költők elmaradott nézetei) Antoni Rita a Nőkért szervezet vezetője az Isztambuli egyezmény jelentőségét hazai viszonyok közötti elemzi, sőt a szexizmus jelenségét is megmagyarázza. Vicsek Ferenc informatív és sokszínű műsora még a nőellenes mozgalmakat is említi és jellemzi.

Letöltés
  • Cím: 18. Gyűlöletbeszéd a közbeszédben
  • Hossz: 29:32
  • Vendég: Garai László, Márky-Zay Péter, Kapperner Zoltán, Görög Mása

– a szakértő Garai László szociálpszichológus külföldi és hazai  megnyilvánulásokról beszél. (Plakátkampány és rongálás, ellenfél és ellenség dichotómiája) A tanulságok egyszerre általánosak és közösségfüggőek. Eltűntetésük illetve visszaszorításuk lehetőségei vagy pl. a spirál elvágása – a lehetséges megoldások. Megszólal és saját politikai ars poeticáját mondja el a hazai politika új csillaga Márky-Zay Péter. Elveinek összefoglalása meggyőző. Kapperner Zoltán filozófus a józan emberi beszéd és kapcsolatok végső győzelmét reméli – a jelenlegi markáns példák ellenére – Görög Mása szerkesztő műsorában.

Letöltés
  • Cím: 17. A gyűlöletbeszéd jelentősége a politikában
  • Hossz: 29:53
  • Vendég: Galgóczi Eszter, Tóth Mónika

A sorozat mai adásának témája a gyűlöletbeszéd jelentősége a politikában és a tudomány megközelítése szerepének, használatának történelmi vagy éppen  aktuális, magyarországi okairól (Pl. plakátkampány). A vendég, Galgóczi Eszter a szakdolgozatát e témáról írta, ebben még egyetemi kísérleteiről is beszámol. A magyar politikatörténet utolsó 30 évéből sokszínű hangdokumentum összeállítást hallunk a műsor elején, majd – egyebek között – az ellenségkép és a “mi” dichotómiájának összetevőit és az eszközeit veszi sorba a vendég – Tóth Mónika szerkesztő tartalmas félórájában.

Letöltés

Comments are closed.