vasárnap, december 9, 2018
Civil Hírügynökség

A nők még mindig csak mellékszereplők a hírekben

media-151126

Magyarországon nincs előrelépés a nők méltányos médiareprezentációjának előmozdítása terén – állapította meg Nemzetközi Médiafigyelő Projekt (GMMP) 114 ország hírmédiáját vizsgáló felmérése.

Világszerte ötödik, Magyarországon pedig harmadik alkalommal került megrendezésre a Nemzetközi Médiafigyelő Projekt (GMMP), ami a legkiterjedtebb és legrégebb óta zajló nemi szempontú, hírmédiára irányuló kutatás. A médiát ötévente górcső alá vevő vizsgálat eredményei arról tanúskodnak, hogy a hírek szereplői között a nők aránya Magyarországon jelenleg is csupán 23%-on, a világon pedig 24%-on áll, ami nemzetközi viszonylatban stagnálást, a hazai hírmédiában pedig némi visszalépést jelez az öt évvel ezelőtti eredményekhez képest. Emellett a tudósításokban továbbra is jellemző a nők és a férfiak sztereotip ábrázolása, legyen szó a leginkább középpontban álló politikai, gazdasági hírekről, vagy akár az egészségügyi, tudományos, valamint bűnügyi témájú híradásokról. A kutatás összességében azt mutatja, hogy a magyarországi hírmédia továbbra sem fordít elegendő figyelmet a társadalom felét alkotó nők történéseire és szempontjaira.

Összességében a 114 ország kutatási adatait egyesítő 2015-ös nemzetközi GMMP kutatás azt találta, hogy a nők és férfiak egyenlő arányú médiabeli reprezentációja felé tett korábbi előrelépések majdnem teljesen megrekedtek. Világszerte a nők az újság-, rádió- és televíziós hírekben hallott, olvasott vagy látott személyeknek csupán 24%-át teszik ki, ami teljesen megegyezik a 2010-ben mért arányukkal. Az a jelenség, hogy a nők viszonylagosan láthatatlanok a médiában, a tradicionális médiáról a digitális hírközlő platformokra is „átöröklődött”. Az internetes hírekben és a hírmédia Twitteres közleményeiben megjelenő személyek mindössze 26%-a nő. Világviszonylatban jellemző, hogy a női tudósítók az ún. üvegplafon jelenségével találják magukat szemben a szerkesztőségi közlések és a hírek tudósítása terén, amit az jelez, hogy a hírek csupán 37%-át – ugyanannyit, mint egy évtizeddel ezelőtt – tudósítanak nők. A 2015-ös GMMP eredményei nyomán a Keresztény Kommunikációs Világszövetség (WACC) és a koordinátorai azt kívánják a médiától, hogy 2020-ra hagyjanak fel a szexizmussal. Ez egy nagyra törő cél, ám szükség van rá ahhoz, hogy újra lendületet kapjon és felgyorsuljon a hírmédia tartalmának és gyakorlatának minden dimenziójában szükséges változás.

A Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség szervezésében hazánkban 2015-ben harmadszorra került sor egynapos országos hírmédia-figyelésre a Nemzetközi Médiafigyelő Projekt keretében önkéntes újságírók, civil szakértők és egyetemi diákok bevonásával. Az elismert módszertani alapokon nyugvó vizsgálat, melyet a Keresztény Kommunikációs Világszövetség (WACC) koordinál, lehetőséget nyújt annak ötévenkénti feltérképezésére, hogy mennyire kiegyenlített a nők és a férfiak megjelenése, szempontjainak érvényesülése egy nap híreiben a legnépszerűbb hagyományos és az internetes, országos lefedettségű médiatermékekben.

Bár a 2015. március 25-re eső vizsgálat napján a legmeghatározóbb hír az előző nap a Germanwings légitársaságnál történt repülőgép-katasztrófa volt, a hírek palettája minden más tekintetben egy átlagos napét tükrözte. A magyarországi hírek középpontjában országos gazdasági és politikai történések, pl. gazdasági korrupció, politikai viták és civil kezdeményezések álltak. Az idei vizsgálat összesen 4 televízió- és 3 rádiócsatorna, 5 napilap és 2 internetes hírportál legfontosabb híreit elemezve megállapította, hogy a hírekben megjelenő híralanyoknak mindössze 23%-a volt nő – a 2010-ben megállapított 25%-hoz képest. Mivel az öt évvel ezelőtti vizsgálat még nem terjedt ki az internetes tudósítások megfigyelésére, ezért az a tény, hogy idén csak a hagyományos médiában mindössze 21%-ot ért el a női híralanyok aránya, mindenképpen azt jelzi, hogy a nők továbbra is kiszorulnak az irányadó médiumok tudósításaiból.

A legnagyobb figyelmet kapó hírekben, főként a gazdasági és politikai tudósításokban ezen belül is különösen kevés a nő, az államfők és egyéb politikusok körében a szereplők mindössze 17%-át tették ki a nők – beleértve a nemzetközi politikai porondon megjelenő női politikusokat is. Számos szerepkörből – elsősorban az államigazgatás, a tudomány, az orvostudomány és az egészségügy, a média, az üzlet, az egyház és a mezőgazdaság területén dolgozók közül –, melyekben a férfiak jelentős számban megjelennek, teljes mértékben hiányoztak a nők. Ez azt jelzi, hogy azokban a szakértői szerepkörökben is, amelyekben az újságírók döntenek a megszólaltatott személyeket illetően, legtöbbször férfi szakértő megkérdezésére esett a választás annak ellenére, hogy a legtöbb szakterületen vélhetően ugyanolyan kompetens nők is találhatók. A hírszereplők között olyan szakmák képviselői között volt közel kiegyenlített a nők és a férfiak aránya, mint a rendőri és katonai tisztviselők (50%), a jogászok és a bírák (50%) és a kereskedők, szakmunkások köre (43%), ami az e szakmákban dolgozó nők valós arányát jobban kifejezi. A hírekben megszólaltatott szülők (szám szerint 5) körében mindenki nő volt, amit viszont szintén egyfajta újságírói, illetve szerkesztői döntés is befolyásolhatott.

Ezúttal az olyan hírek körében, melyekben ismert volt a tudósító neme, 41%-ot tett ki a női újságírók által készített híradások aránya. A kutatás az évek során több ízben megállapította, hogy szignifikáns az összefüggés az újságírók neme és a tudósítások társadalmi nemi érzékenysége között. Ekképpen most is kimutatható volt, hogy a női újságírók négy százalékkal nagyobb eséllyel szólaltattak meg női híralanyokat (26%-ban), mint férfi kollégáik (22%-ban). A híreknek mindössze 3%-a fókuszált kifejezetten a nők és férfiak társadalmi egyenlőtlenségének témájára, ezekről viszont ezúttal kissé nagyobb arányban tudósítottak férfiak. A politikai hírekről több azonban több mint kétszer akkora arányban számoltak be férfi újságírók, mint nők.

Forrás: Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség

Friss műsorok

  • Cím: Fogyasztóvédelem – Igazságügyi szakértés – könnyűipari termékek
  • Hossz: 56:30
  • Vendég: Dr. Csanádi Károly a Pest megyei Békéltető Testület vezetője és Hoffer Ferenc igazságügyi szakértő

1/7. Mikor és hogyan forduljunk igazságügyi szakértőhöz, ha panaszunk van? Hogyan válasszunk szakértőt? Ki fizeti és mire jó a szakértői vélemény?

Letöltés
  • Cím: Fogyasztóvédelem – Gázkészülékek javítása és karbantartása
  • Hossz: 56:56
  • Vendég: Dr. Csanádi Károly a Pest megyei Békéltető Testület vezetője és Horváth Zoltán gázkészülék szervízvezető

1/6. Háztartásokban használatos gázkészülékek karbantartásával, javításával és vásárlásával kapcsolatos panaszok és azok elkerülése érdekében való felkészülés és teendők.

 

Letöltés
  • Cím: Fogyasztóvédelem – Közlekedés, autós panaszkezelés 2.rész
  • Hossz: 56:55
  • Vendég: Dr. Csanádi Károly a Pest megyei Békéltető Testület vezetője és Wendler András mérnök és szervízvezető

1/ 5. Az autós fogyasztók panaszai és azok kezelése. Fogyasztói jogviták rendezési módjai. Téli és őszi közlekedési felkészülés. Számlaviták és elkerülésük.

Letöltés
  • Cím: Fogyasztóvédelem – Közlekedés, autós panaszkezelés
  • Hossz: 56:55
  • Vendég: Dr. Csanádi Károly a Pest megyei Békéltető Testület vezetője és Wendler András mérnök, szervízvezető

1.4  Az autós fogyasztók panaszai és azok kezelése. Fogyasztói jogviták rendezési módjai. Téli és őszi közlekedési felkészülés. Számlaviták és elkerülésük.

Letöltés

Comments are closed.