szerda, szeptember 26, 2018
Civil Hírügynökség

A halálbüntetés napirenden tartásának értelme az, ha elmagyarázzuk: nem szabad bevezetni

“Az elmúlt 25 évben Magyarország nem azért vesztegetett el időt, mert nem vezette be a halálbüntetést, hanem azért, mert nem magyaráztuk el elégszer, miért nem szabad bevezetni azt.”



A halálbüntetést lényegében semmilyen morális jog, semmilyen politikai iskola nem engedi bevezetni, mind vallási, mind humanista, mind bal-, mind jobboldali levezetésből tökéletesen és pontosan lehet érvelni amellett, hogy az ember nem játszhat az ember istent, és miért nem dönthet egyetlen, emberekből álló, azaz a hibázásra is esélyes plénum más ember megöléséről.

Ha valaki kiváncsi például a XX. századi keresztény érvelésre – és ha még emlékszünk, Orbán pont a múlt héten hivatkozott arra, hogy Európa keresztény kontinens lenne -, akkor a liberálisnak nem mondható II. János Pál pápát ajánljuk:

“Az emberi élet szent, mert kezdetétől fogva magán hordozza `Isten teremtő cselekvését`, és mindig különleges kapcsolatban marad a Teremtővel, egyetlen céljával. Az életnek kezdetétől a végéig egyedül Isten az ura: senki semmilyen körülmények között nem ragadhatja magához az ártatlan emberi élet közvetlen kioltásának jogát. A “Ne ölj” parancs formája szerint kifejezetten tiltó törvény: megvonja a határt, amit soha nem szabad áthágni. “
A halálbüntetés kívánalmának alapja nem más, mint a tehetetlenség és az ebből fakadó gyülőlet. Az a gondolkodás, amely nem mer szembenézni a gonosszal, és azt mondani, az mindig is létezni fog. Mindig is lesznek embertársaink, akik megszegik a “Ne ölj!” vallási és humanista törvényét. Őket pedig nem fogja elrettenteni a halálbüntetés.

Magyarország pedig tele van gyűlölettel és elkeseredéssel, ezt használta ki Orbán Viktor, amikor belengette a halálbüntetés bevezetésének lehetőségét ma reggel. Ezzel a miniszterelnök a legszélsőségesebb jobboldali platformra helyezkedett, vagy ha úgy tetszik , még beljebb húzódotta semmiben lebegő, demagóg politikai rétorok terében. Sajnos nem vagyunk az antik görögöknél, hogy egy cserépszavazással mondjuk Szíriába, a polgárháborúba küldjük őt, ismerkedjen meg a hellyel, ahonnan a bevándorlók jönnek Magyarországra.

A halálbüntetés morálisan és racionálisan is elfogadhatatlan, mert egyetlen ártatlan életet sem veszélyeztethetünk a bosszú kedvéért, ha van mód az igazságszolgáltatásra. Márpedig Magyarországon az egyébként káros tényleges életfogytiglani büntetés is hatályban van. Nem az a probléma, hogy ha valaki bűnt követ el, nem kap megfelelő büntetést, hanem az ártatlanul elitéltek, és azok, akik ugyan bűnösek, de megússzák az ítéletet. Ezt a problémát pedig a halálbüntetés nem oldja meg, csak tovább súlyosbítja.

Valóban vállalná Orbán Vikor egy ártatlan meggyilkolásának intézményes, politikai felelősségét, vagy az az állampolgár, aki a halálbüntetést követeli? Vállalná, hogy hóhérrá váljon? Az elmúlt években számtalan olyan ítéletről hallottunk, amelyek tévesen ítélték el súlyos bűncselekmények gyanústitottját, aki így áldozat lett, az igazságszolgálatás áldozata. A móri gyilkosságal vádolt férfit is halálra ítélték volna, pedig nem ő a tetes. A cigánygyilkosságok kapcsán is sokáig előzetesben ült két cigány férfi, akikről végül kiderült, ártatlanok, és sokáig sorolhatnánk az embereket, akiket ártatlanul végeztetett volna ki az, aki a halálbüntetést akarja. Valóban gyilkossá akarunk válni?

Az Amerikai Egyesült Államokban a modern bizonyitási eljárások bevezetése után, sorra derülnek ki a korábbi életfogytiglani, halálos itéletekről, hogy tévesek voltak – ennek ellenére embereket nyomorítottak vagy gyilkoltak meg ártatlanul. Ezt akarjuk?

Az ember téved, ezt el kell fogadni, és ezzel tisztában kell lenni. Gyilkosságot pedig a közösség nem támogathat, főleg úgy nem, hogy tisztában van a tévedés kockázatával, mert akkor ő is gyilkossá fog válni. Én nem akarok gyilkos lenni, és nem akarom, hogy a hazám gyilkossá váljon, a halálbüntetés bevezetése ellen küzdeni kell, azt a politikust pedig, aki ezt belengeti, ki kell közösíteni a társadalomból! Különben azok nyernek megint, akik a gyűlölettel tüzelnek minket ahelyett, hogy a valódi problémákra figyelnénk!

Forrás: kettosmerce.blog.hu

Friss műsorok

  • Cím: 20. A felkorbácsolt gyűlöletbeszéd – új politikai korszak?
  • Hossz: 29:42
  • Vendég: Setét Jenő, Polyák Gábor, Juhász Attila, Lendvai Ildikó, Hargitai Miklós

A sorozat utolsó darabja, a 20. adás vázlatosan összefoglalja a gyűlöletbeszéd elterjedtségét, fokozatait, megjelenési formáit a társadalmi párbeszédekben és a médiában – súllyal a magyarországi viszonyok között. Szó esik a gyűlöletbeszéd történelmi gyökereiről-előzményeiről és aktuális hazai, valamint határon túli érvényesüléséről és politikai eszközként történő felhasználásáról. (Minden megszólaló elemzi a legutóbbi magyar választásokban a gyűlöletbeszéd szerepét) A tartalmas és sokszínű záró adás megszólalói: Setét Jenő polgári aktivista, Polyák Gábor és Juhász Attila elemzők, Lendvai Ildikó politikus, Hargitai Miklós újságíró.

Letöltés
  • Cím: 19. A gyűlöletbeszéd és a nők elleni erőszak – összefüggések és okok
  • Hossz: 29:44
  • Vendég: Acsády Judit, Antoni Rita, Vicsek Ferenc

Tágabb helyzetképpel nyit a műsor – különös tekintettel a hazai helyzetre. Acsády Judit az MTA Szociológiai Intézetének főmunkatársa a nők szerepének változásában, mind előbbre kerülésében látja a nőellenes beszéd rasszizmusba is átcsapó gyakori és aktuális fel-felbukkanását.(Említi Madách Imre akadémiai dolgozatát és Vörösmarty Mihály negatív, megkülönböztető megnyilvánulását – nagy költők elmaradott nézetei) Antoni Rita a Nőkért szervezet vezetője az Isztambuli egyezmény jelentőségét hazai viszonyok közötti elemzi, sőt a szexizmus jelenségét is megmagyarázza. Vicsek Ferenc informatív és sokszínű műsora még a nőellenes mozgalmakat is említi és jellemzi.

Letöltés
  • Cím: 18. Gyűlöletbeszéd a közbeszédben
  • Hossz: 29:32
  • Vendég: Garai László, Márky-Zay Péter, Kapperner Zoltán, Görög Mása

– a szakértő Garai László szociálpszichológus külföldi és hazai  megnyilvánulásokról beszél. (Plakátkampány és rongálás, ellenfél és ellenség dichotómiája) A tanulságok egyszerre általánosak és közösségfüggőek. Eltűntetésük illetve visszaszorításuk lehetőségei vagy pl. a spirál elvágása – a lehetséges megoldások. Megszólal és saját politikai ars poeticáját mondja el a hazai politika új csillaga Márky-Zay Péter. Elveinek összefoglalása meggyőző. Kapperner Zoltán filozófus a józan emberi beszéd és kapcsolatok végső győzelmét reméli – a jelenlegi markáns példák ellenére – Görög Mása szerkesztő műsorában.

Letöltés
  • Cím: 17. A gyűlöletbeszéd jelentősége a politikában
  • Hossz: 29:53
  • Vendég: Galgóczi Eszter, Tóth Mónika

A sorozat mai adásának témája a gyűlöletbeszéd jelentősége a politikában és a tudomány megközelítése szerepének, használatának történelmi vagy éppen  aktuális, magyarországi okairól (Pl. plakátkampány). A vendég, Galgóczi Eszter a szakdolgozatát e témáról írta, ebben még egyetemi kísérleteiről is beszámol. A magyar politikatörténet utolsó 30 évéből sokszínű hangdokumentum összeállítást hallunk a műsor elején, majd – egyebek között – az ellenségkép és a “mi” dichotómiájának összetevőit és az eszközeit veszi sorba a vendég – Tóth Mónika szerkesztő tartalmas félórájában.

Letöltés

Comments are closed.