péntek, szeptember 21, 2018
Civil Hírügynökség

A Gyűlölet-bűncselekmények Elleni Munkacsoport állásfoglalása

GyuloletBunElleniMunkcsop-150725

A háborús övezetekből menekülésre kényszerült emberek idei bevándorlási hulláma komoly, de korántsem kezelhetetlen kihívások elé állítják Magyarországot.

Sok civil szervezet és magánember érzi úgy, hogy humanitárius kötelességük segíteni a Magyarországra érkező menekülteknek és migránsoknak. Ugyanakkor az állam felelőssége, hogy tiszteletben tartsa az emberi jogaikat és garantálja a biztonságukat.

Meglátásunk szerint a kormányzat főszerepet játszhatna az civil szférában országszerte mutatkozó, segítő szándékra épülő összefogás és az állami cselekvés koordinátoraként. Ehelyett gyűlöletkeltő kampánnyal és falépítéssel zárkózik el az Alaptörvényben deklarált értékek és jogelvek érvényesítésétől, az elesettek megsegítésétől. A menedékkérőkkel szemben gyűlöletet szító kormányzati propaganda megágyazott a gyűlöletbeszédnek.

Az elmúlt hetekben megszaporodtak a szélsőséges megnyilvánulások és a menedékkérők, valamint civil segítőik elleni támadások. Az esetek alábbi kronológikus felsorolása szemlélteti az erőszak eszkalálódását.

Szegeden július 4-én 6-7 szélsőjobboldali beállítottságú részeg fiatal inzultálta a Nagyállomáson tartózkodó menekülteket és az őket segítő aktivistákat.

Ugyanott két nappal később a Betyársereg tagjai, egy 50-60 fős csoport próbálta megfélemlíteni a jelenlévő 20-25 nagyrészt afrikai származású bevándorlót, és fényképeket, videó-felvételeket készítettek róluk.

Július 5-én a debreceni befogadó állomáson tartott tüntetést a Jobbik hozzávetőlegesen 300 résztvevő, köztük az Új Magyar Gárda tagjainak jelenlétével, a bevándorlással szemben „zéró toleranciát” követelve. Miközben a résztvevők sértő kifejezéseket kiabáltak („Fekete majmok!”), a felszólalók egyike az „önvédelemre való felkészülésre” szólította fel a jelenlévőket.

Hasonló kijelentéseket tettek a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom július 10-i, a budapesti Keleti pályaudvarnál tartott demonstráció szónokai. A jövőbeli cselekvésre utalva állították, hogy ha a kormány nem védi meg a határokat, „megtesszük majd mi”, „afrikai csürhének” nevezve a migránsokat.

Július 9-én egy színes bőrű fiatalember barátnőjével utazott egy budapesti metrón, amikor a meccsről hazafelé tartó futballszurkolók megtámadták és bántalmazták „Takarodj haza Nigériába!” felkiáltással. Csak az mentette meg a súlyosabb sérülésektől, hogy kiugrott az első megállóban, és rendőri segítséget kért.

Július 11-én, amikor egy háromfős csoport támadt egy sajtóorgánum fotósára a Nyugati pályaudvarnál, derült fény arra az incidenssorozatra is, hogy már napok óta zaklatták a helyszínen a menekülteknek segítséget nyújtó civileket, ami miatt az egyik aktivista feljelentést is tett.

Az elmúlt hétvégén már egy súlyos testi sértést is okozó erőszakos bűncselekmény is történt. Egy szegedi lányt azért bántalmaztak, mert barátját menekültnek nézték. A rendőrség helyesen közösség tagja elleni erőszak miatt, vagyis gyűlölet-bűncselekmény miatt indított nyomozást.

2012 januárja óta, amióta a Gyűlölet-bűncselekmények Elleni Munkacsoport tajai és tagszervezetei összehangoltan monitorozzák a hazai előítéletes indítékból elkövetett bűncselekményeket, ezidáig egyetlen menekült ellen elkövetett xenofób támadás került a látóterünkbe. Az Országos Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Igazgatóságának 2011-2013-as gyűlölet-bűncselekményekről szóló jelentésekifejezetten kimondja, hogy a nyugat-európai esetszámoktól eltérően a bevándorlókat nem érik támadások hazánkban. Ez a megállapítás a menekülteket egyre sűrűbben érő atrocitások tükrében rávilágít arra, hogy a migránsok ellen irányuló gyűlöletcselekmények nyilvánvalóan összefüggenek a kormány 2015 tavaszán indult menekültellenes politikai kampányával.

A szegedi bántalmazást kivéve az eddigi incidensek elfajulásának az azonnali és hatékony rendőri intézkedések vetettek gátat. A magyar Büntető törvénykönyv kiemelt büntetőjogi védelmet biztosít a menedékkérőknek a közösség tagja elleni erőszakot elkövetőkkel szemben. A közösség tagja elleni erőszakot, ha bántalmazás vagy kényszerítés történik, alapesetben 1-5 évig terjedő, csoportosan, fegyveresen, felfegyverkezve történő elkövetés, illetve egyéb minősített esetekben pedig 2-8 évig terjedő szabadságvesztéssel bünteti a törvény. Büntetni rendeli a törvény a garázda elkövetést is, illetve e cselekmények előkészületét, továbbá a felbujtást és az uszítást is. Amint a fenti példák is igazolják, az erőszakos cselekmények elkövetésének a közvetlen veszélye nyilvánvaló: az eddigiekhez hasonló esetek bármikor ismét bekövetkezhetnek.

Tisztában vagyunk azzal, hogy a rendőrség és a menekültügyi hatóságok erejükön felül teljesítik feladataikat. Mégis, a menekülőkkel – és magyar állampolgárokkal – szembeni bűncselekmények elharapózásának veszélyét nem lehet figyelmen kívül hagyni. Továbbra is szükséges lesz fenntartani a rendőrség éberségét a következő hónapokban: nem múlhat emberélet a felelőtlen kormányzati cselekvésen vagy az állami szervek esetleges mulasztásán! Különösen fontos ez annak fényében, hogy a menekültek hatóságokkal szembeni bizalmatlansága immár két halálos balesetben is közrejátszhatott.

A Gyűlölet-bűncselekmények Elleni Munkacsoport tagjai, tagszervezetei határozottan sürgetik a kormányt és a hatóságokat, hogy:
– azonnali hatállyal hagyjanak fel a menekülteket és migránsokat megbélyegző retorikával, és határozottan lépjenek fel a gyűlöletkeltésre alkalmas megszólalások ellen;
– tartsák tiszteletben a Magyarországra érkező menekültek és migránsok emberi jogait, és garantálják a biztonságukat;
– a gyűlölet-bűncselekmények áldozatainak pedig szolgáltassanak igazságot, és biztosítsák számukra a hozzáférést az áldozatvédelmi eljáráshoz.

 

Forrás: Gyűlölet-bűncselekmények Elleni Munkacsoport

Friss műsorok

  • Cím: 20. A felkorbácsolt gyűlöletbeszéd – új politikai korszak?
  • Hossz: 29:42
  • Vendég: Setét Jenő, Polyák Gábor, Juhász Attila, Lendvai Ildikó, Hargitai Miklós

A sorozat utolsó darabja, a 20. adás vázlatosan összefoglalja a gyűlöletbeszéd elterjedtségét, fokozatait, megjelenési formáit a társadalmi párbeszédekben és a médiában – súllyal a magyarországi viszonyok között. Szó esik a gyűlöletbeszéd történelmi gyökereiről-előzményeiről és aktuális hazai, valamint határon túli érvényesüléséről és politikai eszközként történő felhasználásáról. (Minden megszólaló elemzi a legutóbbi magyar választásokban a gyűlöletbeszéd szerepét) A tartalmas és sokszínű záró adás megszólalói: Setét Jenő polgári aktivista, Polyák Gábor és Juhász Attila elemzők, Lendvai Ildikó politikus, Hargitai Miklós újságíró.

Letöltés
  • Cím: 19. A gyűlöletbeszéd és a nők elleni erőszak – összefüggések és okok
  • Hossz: 29:44
  • Vendég: Acsády Judit, Antoni Rita, Vicsek Ferenc

Tágabb helyzetképpel nyit a műsor – különös tekintettel a hazai helyzetre. Acsády Judit az MTA Szociológiai Intézetének főmunkatársa a nők szerepének változásában, mind előbbre kerülésében látja a nőellenes beszéd rasszizmusba is átcsapó gyakori és aktuális fel-felbukkanását.(Említi Madách Imre akadémiai dolgozatát és Vörösmarty Mihály negatív, megkülönböztető megnyilvánulását – nagy költők elmaradott nézetei) Antoni Rita a Nőkért szervezet vezetője az Isztambuli egyezmény jelentőségét hazai viszonyok közötti elemzi, sőt a szexizmus jelenségét is megmagyarázza. Vicsek Ferenc informatív és sokszínű műsora még a nőellenes mozgalmakat is említi és jellemzi.

Letöltés
  • Cím: 18. Gyűlöletbeszéd a közbeszédben
  • Hossz: 29:32
  • Vendég: Garai László, Márky-Zay Péter, Kapperner Zoltán, Görög Mása

– a szakértő Garai László szociálpszichológus külföldi és hazai  megnyilvánulásokról beszél. (Plakátkampány és rongálás, ellenfél és ellenség dichotómiája) A tanulságok egyszerre általánosak és közösségfüggőek. Eltűntetésük illetve visszaszorításuk lehetőségei vagy pl. a spirál elvágása – a lehetséges megoldások. Megszólal és saját politikai ars poeticáját mondja el a hazai politika új csillaga Márky-Zay Péter. Elveinek összefoglalása meggyőző. Kapperner Zoltán filozófus a józan emberi beszéd és kapcsolatok végső győzelmét reméli – a jelenlegi markáns példák ellenére – Görög Mása szerkesztő műsorában.

Letöltés
  • Cím: 17. A gyűlöletbeszéd jelentősége a politikában
  • Hossz: 29:53
  • Vendég: Galgóczi Eszter, Tóth Mónika

A sorozat mai adásának témája a gyűlöletbeszéd jelentősége a politikában és a tudomány megközelítése szerepének, használatának történelmi vagy éppen  aktuális, magyarországi okairól (Pl. plakátkampány). A vendég, Galgóczi Eszter a szakdolgozatát e témáról írta, ebben még egyetemi kísérleteiről is beszámol. A magyar politikatörténet utolsó 30 évéből sokszínű hangdokumentum összeállítást hallunk a műsor elején, majd – egyebek között – az ellenségkép és a “mi” dichotómiájának összetevőit és az eszközeit veszi sorba a vendég – Tóth Mónika szerkesztő tartalmas félórájában.

Letöltés

Comments are closed.