hétfő, október 15, 2018
Civil Hírügynökség

Másfél ezren vonultak a tömeges kilakoltatások ellen

lakasmenet-180930

A Város Mindenkié szeptember 29-én 8. alkalommal szervezte meg a Lakásmenetet, egy felvonulást a lakhatáshoz való jogért. Az eseményen körülbelül 1500 fő vonult együtt azért, hogy felhívja a figyelmet a magyarországi lakhatási válságra, a családok tömeges kilakoltatására, a hajléktalan embereket diszkrimináló törvényekre.

A Lakásmenet a Zeneakadémiától indult, és a Szabadság téren ért véget. A Zeneakadémia előtt A Város Mindenkié Pécs csoport lakásszegénységben élő tagja, Aradi Fanni és A Város Mindenkié hajléktalan tagja, Lakatos Bertalanné mondtak beszédet.

Az egyetemista Aradi Fanni arról beszélt, hogy ő maga is lakásszegénységben nőtt fel, és jelenleg is abban él, aktivistaként pedig azt tapasztalja, hogy az otthonteremtés ma már az elit kiváltsága lett:

“Éltem már szegregátum peremén, éltem falun Szerbiában, éltem 3 szobás, erkélyes polgári lakásban és élek most is: egy kivakolt egykori fáskamrában. (…) Soha nem éreztem ezt különlegesnek, de azt tudtam, hogy kivételes helyzetben vagyok. Nem azért, mert nem volt már soha pénzünk a hónap végén, hanem mert ennek ellenére még mindig LAKTUNK valahol.”

Lakatos Bertalanné a hajléktalan emberek kriminalizációja és a gyermekes családok kilakoltatása ellen szólalt fel. Külön kiemelte, mennyire bizonytalanok a hajléktalanság kriminalizációját célzó intézkedések következményei: “A Város Mindenkié nem tudja, hogy mi lesz ennek a törvénymódosításnak a végeredménye. Hogy a megszokott gyűlöletkeltéssel próbálják-e tovább uszítani a társadalmat a hajléktalan emberek ellen, mert addig sem kell beszélni arról, hogy a kormány mit nem csinál. Például nem tesz semmit a szegénység felszámolásával kapcsolatban! Nem segít lakhatási támogatással, adósságcsökkentő támogatással, részletfizetési lehetőséggel, nem hajlandó növelni a szociális bérlakások számát, nem segít a banki hiteleseken sem.

A beszédek után a menet a Király utcán, a Nagymező utcán, az Andrássy úton és a Nádor utcán keresztül haladt el a Szabadság térig. A tüntetők a lakhatáshoz való jogot és a kilakoltatások megállítását követelték, többen a kormány családbarát jelzőjét és Családok éve szlogenjét kérdőjelezték meg transzparenseiken. A transzparensek jelentős részét hajléktalanszállókon készítették az AVM tagjai az ott élő hajléktalan emberekkel.

A Szabadság téren Szarka Alexandra és Kovács Vera, A Város Mindenkié szociális munkásként dolgozó tagjai mondtak beszédet. Szarka Alexandra így kezdte beszédét: “Én 3 éve kerültem a Város Mindenkié csoportba, azóta 3 hajléktalanságban élő aktivista társam halt meg, egyikük sem élt 60 évet, van aki 48-at sem. Egy jó barátom a csoportból most is éppen kórházban van. Ezt így az elejére gondoltam beszúrni, hogy egyre gondoljunk, amikor azt mondjuk: Az otthonunk az életünk. Az én aktivista társaimnak nem volt otthona.”

Ezután mindketten felhívták a figyelmet arra, hogy szakemberként és aktivistaként is azt tapasztalják, a jelenlegi szociális rendszer nem a szegénységben élők érdekeit szolgálja, hanem épp ellenkezőleg, üldözi őket. Kovács Vera elmondta, hogy ma már szociális munkásnak lenni és hajléktalan embereket segíteni is szinte radikalizmusnak számít. Fontos azonban, hogy továbbra is szolidárisak tudjunk maradni egymással, és küzdjünk a lakásszegénységben élőkért.

“Ha a szolidaritás lázadás, lázadjunk mind: forduljunk oda egymáshoz, ne hagyjuk, hogy a politika szembefordítson minket, és aki szerencsésebb helyzetben van, igyekezzen nyitott szemmel járni. Egy jó szó, egy időben felemelt telefon, de a téli fagyban még egy pohár forró ital is életet menthet. Amíg nincs más megoldás, csak egymásra számíthatunk!” – mondta Kovács Vera.

A 8. Lakásmenet a Food Not Bombs csoport ételosztásával és a Csaknekedkislány koncertjével zárult.

A Város Mindenkié a 8. Lakásmenet előtt közérdekű adatigényléssel fordult az önkormányzatokhoz. Az adatigénylésre 20 kerület adott választ, amelyekből az derült ki, hogy jelenleg minimum 2500 üresen álló lakás van a fővárosban, ezeknek 20 százaléka lakható állapotban van, és az önkormányzatok évente minimum 190 millió forintot költenek az üresen álló lakásokra. Mindez azt jelenti: az erőforrások megtalálhatóak ahhoz, hogy ne kriminalizálja és kilakoltassa, hanem lakáshoz juttassa az állam a lakásszegénységben élőket.

A Város Mindenkié továbbra is küzd a gyermekes családok kilakoltatása ellen. Hogy nyomatékosítsuk követeléseinket, Stop kilakoltatás névvel petíciót indítottunk. 2018 februárjában törvénymódosítást kezdeményeztünk a gyermekes családok elhelyezés nélküli kilakoltatása ellen. A Fidesz több alkalommal megakadályozta, hogy a Parlament tárgyalhasson a törvénymódosításról. Ennek ellenére sem nyugodhatunk bele, hogy az igazságtalan és embertelen gyakorlat során családok mennek tönkre, így idén ősszel újra benyújtjuk a javaslatunkat, hogy követeljük a gyermekes családok lakhatáshoz való jogának törvénybe foglalását!

 

Forrás: beküldött hír

Friss műsorok

  • Cím: 20. A felkorbácsolt gyűlöletbeszéd – új politikai korszak?
  • Hossz: 29:42
  • Vendég: Setét Jenő, Polyák Gábor, Juhász Attila, Lendvai Ildikó, Hargitai Miklós

A sorozat utolsó darabja, a 20. adás vázlatosan összefoglalja a gyűlöletbeszéd elterjedtségét, fokozatait, megjelenési formáit a társadalmi párbeszédekben és a médiában – súllyal a magyarországi viszonyok között. Szó esik a gyűlöletbeszéd történelmi gyökereiről-előzményeiről és aktuális hazai, valamint határon túli érvényesüléséről és politikai eszközként történő felhasználásáról. (Minden megszólaló elemzi a legutóbbi magyar választásokban a gyűlöletbeszéd szerepét) A tartalmas és sokszínű záró adás megszólalói: Setét Jenő polgári aktivista, Polyák Gábor és Juhász Attila elemzők, Lendvai Ildikó politikus, Hargitai Miklós újságíró.

Letöltés
  • Cím: 19. A gyűlöletbeszéd és a nők elleni erőszak – összefüggések és okok
  • Hossz: 29:44
  • Vendég: Acsády Judit, Antoni Rita, Vicsek Ferenc

Tágabb helyzetképpel nyit a műsor – különös tekintettel a hazai helyzetre. Acsády Judit az MTA Szociológiai Intézetének főmunkatársa a nők szerepének változásában, mind előbbre kerülésében látja a nőellenes beszéd rasszizmusba is átcsapó gyakori és aktuális fel-felbukkanását.(Említi Madách Imre akadémiai dolgozatát és Vörösmarty Mihály negatív, megkülönböztető megnyilvánulását – nagy költők elmaradott nézetei) Antoni Rita a Nőkért szervezet vezetője az Isztambuli egyezmény jelentőségét hazai viszonyok közötti elemzi, sőt a szexizmus jelenségét is megmagyarázza. Vicsek Ferenc informatív és sokszínű műsora még a nőellenes mozgalmakat is említi és jellemzi.

Letöltés
  • Cím: 18. Gyűlöletbeszéd a közbeszédben
  • Hossz: 29:32
  • Vendég: Garai László, Márky-Zay Péter, Kapperner Zoltán, Görög Mása

– a szakértő Garai László szociálpszichológus külföldi és hazai  megnyilvánulásokról beszél. (Plakátkampány és rongálás, ellenfél és ellenség dichotómiája) A tanulságok egyszerre általánosak és közösségfüggőek. Eltűntetésük illetve visszaszorításuk lehetőségei vagy pl. a spirál elvágása – a lehetséges megoldások. Megszólal és saját politikai ars poeticáját mondja el a hazai politika új csillaga Márky-Zay Péter. Elveinek összefoglalása meggyőző. Kapperner Zoltán filozófus a józan emberi beszéd és kapcsolatok végső győzelmét reméli – a jelenlegi markáns példák ellenére – Görög Mása szerkesztő műsorában.

Letöltés
  • Cím: 17. A gyűlöletbeszéd jelentősége a politikában
  • Hossz: 29:53
  • Vendég: Galgóczi Eszter, Tóth Mónika

A sorozat mai adásának témája a gyűlöletbeszéd jelentősége a politikában és a tudomány megközelítése szerepének, használatának történelmi vagy éppen  aktuális, magyarországi okairól (Pl. plakátkampány). A vendég, Galgóczi Eszter a szakdolgozatát e témáról írta, ebben még egyetemi kísérleteiről is beszámol. A magyar politikatörténet utolsó 30 évéből sokszínű hangdokumentum összeállítást hallunk a műsor elején, majd – egyebek között – az ellenségkép és a “mi” dichotómiájának összetevőit és az eszközeit veszi sorba a vendég – Tóth Mónika szerkesztő tartalmas félórájában.

Letöltés

Comments are closed.