hétfő, október 15, 2018
Civil Hírügynökség

Aggályos gyakorlat megszüntetését kéri az ombudsman

alapvetoJogokBiztosa-160407

Az alapvető jogok biztosa a várandósgondozással kapcsolatos jogi kötelezettségek és jogkövetkezmények egyértelművé tételéért.

Ellentmondásos és bizonytalan, hogy a várandósgondozás körében pontosan mely szűrő- és laboratóriumi vizsgálatok kötelező jellegűek, amelyek elmulasztásához akár súlyos jogkövetkezmények társulhatnak. Ezt állapította meg hivatalbóli vizsgálata során Székely László ombudsman, aki a szabályozás egyértelműsítését, valamint a jelenlegi aggályos gyakorlat megszüntetését kérte.

Egy civil jogvédő szervezet fordult a biztoshoz a várandósgondozás kapcsán tapasztalt jogértelmezési és jogalkalmazási problémákkal. A gyermekvédelmi jelzőrendszer tagjai, elsősorban a védőnők általános gyakorlata szerint ugyanis a várandós nők számára kötelező jellegűek a várandósgondozásról szóló rendeletben részletezett vizsgálatok. Rendszeresen előfordul, hogy ha a várandós nő nem vesz részt e vizsgálatokon, akkor azt a jelzőrendszer tagjai a magzat (a születendő gyermek) súlyos veszélyeztetettségeként minősítik, és a megszüntetése érdekében jelzik is a gyermekvédelem felé. Ennek nyomán gyámhatósági intézkedésekre is sor kerülhet, végső soron a gyermeket ki is emelhetik a vér szerinti családjából.

Az ombudsman jelentése kitér arra, hogy az alapellátási törvény a védőnő feladataként nevesíti a várandós anyák gondozását, az anyaságra való felkészülés segítését, a várandós anyák gondozását.

A várandós és gyermekágyas anya, a kiskorú gondozója és törvényes képviselője köteles együttműködni a védőnővel. Ha a várandós anya nem működik együtt, akkor a védőnő írásban értesíti a család- és gyermekjóléti szolgálatot, a gyámhatóságot, a háziorvost, a házi gyermekorvost. Ez az értesítés a biztos álláspontja szerint azonban nem azonosítható a magzat (a születendő gyermek) súlyos veszélyeztetettségének automatikus jelzéseként. A jelzés kézhezvételét követően ugyanis elsősorban a gyermekjóléti szolgálat munkatársának a feladata annak az eldöntése, hogy az érintett magzat egészséges fejlődése érdekében szükség van-e további intézkedésekre. Így például a védőnő akkor lesz köteles a család- és gyermekjóléti szolgálatnál jelezni, ha megítélése szerint a várandós nő életmódja (például alkohol- vagy drogfogyasztás), körülményei (közöttük a káros lakhatási körülmények) veszélyeztetik a magzat egészséges fejlődését.

A biztos jelentésében azt is tisztázta, hogy a magzat súlyos veszélyeztetettségére vonatkozó jelzést, valamint a gyámhatósági eljárás kezdeményezését önmagában az a tény nem indokolhatja, hogy a várandós nő nem veszi igénybe a számára nem kötelező jelleggel előírt egészségügyi szolgáltatást, a nem kötelező szűrővizsgálatokat.

Az ombudsman szerint az önrendelkezési jogot és a jogbiztonság követelményét sérti az a megoldás, ha a védőnők a magzat veszélyeztetettségére hivatkozva automatikusan azért jeleznek a gyermekjóléti szolgálatnak, mert a várandós nő nem vesz részt a nem kötelező jellegű orvosi, laboratóriumi vizsgálatokon.

Székely László ombudsman felkérte az emberi erőforrások miniszterét, hogy a “várandósgondozás” egységes fogalmának használatával a hatáskörébe tartozó ágazati jogszabályokból vezesse ki a “terhesgondozás” elnevezést. Fontolja meg továbbá a várandósgondozásról szóló rendelet és az alapellátási törvény pontosítását, egyértelműsítését. A miniszter lépjen fel annak garantálására, hogy a védőnők az ombudsmani jelentésben foglalt szempontok szerint végezzék a várandósgondozási munkájukat. Ha pedig szükségesnek látja, akkor a tárca vezetője fontolja meg a hatályos Védőnői Szakfelügyeleti Iránymutatás megfelelő kiegészítését.

 

Forrás: Alapvető Jogok Biztosának Hivatala

Friss műsorok

  • Cím: 20. A felkorbácsolt gyűlöletbeszéd – új politikai korszak?
  • Hossz: 29:42
  • Vendég: Setét Jenő, Polyák Gábor, Juhász Attila, Lendvai Ildikó, Hargitai Miklós

A sorozat utolsó darabja, a 20. adás vázlatosan összefoglalja a gyűlöletbeszéd elterjedtségét, fokozatait, megjelenési formáit a társadalmi párbeszédekben és a médiában – súllyal a magyarországi viszonyok között. Szó esik a gyűlöletbeszéd történelmi gyökereiről-előzményeiről és aktuális hazai, valamint határon túli érvényesüléséről és politikai eszközként történő felhasználásáról. (Minden megszólaló elemzi a legutóbbi magyar választásokban a gyűlöletbeszéd szerepét) A tartalmas és sokszínű záró adás megszólalói: Setét Jenő polgári aktivista, Polyák Gábor és Juhász Attila elemzők, Lendvai Ildikó politikus, Hargitai Miklós újságíró.

Letöltés
  • Cím: 19. A gyűlöletbeszéd és a nők elleni erőszak – összefüggések és okok
  • Hossz: 29:44
  • Vendég: Acsády Judit, Antoni Rita, Vicsek Ferenc

Tágabb helyzetképpel nyit a műsor – különös tekintettel a hazai helyzetre. Acsády Judit az MTA Szociológiai Intézetének főmunkatársa a nők szerepének változásában, mind előbbre kerülésében látja a nőellenes beszéd rasszizmusba is átcsapó gyakori és aktuális fel-felbukkanását.(Említi Madách Imre akadémiai dolgozatát és Vörösmarty Mihály negatív, megkülönböztető megnyilvánulását – nagy költők elmaradott nézetei) Antoni Rita a Nőkért szervezet vezetője az Isztambuli egyezmény jelentőségét hazai viszonyok közötti elemzi, sőt a szexizmus jelenségét is megmagyarázza. Vicsek Ferenc informatív és sokszínű műsora még a nőellenes mozgalmakat is említi és jellemzi.

Letöltés
  • Cím: 18. Gyűlöletbeszéd a közbeszédben
  • Hossz: 29:32
  • Vendég: Garai László, Márky-Zay Péter, Kapperner Zoltán, Görög Mása

– a szakértő Garai László szociálpszichológus külföldi és hazai  megnyilvánulásokról beszél. (Plakátkampány és rongálás, ellenfél és ellenség dichotómiája) A tanulságok egyszerre általánosak és közösségfüggőek. Eltűntetésük illetve visszaszorításuk lehetőségei vagy pl. a spirál elvágása – a lehetséges megoldások. Megszólal és saját politikai ars poeticáját mondja el a hazai politika új csillaga Márky-Zay Péter. Elveinek összefoglalása meggyőző. Kapperner Zoltán filozófus a józan emberi beszéd és kapcsolatok végső győzelmét reméli – a jelenlegi markáns példák ellenére – Görög Mása szerkesztő műsorában.

Letöltés
  • Cím: 17. A gyűlöletbeszéd jelentősége a politikában
  • Hossz: 29:53
  • Vendég: Galgóczi Eszter, Tóth Mónika

A sorozat mai adásának témája a gyűlöletbeszéd jelentősége a politikában és a tudomány megközelítése szerepének, használatának történelmi vagy éppen  aktuális, magyarországi okairól (Pl. plakátkampány). A vendég, Galgóczi Eszter a szakdolgozatát e témáról írta, ebben még egyetemi kísérleteiről is beszámol. A magyar politikatörténet utolsó 30 évéből sokszínű hangdokumentum összeállítást hallunk a műsor elején, majd – egyebek között – az ellenségkép és a “mi” dichotómiájának összetevőit és az eszközeit veszi sorba a vendég – Tóth Mónika szerkesztő tartalmas félórájában.

Letöltés

Comments are closed.