kedd, október 16, 2018
Civil Hírügynökség

Táboroztatás – az alapvető jogok biztosának vizsgálata

alapvetoJogokBiztosa-160407

A jelenlegi jogszabályok nem garantálják megfelelően a gyermekek védelmét és biztonságát a magánszektor szereplői által szervezett táboroztatás során. Erre a következtetésre jutott Székely László ombudsman, miután egy szülői panaszbeadvány nyomán megvizsgálta egy táborban bekövetkezett súlyos sérülés körülményeit, és azokból az egyedi ügyön is túlmutató megállapításokat tett. A biztos az emberi erőforrásokért, valamint a fogyasztóvédelemért felelős miniszterhez fordult.

A biztos vizsgálatát egy édesanya kérte, aki beszámolt arról, hogy 2017-ben egy nyári táborban a gyermeke a védőfelszerelés nélküli trambulin használata közben a trambulin védőhálóval nem fedett rugói közé csúszott, és a csavartakaró elem hiánya miatt a csavarok súlyos lábsérülést okoztak neki. A helyszínen nem volt egészségügyi felszerelés, a táboroztató munkatársa a sebet konyharuhával kötözte be. A gyermek a baleset következtében hosszú kórházi ellátásra szorult. A táboroztató felelősségét az édesanya hiába próbálta megállapíttatni a hatóságokkal, azok szerinte nem tették meg a szükséges intézkedéseket. A népegészségügyi hatóság később a trambulint ellenőrizte, a védőfelszerelés ekkor már megvolt.

A biztos jelentéséből kiderül, hogy az egészségügyi államigazgatási szerv a hatósági ellenőrzés során nem vizsgálta, hogy a táboroztató az irányadó miniszteri rendeletnek megfelelően, tehát a táborozás teljes időtartama alatt biztosította-e kiképzett elsősegélynyújtó jelenlétét. A vizsgálat arra sem tért ki, hogy a táborban volt-e elkülönített betegszoba vagy hasonló helyiség. A hatóság nem észlelte, hogy a gyermektáborban üzemeltetett játszótéri eszközök biztonságának vizsgálata nem az ő, hanem a fogyasztóvédelmi hatóság hatásköre – ez is az ombudsman jelentéséből derült ki.

Az alapvető jogok biztosa irányadó követelményként ebben a jelentésében is rögzítette, hogy a Gyermekjogi Egyezmény szerint a gyermekek jogainak védelmét teljes körű szemlélettel kell megközelíteni, annak középpontja a gyermek legjobb érdeke. Az egyes szakjogági területeket ennek megfelelően oly módon kell összehangolni, hogy átfogó, következetes védelmi rendszer jöhessen létre. Az ombudsman hangsúlyozta, hogy a gyermek legjobb érdekeinek biztosítása elsődlegesen a szülők, a család felelőssége. Azokban a helyzetekben azonban, amelyekben a szülő – például a távolléte miatt – nem tudja garantálni gyermeke szükségleteit és biztonságát, azt az állam jogalkalmazási és jogalkotási intézkedésekkel köteles megtenni.

A biztos azt is megállapította, hogy a gyermektáboroztatás jelenlegi szabályozása jelentős különbséget tesz alapvetően azonos tartalmú és funkciójú szolgáltatások között aszerint, hogy állami és a gyermekvédelmi rendszer keretében szervezett gyermekfelügyeletről vagy a magánszektor valamely szereplője által biztosított, a gyermekek szervezett foglalkoztatását kínáló gyermektáborról van-e szó. A jelentés szerint alapvető szemléletbeli különbség érhető tetten mind a gyermekekkel foglalkozó személyekkel kapcsolatos előírásokban, mind a jogorvoslati lehetőségekben, mind a gyermekvédelmi rendszer garanciáiban.

Az ombudsman gyermekjogi szempontból aggályosnak tartotta, hogy a magánszektor szereplői által szervezett nyári táborozási szolgáltatás esetében hiányoznak azok az egyértelmű garanciák, amelyek megfelelően biztosítanák a gyermekek legjobb érdekeit. Nem elfogadható ugyanis az, hogy jelenleg a táboroztatás alapvető, kifejezetten a gyermekek testi-lelki épségét garantáló feltételei teljes mértékben a profitorientált szolgáltatók belátására, mérlegelésére vannak bízva.

A biztos megfontolásra javasolta az emberi erőforrások miniszterének, hogy a gyermekek biztonságát szavatoló feltételek, a kiszámíthatóság, az egyértelműség, a gyermek legjobb érdekének megfelelő eljárás elvének biztosítása érdekében komplex módon vizsgálja felül a magánszektor táboroztatási feltételrendszerét, annak szabályozását.

Az ombudsman a fogyasztóvédelemért felelős szaktárcánál kezdeményezte, hogy rendeljen el a magánszektor által szervezett táborok játszótéri eszközeinek biztonságával kapcsolatos országos és átfogó vizsgálatot. Az illetékes járási hivatal vezetőjének javasolta, hogy tevékenységük során a népegészségügyi, valamint a fogyasztóvédelmi hatósági hatásköröket egyértelműbb módon határolják el egymástól.

 

Forrás: Alapvető Jogok Biztosának Hivatala

Friss műsorok

  • Cím: 20. A felkorbácsolt gyűlöletbeszéd – új politikai korszak?
  • Hossz: 29:42
  • Vendég: Setét Jenő, Polyák Gábor, Juhász Attila, Lendvai Ildikó, Hargitai Miklós

A sorozat utolsó darabja, a 20. adás vázlatosan összefoglalja a gyűlöletbeszéd elterjedtségét, fokozatait, megjelenési formáit a társadalmi párbeszédekben és a médiában – súllyal a magyarországi viszonyok között. Szó esik a gyűlöletbeszéd történelmi gyökereiről-előzményeiről és aktuális hazai, valamint határon túli érvényesüléséről és politikai eszközként történő felhasználásáról. (Minden megszólaló elemzi a legutóbbi magyar választásokban a gyűlöletbeszéd szerepét) A tartalmas és sokszínű záró adás megszólalói: Setét Jenő polgári aktivista, Polyák Gábor és Juhász Attila elemzők, Lendvai Ildikó politikus, Hargitai Miklós újságíró.

Letöltés
  • Cím: 19. A gyűlöletbeszéd és a nők elleni erőszak – összefüggések és okok
  • Hossz: 29:44
  • Vendég: Acsády Judit, Antoni Rita, Vicsek Ferenc

Tágabb helyzetképpel nyit a műsor – különös tekintettel a hazai helyzetre. Acsády Judit az MTA Szociológiai Intézetének főmunkatársa a nők szerepének változásában, mind előbbre kerülésében látja a nőellenes beszéd rasszizmusba is átcsapó gyakori és aktuális fel-felbukkanását.(Említi Madách Imre akadémiai dolgozatát és Vörösmarty Mihály negatív, megkülönböztető megnyilvánulását – nagy költők elmaradott nézetei) Antoni Rita a Nőkért szervezet vezetője az Isztambuli egyezmény jelentőségét hazai viszonyok közötti elemzi, sőt a szexizmus jelenségét is megmagyarázza. Vicsek Ferenc informatív és sokszínű műsora még a nőellenes mozgalmakat is említi és jellemzi.

Letöltés
  • Cím: 18. Gyűlöletbeszéd a közbeszédben
  • Hossz: 29:32
  • Vendég: Garai László, Márky-Zay Péter, Kapperner Zoltán, Görög Mása

– a szakértő Garai László szociálpszichológus külföldi és hazai  megnyilvánulásokról beszél. (Plakátkampány és rongálás, ellenfél és ellenség dichotómiája) A tanulságok egyszerre általánosak és közösségfüggőek. Eltűntetésük illetve visszaszorításuk lehetőségei vagy pl. a spirál elvágása – a lehetséges megoldások. Megszólal és saját politikai ars poeticáját mondja el a hazai politika új csillaga Márky-Zay Péter. Elveinek összefoglalása meggyőző. Kapperner Zoltán filozófus a józan emberi beszéd és kapcsolatok végső győzelmét reméli – a jelenlegi markáns példák ellenére – Görög Mása szerkesztő műsorában.

Letöltés
  • Cím: 17. A gyűlöletbeszéd jelentősége a politikában
  • Hossz: 29:53
  • Vendég: Galgóczi Eszter, Tóth Mónika

A sorozat mai adásának témája a gyűlöletbeszéd jelentősége a politikában és a tudomány megközelítése szerepének, használatának történelmi vagy éppen  aktuális, magyarországi okairól (Pl. plakátkampány). A vendég, Galgóczi Eszter a szakdolgozatát e témáról írta, ebben még egyetemi kísérleteiről is beszámol. A magyar politikatörténet utolsó 30 évéből sokszínű hangdokumentum összeállítást hallunk a műsor elején, majd – egyebek között – az ellenségkép és a “mi” dichotómiájának összetevőit és az eszközeit veszi sorba a vendég – Tóth Mónika szerkesztő tartalmas félórájában.

Letöltés

Comments are closed.