Nemzetközi együttműködés a kiváltásban - Civil Hírügynökség
kedd, augusztus 21, 2018
Civil Hírügynökség

Nemzetközi együttműködés a kiváltásban

fszk2-180130

Nemzetközi együttműködés garantálja a fogyatékos emberek intézményiférőhely-kiváltási programjának minőségét, tehát azt, hogy olyan új otthonokat és szolgáltatási környezetet alakítanak ki, ahol az emberek esélyt kaphatnak az önálló életre – mondta az Emberi Erőforrások Minisztériuma szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára.

Czibere Károly azt hangoztatta, mindenkit szövetségesként várnak, aki elkötelezett a kiváltási program eredményességében, és aki tud segíteni abban, hogy a szocializmus idejéről öröklött rossz intézményi rendszerből kiszabadítsák a fogyatékos embereket.

Az államtitkár annak apropóján beszélt erről, hogy együttműködési megállapodást kötött a magyar kiváltási program koordinálásáért felelős szervezet és a területen szolgáltatást nyújtó nemzetközi ernyőszervezet Budapesten. Az Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közhasznú Nonprofit Kft (FSZK) és a European Association of Service Providers for Persons with Disabilities (EASPD) közötti megállapodást a kormányzat képviseletében az államtitkár is aláírta.

Az EASPD és az FSZK közötti együttműködésben előbbi egyebek mellett tapasztalatcserét garantál, elsősorban más uniós tagországi gyakorlatok folyamatos megosztásával, konzultációt biztosít mind a minisztérium szakmai döntéshozói, mind az kiváltás módszertani hátterét nyújtó FSZK számára – áll a kiadott ismertetőben.

Az államtitkár azt hangoztatta, a fogyatékos emberek élete nem lehet egyirányú utca, ezért a kormány elkötelezett a kiváltási program folytatásában. Emlékeztetett, 2016 elején már 660 fogyatékos ember tudott kiköltözni korszerű lakhatási körülmények közé, ahol megkapták a teljesebb élet lehetőségét.
Közölte, 2018 végéig további 2500, míg 2023 végéig pedig újabb 7500 férőhelyet váltanak majd ki, és erre a kormány mintegy 800 milliárd forintot biztosít. Ez azt jelenti, hogy 2023 végéig a nagy, zsúfolt tömegintézmények felét lebontják, és 10 ezren tudnak majd “a helyi közösségekbe ágyazottan” élni.

Arra hívta fel a figyelmet, a kiváltásra fel kell készíteni a lakókat, az őket segítő, gondozó szakembereket, valamint a befogadó helyi közösségeket, hiszen utóbbiak nélkül nem lehet hosszú távon fenntarthatóvá tenni a programot. Szerinte ebben lehet fontos szerepe az EASPD-nek, mert módszereket, jó nemzetközi példákat tanulhatnak tőlük.

Luk Zelderloo, a húsz éve alapított, 15 ezer tagot számláló ernyőszervezet, az EASPD igazgatója arról beszélt, munkájuk alapja a fogyatékos emberek jogairól szóló ENSZ egyezmény. Hozzátette: a dokumentum lényege a gyakorlatban az, hogy ne az embereket vigyék az ellátó intézményekbe, hanem hozzájuk vigyék a személyre szabott ellátást. Cél, hogy olyan feltételeket kapjanak, melyekkel ugyanolyan életük lehet, mint másoknak – mondta. A fogyatékkal élő gyerekek helyzetét emelte ki, szerinte nekik minőségi oktatásra van szükségük, hogy később munkát tudjanak vállalni. Szerinte a kiváltási program célja az, hogy igazi otthonokat teremtsenek, melyek a társas élet színterei lehetnek, ahová a fogyatékos emberek áthívhatják a barátaikat, vagy ahol szívesen megölelnék a kedvesüket.

Giflo H. Péter, az FSZK ügyvezetője is azt hangoztatta, hogy a szakmapolitika a kiváltást nem csupán lakhatási kérdésként kezeli, hanem attól az egész szolgáltatási rendszer megújulását várja.

 

Forrás: kormany.hu

Friss műsorok

  • Cím: 20. A felkorbácsolt gyűlöletbeszéd – új politikai korszak?
  • Hossz: 29:42
  • Vendég: Setét Jenő, Polyák Gábor, Juhász Attila, Lendvai Ildikó, Hargitai Miklós

A sorozat utolsó darabja, a 20. adás vázlatosan összefoglalja a gyűlöletbeszéd elterjedtségét, fokozatait, megjelenési formáit a társadalmi párbeszédekben és a médiában – súllyal a magyarországi viszonyok között. Szó esik a gyűlöletbeszéd történelmi gyökereiről-előzményeiről és aktuális hazai, valamint határon túli érvényesüléséről és politikai eszközként történő felhasználásáról. (Minden megszólaló elemzi a legutóbbi magyar választásokban a gyűlöletbeszéd szerepét) A tartalmas és sokszínű záró adás megszólalói: Setét Jenő polgári aktivista, Polyák Gábor és Juhász Attila elemzők, Lendvai Ildikó politikus, Hargitai Miklós újságíró.

Letöltés
  • Cím: 19. A gyűlöletbeszéd és a nők elleni erőszak – összefüggések és okok
  • Hossz: 29:44
  • Vendég: Acsády Judit, Antoni Rita, Vicsek Ferenc

Tágabb helyzetképpel nyit a műsor – különös tekintettel a hazai helyzetre. Acsády Judit az MTA Szociológiai Intézetének főmunkatársa a nők szerepének változásában, mind előbbre kerülésében látja a nőellenes beszéd rasszizmusba is átcsapó gyakori és aktuális fel-felbukkanását.(Említi Madách Imre akadémiai dolgozatát és Vörösmarty Mihály negatív, megkülönböztető megnyilvánulását – nagy költők elmaradott nézetei) Antoni Rita a Nőkért szervezet vezetője az Isztambuli egyezmény jelentőségét hazai viszonyok közötti elemzi, sőt a szexizmus jelenségét is megmagyarázza. Vicsek Ferenc informatív és sokszínű műsora még a nőellenes mozgalmakat is említi és jellemzi.

Letöltés
  • Cím: 18. Gyűlöletbeszéd a közbeszédben
  • Hossz: 29:32
  • Vendég: Garai László, Márky-Zay Péter, Kapperner Zoltán, Görög Mása

– a szakértő Garai László szociálpszichológus külföldi és hazai  megnyilvánulásokról beszél. (Plakátkampány és rongálás, ellenfél és ellenség dichotómiája) A tanulságok egyszerre általánosak és közösségfüggőek. Eltűntetésük illetve visszaszorításuk lehetőségei vagy pl. a spirál elvágása – a lehetséges megoldások. Megszólal és saját politikai ars poeticáját mondja el a hazai politika új csillaga Márky-Zay Péter. Elveinek összefoglalása meggyőző. Kapperner Zoltán filozófus a józan emberi beszéd és kapcsolatok végső győzelmét reméli – a jelenlegi markáns példák ellenére – Görög Mása szerkesztő műsorában.

Letöltés
  • Cím: 17. A gyűlöletbeszéd jelentősége a politikában
  • Hossz: 29:53
  • Vendég: Galgóczi Eszter, Tóth Mónika

A sorozat mai adásának témája a gyűlöletbeszéd jelentősége a politikában és a tudomány megközelítése szerepének, használatának történelmi vagy éppen  aktuális, magyarországi okairól (Pl. plakátkampány). A vendég, Galgóczi Eszter a szakdolgozatát e témáról írta, ebben még egyetemi kísérleteiről is beszámol. A magyar politikatörténet utolsó 30 évéből sokszínű hangdokumentum összeállítást hallunk a műsor elején, majd – egyebek között – az ellenségkép és a “mi” dichotómiájának összetevőit és az eszközeit veszi sorba a vendég – Tóth Mónika szerkesztő tartalmas félórájában.

Letöltés

Comments are closed.