péntek, szeptember 21, 2018
Civil Hírügynökség

A túlélésért gyalogolnak a férfiak

10000lepes-171117

Nagyobb az esélyük a gyógyulásra azoknak a prosztatarákos férfiaknak, akik hetente legalább 3 órát aktívan mozognak, ezért rákbetegek, családtagok, orvosok, gyógytornászok együtt szerveztek figyelemfelhívó közös gyaloglást Budapesten, a Margit-szigeten.

Több mint 20 ezer férfi él Magyarországon, aki szembesült már prosztatarákkal, s évente 4500 új betegről tudni: sokan élhetnének közülük kevesebb panasszal, ha eljutnának gyógytornászhoz és rendszeresen mozognának.

Prosztatarákos férfiak, hozzátartozóik, kezelőorvosaik, gyógytornász hallgatók, önkéntes segítők közösen kerülték meg Budapesten a Margit-szigetet, hogy felhívják a figyelmet a prosztatarákos férfiak esetében a mozgás kiemelkedő fontosságára. A probléma összetett: a betegeknek egyrészt nincs ismeretük a rendszeres mozgás túlélésre gyakorolt hatásáról, illetve a gyógytornában rejlő lehetőségekről, másrészt lakóhelyükön nem érnek el gyógytornászt, harmadrészt pedig a gyógytornászok jelentős részének nincs jártassága a daganatos betegek speciális fizioterápiás szükségleteiben.

Ezen szeretnének változtatni a prosztatarákos férfiakat mozgásra ösztönző 10 Ezer Lépés Programmal, amelyet a Janssen kezdeményezésére vezető urológus, onkológus és gyógytornász szakemberek dolgoztak ki közösen a Gyógyulj Velünk Egyesülettel és a Magyar Rákellenes Ligával. Onnan az elnevezés, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása szerint napi 10 ezer lépésnyi mozgás kell az egészség megőrzéséhez.

Évente mintegy ezerötszáz férfi meghal prosztatarák következtében, közülük sokan a betegség túl kései felfedezése miatt. Az idejében elvégzett műtét vagy sugárkezelés révén ma már sokan meggyógyulnak, míg a hormonterápia, a kemoterápia, a célzott onkológiai gyógyszerek révén másoknál olyan krónikus betegséggé szelídíthető a prosztatarák, amellyel gyógyíthatatlan esetben is hosszú éveken át együtt lehet élni. A túlélési esélyeket és az életminőséget javítja, ha a beteg nemcsak passzív elszenvedője a kezeléseknek, hanem aktívan cselekedni tud az állapotjavulásért.

– Bizonyítottan javulnak az életkilátásai azoknak a férfiaknak, akik hetente legalább háromszor-négyszer a pulzusszámot megemelő fizikai aktivitást végeznek. A szakszerű gyógytornával pedig az onkológiai kezelések miatti mellékhatások egy része éppúgy csökkenthető, mint a műtét vagy a sugárkezelés következtében kialakuló vizelettartási gondok vagy az erekciós problémák. Ne önmagunkban keseregjünk a bajainkon, hanem szervezzünk közösséget és tegyünk közösen a javulásért! Semmi szégyellnivalónk nincs a prosztatarák miatt, hiszen a férfiak közül akinek még nem volt, annak nagy valószínűséggel lehet problémája a prosztatájával, ha elég sokáig él! – fogalmazott Kalotay Gábor, a Gyógyulj Velünk Egyesület szintén prosztatarákon keresztülment elnöke.

A 10 Ezer Lépés Program keretében betegtájékoztató és gyógytorna kiadványt állítanak össze, majd juttatnak el országszerte a kórházakba, a fővárosban és vidéki városokban gyógytorna foglalkozásokra hívják a férfiakat, a gyógytornászoknak pedig továbbképzést szerveznek. A Janssen által támogatott kezdeményezés minden rendezvénye, a jövőben tervezett szakmai továbbképzése, kiadványa és videója ingyenes a betegek, a családtagok és a szakemberek számára is.

 

Forrás: beküldött hír

Friss műsorok

  • Cím: 20. A felkorbácsolt gyűlöletbeszéd – új politikai korszak?
  • Hossz: 29:42
  • Vendég: Setét Jenő, Polyák Gábor, Juhász Attila, Lendvai Ildikó, Hargitai Miklós

A sorozat utolsó darabja, a 20. adás vázlatosan összefoglalja a gyűlöletbeszéd elterjedtségét, fokozatait, megjelenési formáit a társadalmi párbeszédekben és a médiában – súllyal a magyarországi viszonyok között. Szó esik a gyűlöletbeszéd történelmi gyökereiről-előzményeiről és aktuális hazai, valamint határon túli érvényesüléséről és politikai eszközként történő felhasználásáról. (Minden megszólaló elemzi a legutóbbi magyar választásokban a gyűlöletbeszéd szerepét) A tartalmas és sokszínű záró adás megszólalói: Setét Jenő polgári aktivista, Polyák Gábor és Juhász Attila elemzők, Lendvai Ildikó politikus, Hargitai Miklós újságíró.

Letöltés
  • Cím: 19. A gyűlöletbeszéd és a nők elleni erőszak – összefüggések és okok
  • Hossz: 29:44
  • Vendég: Acsády Judit, Antoni Rita, Vicsek Ferenc

Tágabb helyzetképpel nyit a műsor – különös tekintettel a hazai helyzetre. Acsády Judit az MTA Szociológiai Intézetének főmunkatársa a nők szerepének változásában, mind előbbre kerülésében látja a nőellenes beszéd rasszizmusba is átcsapó gyakori és aktuális fel-felbukkanását.(Említi Madách Imre akadémiai dolgozatát és Vörösmarty Mihály negatív, megkülönböztető megnyilvánulását – nagy költők elmaradott nézetei) Antoni Rita a Nőkért szervezet vezetője az Isztambuli egyezmény jelentőségét hazai viszonyok közötti elemzi, sőt a szexizmus jelenségét is megmagyarázza. Vicsek Ferenc informatív és sokszínű műsora még a nőellenes mozgalmakat is említi és jellemzi.

Letöltés
  • Cím: 18. Gyűlöletbeszéd a közbeszédben
  • Hossz: 29:32
  • Vendég: Garai László, Márky-Zay Péter, Kapperner Zoltán, Görög Mása

– a szakértő Garai László szociálpszichológus külföldi és hazai  megnyilvánulásokról beszél. (Plakátkampány és rongálás, ellenfél és ellenség dichotómiája) A tanulságok egyszerre általánosak és közösségfüggőek. Eltűntetésük illetve visszaszorításuk lehetőségei vagy pl. a spirál elvágása – a lehetséges megoldások. Megszólal és saját politikai ars poeticáját mondja el a hazai politika új csillaga Márky-Zay Péter. Elveinek összefoglalása meggyőző. Kapperner Zoltán filozófus a józan emberi beszéd és kapcsolatok végső győzelmét reméli – a jelenlegi markáns példák ellenére – Görög Mása szerkesztő műsorában.

Letöltés
  • Cím: 17. A gyűlöletbeszéd jelentősége a politikában
  • Hossz: 29:53
  • Vendég: Galgóczi Eszter, Tóth Mónika

A sorozat mai adásának témája a gyűlöletbeszéd jelentősége a politikában és a tudomány megközelítése szerepének, használatának történelmi vagy éppen  aktuális, magyarországi okairól (Pl. plakátkampány). A vendég, Galgóczi Eszter a szakdolgozatát e témáról írta, ebben még egyetemi kísérleteiről is beszámol. A magyar politikatörténet utolsó 30 évéből sokszínű hangdokumentum összeállítást hallunk a műsor elején, majd – egyebek között – az ellenségkép és a “mi” dichotómiájának összetevőit és az eszközeit veszi sorba a vendég – Tóth Mónika szerkesztő tartalmas félórájában.

Letöltés

Comments are closed.